Az országgyűlés még 2015-ben a 15/2015. (IV. 7.) Ogy határozatával fogadta el a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosságügyi Programot (ofp.). Ez a hosszú távú koncepció a fogyatékos személyek élethelyzetének, társadalmi befogadásának javítását, esélyegyenlőségük megteremtését tűzte ki célul. A programban elfogadott elvek, feladatok, célkitűzések érvényesítése, végrehajtása pedig a kormány feladata lett.
A program végrehajtása 3-4 éves időszakokat magában foglaló középtávú intézkedési tervek elfogadásával történik, amelyek az adott időszakra vonatkozó célokat, a megvalósításukhoz elengedhetetlen lépéseket rögzítik, megjelölve az ezekhez szükségesnek ítélt anyagi forrásokat is.
A kormány előtt jelenleg az első intézkedési terv eredményeiről való beszámolás, illetve a következő, 2019-2022. időszakra irányuló középtávú intézkedési terv előkészítése, illetve elfogadása áll. Ez utóbbi különösen időszerű, hiszen ennek az évnek már a közepén járunk.
Az intézkedési tervek a fogyatékos emberek életét érintő számos kérdésre vonatkozóan fogalmaznak meg tennivalókat, így például társadalmi részvétel és befogadás, oktatás, egészségügy, segédeszköz ellátás, támogató technológiák, foglalkoztatás, rehabilitáció, közlekedés, stb. témákban. Az érdekképviseleti szervezetek ezért is tartották és tartják fontosnak javaslataik előterjesztését, illetve a kormányzattal való szoros együttműködést az elkövetkező időszakban, a fogyatékosok szempontjából meghatározó intézkedési terv kialakítása során.
Az intézkedési terv tervezetének első változatával kapcsolatban márciusban volt egyeztetés a minisztériumban (erről a MVGYOSZ is részletesen beszámolt hírlevelében).
Az egyeztetésen elhangzott észrevételek, kritikák alapján a minisztérium elkészítette az érdekképviseleti szervezetek által hiányolt beszámolót a 2015-2018. időszak intézkedési tervének megvalósulására vonatkozóan, valamint némileg átdolgozta az ezt követő időszak intézkedési tervének tervezetét is. Mindkét anyagot az Országos Fogyatékosságügyi Tanács elé terjesztette elő azok megvitatása végett. Az OFT ülésére július 11-én került sor, amelyen a szövetség részéről dr. Nagy Sándor elnök, valamint jelen sorok írója vett részt.
Az ülés első napirendi pontjaként a minisztérium a 2015-2018. időszak intézkedési tervére vonatkozó beszámolóját vitatták meg a jelen lévők számos kritikát, javaslatot fogalmazva meg az anyaggal kapcsolatban, melynek előterjesztői hangsúlyozták, hogy jelenleg még csupán munkaanyagról van szó, ami az észrevételek mentén formálódik, módosul majd.
A második napirendi pont a 2019-2022. időszak középtávú intézkedési terve újabb tervezetének megvitatása volt.
A véleményezési munka során problémaként értékelhető az az egyébként mostanra már töretlennek mondható gyakorlat, hogy a megvitatásra szánt anyagok csupán röviddel az egyeztetés időpontja előtt kerülnek eljuttatásra az érdekképviseleti szervezetek részére, ami komolyan megnehezíti azok részletes elemzését, érdemi véleményezését.
Az intézkedési terv legújabb tervezetéről általánosságban az mondható el, hogy az nemsokban tér el a márciusban már tárgyalt és akkor sok tekintetben vitatott tervezettől, csupán néhány pontban került kiegészítésre az érdekképviseleti szervezetek javaslatai alapján. Az anyagra még mindig jellemző, hogy túl általánosan, helyenként pontatlanul fogalmaz, például a gyógyászati segédeszközök, illetve támogató technológiák kérdésében, vagy a megváltozott munkaképességűek ellátásainak felülvizsgálata kapcsán. A tervezet továbbá most is több ponton hiányos, sok olyan kérdésre nem tér ki, aminek szabályozása az adott témakörben elengedhetetlen. Példaként említhetjük az oktatás területét, ahol az integrált oktatás eredményességét ellehetetlenítő súlyos szakemberhiány ellenére a tervezetben elmaradtak az ennek kezelését célzó javaslatok, és a sort sajnos még folytathatnánk. Éppen ezért mások mellett az MVGYOSZ még az OFT ülését megelőzően eljuttatta a középtávú intézkedési tervre vonatkozó javaslatait a minisztérium részére. Ezek közül most témánként példálózó jelleggel csak néhányat tudunk megemlíteni:
– Képzés témában az oktatásban tapasztalható szakember hiány csökkentése érdekében javasoltuk, hogy jogszabályban kell rögzíteni a gyógypedagógusok, oktatási, nevelési munkát segítő szakemberek számának növelését; növelni kell a gyógypedagógus képzésre felvehető tanulók számát, biztosítani kell ennek feltételeit; jelentős mértékben növelni kell az utazó tanári és a szakszolgálatokban fejlesztőként dolgozó gyógypedagógusok számát és az integrált tanulókra jutó kontaktórák mennyiségét.
– A gyógyászati segédeszközök, illetve támogató technológiák vonatkozásában javasoltuk a támogatással elérhető gyógyászati segédeszközök körének felülvizsgálatát, bővítését, az életvitelt segítő eszközök, támogató technológiák vonatkozásában egy támogatási, illetve kölcsönzési rendszer kidolgozását.
– Foglalkoztatás, illetve a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozás kapcsán javasoltuk a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők esetében a keresetkorlát felülvizsgálatát; annak lehetővé tételét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az 1954. után született megváltozott munkaképességűek is választhassák rokkantsági ellátásuk öregségi nyugdíjként történő folyósítását. Javasoltuk még a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatást bővítő támogatási rendszer felülvizsgálatát; a szociális hozzájárulási adókedvezmény kiterjesztését azon foglalkoztatókra is, amelyek fogyatékossági támogatásban, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt foglalkoztatnak.
– Rendkívül fontosnak tartjuk továbbá megteremteni annak lehetőségét, hogy a közszférában is dolgozhassanak fogyatékos emberek (ez jelenleg csak nagyon kivételesen fordul elő annak ellenére, hogy ebben az ágazatban sok a betöltetlen státusz, miközben egy csomó magasan képzett fogyatékos fiatal áramlik ki az egyetemekről, akik megtalálhatnák a helyüket akár a minisztériumokban, vagy ezek háttérintézményeiben is).
Az OFT ülésen a tanács tagjai azt az ígéretet kapták, hogy az intézkedési terv további módosítására kerül sor az érdekképviseleti szervezetek írásban benyújtott, illetve az ülésen előterjesztett javaslatainak figyelembe vételével, amely ezután ismét a tanács elé kerül majd.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota