Az Európai Fogyatékossági Kártya elősegíti a fogyatékossággal élő emberek szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását – olvasható az Európai Fogyatékossági Fórum (EDF) sajtóközleményében. De mi is ez a kártya, ki, hogyan kaphatja meg, és mire jó valójában? Hogy kapcsolódik ide az Európai Parkolási igazolvány? Megannyi kérdés tisztázatlan még, de az irány jó.
Az Európai Bizottság 2023. szeptember 6-án jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy javasolja az Európai Fogyatékossági Kártya bevezetését és alkalmazását az összes tagállamban.
A kártyáról itt és itt írtunk bővebben.
A 2021-2030-as Európai Fogyatékossági Stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike az igazolvány, ami a fogyatékossággal élő személyek számára az egyes tagállamokban elérhető kedvezmények és könnyítések igénybevételét könnyítené meg. A kártya felmutatásával Magyarországon kívül is igazolhatjuk fogyatékosságunkat, és azt, hogy erre tekintettel jogosultak vagyunk többek között a tagállam által biztosított közlekedési és kulturális kedvezményekre.
Az Európai Bizottság nyolc országban tesztelte, mennyire veheti át a gyakorlatban a hazai fogyatékossági igazolványok szerepét egy uniós igazolvány. A projekt eredményei és a bevont érdekképviseleti szervezetek véleménye alapján az ötlet bekerült a Fogyatékosságügy Stratégiába.
Ambivalens fogadtatás az EDF részéről
Az európai fogyatékosságügyi mozgalmak örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, amelyet több mint tízéves kutatómunka előzött meg. A kísérleti szakaszba és a javaslat kidolgozásába bevont érdekképviseleti szervezetek véleményét, így az MVGYOSZ-ét is beépítették az Európai Bizottságnak benyújtott beadványba, melyet a Bizottság a szeptember 6-ai sajtótájékoztatón elfogadott.
A sajtótájékoztatón a Bizottság elsősorban a szabad mozgáshoz való joggal kapcsolatos előnyöket emelte ki a kártyával kapcsolatban, az EDF azonban hangsúlyozza, hogy a bevezetésre kerülő új igazolványtípus jóval túlmutat ezen. Az EU tagállamaiban működő szociális rendszerek többsége azonban nincs felkészülve arra, hogy a kölcsönös elismerés elve alapján az állampolgárainak nyújtott kedvezményekkel azonos juttatásokban részesítse a külföldi fogyatékossággal élő személyeket.
Az EDF méltányolja, hogy a javaslat korrekten tartalmazza azt a szándékot, hogy a másik Uniós tagállamba utazó fogyatékossággal élő személyek ugyanabban az elbánásban részesüljenek, mint a fogadó állam polgárai, legyen szó akár a közlekedési vagy kereskedelmi kedvezményekről és szolgáltatásokról. Pozitív fejleménynek tekintik továbbá, hogy a Bizottság javaslata alapján az Európai Parkolási Igazolványról szóló ajánlást át kell ültetni irányelvvé, így erősítve annak jogi kötőerejét, megkönnyítve ezzel számos fogyatékossággal élő ember életét.
Az EDF ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Fogyatékossági Kártyáról szóló EU szabályozást a Bizottság irányelvi formában javasolja kihirdetni rendeleti forma helyett. Az Uniós rendeleteket minden tagállamban kötelezően be kell tartani, emiatt a Kártyával kapcsolatos szabályok végrehajtása is egységes lett volna az egész Unióban.
Az EDF felhívja a figyelmet, hogy a Kártya a Bizottság javaslata alapján nem segíti elő azt, hogy egy fogyatékossággal élő EU-polgár egy másik Uniós tagállamban vállaljon munkát vagy telepedjen le hosszabb időre. Ez például azoknak a fogyatékossággal élő embereknek jelenthet hátrányt, akik egy Erasmus-ösztöndíj vagy egy jobban fizető munkalehetőség miatt több hónapot töltenek egy olyan EU-tagállamban, aminek nem állampolgárai. A diákok nem feltétlenül kapják meg ugyanazt a tanulmányi támogatást, segítséget és asszisztenciát, amit a fogadó állam fogyatékossággal élő állampolgárai kapnak.
A fogyatékosságról szóló információt a kártya alapján az iskolák és egyetemek nem kötelesek elismerni, tehát a fogyatékossággal élő tanulóknak és hallgatóknak juttatott segítségek és könnyítések sem kikényszeríthetőek.
A munkavállalók pedig nem kapnak arra az időre sem könnyítést, amíg a fogadó állam által előírt követelményeknek meg tudnak felelni, például abból a célból, hogy fogyatékossági támogatást, vagy rehabilitációs szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Az EDF szerint tehát összességében konkrétabb előírásokra van szükség ahhoz, hogy a hozzáférhetőség hiányának széles körben ismert problémáit megoldjuk. A Kártya csak akkor teljesítheti be célját, ha az épített környezet, a digitális felületek, a közlekedés, az áruk és szolgáltatások hozzáférhetősége mellett a szabad mozgás egyenlő esélyű hozzáférhetősége is megvalósul a maga teljességében.
Yannis Vardakastanis, az EDF elnöke hangsúlyozta: „Az Európai Fogyatékossági Kártya azoknak a fogyatékossággal élő EU polgároknak jelent segítséget a hétköznapokban, akik rövid időre egy másik EU-tagállamba látogatnak.” A fogyatékossággal élő személyek szabad mozgáshoz való jogának hiányosságai kapcsán hozzátette: „míg a Kártyát egy fontos lépésként ismerjük el, felszólítjuk az Európai Parlamentet a Kártya megerősítésére, így annak biztosítására, hogy ez egy, a szabad mozgáshoz és a munkavállalás szabadságához való jogunk gyakorlását biztosító eszközzé váljék. Felülvizsgálatokra járni, miután egy új EU- tagállamba költöztünk, komoly terhet ró és az emberi méltóság sérelmét jelenti a fogyatékossággal élő személyek számára. A fogyatékosságunk a határ átlépésével nem szűnik meg.”
Az EBU részben egyetért
Az Európai Vakok Szövetsége (EBU), bár a javaslatot még mélyebben nem tudta elemezni, üdvözli, hogy a Bizottság azonos irányelvben kívánja szabályozni az Európai Fogyatékossági Kártyát és az Európai Parkolási Igazolványt. Habár az EDF-hez hasonlóan ők is a rendeleti formát javasolták volna az irányelv helyett, mégis elégedettek, hiszen mindkét kártya esetében jogosultak leszünk annak fizikai és elektronikus változatára egyaránt.
Csalódottságukat fejezik ki azonban amiatt, hogy a kártya csak a rövid ideig külföldre látogató fogyatékossággal élő EU-polgárok számára nyújt megoldásokat. Az EDF-hez hasonlóan az EBU is szorgalmazza, hogy a hosszabb távú tartózkodás és a fogyatékossághoz kötődő kedvezmények, ellátások kérdését az Unió egy másik jogi eszközben rendezze, amilyen hamar csak lehetséges.
Az EBU, ahogyan azt sajtóközleményében is hangsúlyozza, nyomon fogja követni, hogy az Európai Parlament miként javítja a Bizottság javaslatát arra figyelemmel, hogy a fogyatékossággal élő személyek javára eddig meghozott pozitív intézkedéseket is megtartsák.
Európai Bizottság: Az Egyenlőség Uniója
Az Európai Bizottság sajtóközleménye már egyszerre említi az Európai Fogyatékossági Kártyát és az Európai Parkolási Igazolványt, mint a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását megkönnyítő két eszközt. E két igazolvány révén a fogyatékossággal élő személyek egyenlő eséllyel juthatnak kedvezményes tarifákhoz és parkolási jogokhoz, ha egy másik tagállamba látogatnak. Ezt a két igazolványt az egész Unióban elismerik
A Bizottság sajtóközleményéből megtudhatjuk, hogy a fogyatékosság Unió-szerte elismert bizonyítására szolgáló Fogyatékossági Kártyát a nemzeti hatóságok állítják ki, és a nemzeti fogyatékossági igazolványokat nem helyettesíti, csupán kiegészíti. A Kártya továbbá köz- és magánszolgáltatások kedvezményes igénybevételére egyaránt feljogosít.
Mi a helyzet az Európai Parkolási Igazolvánnyal?
A fogyatékossággal élő emberek körében a saját autóval történő utazás jelenti a legjobb, sőt, olykor az egyetlen módot az önállóan és másoktól függetlenül történő utazásra. A már évek óta létező Európai Parkolási Igazolvány révén a fogyatékossággal élő emberek a más tagállamokban elérhető összes parkolási kedvezményre jogosulttá válnak. Az egységes formátumban megújuló igazolvány felváltja a korábbi nemzeti parkolási igazolványokat, és természetesen ezt is el fogják ismerni az egész Unióban.
Közös szabályok
A Bizottság javaslata alapján a következő előírások a Fogyatékossági Kártyára és a Parkolási Igazolványra egyaránt igazak:
– Az akadálymentesség biztosítása és az adminisztrációs teher csökkentése érdekében az irányelv előírja, hogy az ügyfél választása szerint fizikai, elektronikus, vagy mindkét formátumban ki kell adni az igazolványokat.
– Az igazolványok kibocsátásáról és visszavonásáról szóló előírásokat akadálymentes és mindenki számára könnyen érthető formátumban is közzé kell tenni.
– Biztosítani kell, hogy a szolgáltatók által a fogyatékossággal élő emberek részére ajánlott speciális feltételek, kedvezmények és juttatások akadálymentes formában legyenek hozzáférhetőek.
– A megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő emberek, az őket képviselő szervezetek és a köztestületek a nemzeti jog szerint is tehessenek intézkedéseket a fenti három pont kapcsán.
– Végül az irányelv nemzeti jogba történő átültetését követően a tagállamokat felkérik arra, hogy jogsértés esetén megfelelő bírságokat szabjanak ki és meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket.
Hogyan tovább?
Ez egyelőre egy tervezet, amely majd csak akkor válik irányelvvé, miután a tagállamok megvitatták, (valószínűleg) módosították és elfogadták. A javaslat szerint a tagállamoknak 18 hónapjuk lesz arra, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogba és felkészüljenek annak alkalmazására.
A javaslat szövege itt érhető el angol nyelven:
A Bizottság által összegyűjtött gyakori kérdések itt érhetőek el angol nyelven:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/qanda_23_4332
Dr. Velegi Dorottya
mb. szakmai vezető
