Braille-írás

2020-04-15T21:04:54+02:00

A magyar Braille-írás

Braille-ábécé

A Braille-írás fennmaradásának és a 21. századi követelményeknek való megfelelésének biztosítása céljából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnöksége 2011-ben hozta létre a Braille-bizottságot. A kilenctagú testület célja a magyar pontírással kapcsolatos aktuális kérdések megválaszolása. Az eddigi munka legfőbb eredménye a Braille-teljesírásra vonatkozó változtatások, melyeket a bizottság 2012. február 24-én hozott nyilvánosságra. Ezekkel a változtatásokkal a bizottság igyekezett naprakésszé tenni a magyar pontírást, a legutóbbi reform óta a síkírásban és az elektronikus kommunikációban elterjedt néhány új jelölés definiálásával, valamint a pontírás síkíráshoz való közelítésével, a csak a pontírásra vonatkozó, nem feltétlenül indokolható szabályok eltörlésével.

A testület figyelemmel kíséri, hogy a Braille-írás milyen szerepet tölt be a közoktatásban tanuló látássérült diákok tanulásában. Igyekszik nyomon követni a pontírással kapcsolatos nemzetközi trendeket.

A testület áttekintette az úgynevezett kisrövidírást (mely 46 rövidítést tartalmaz), és aktualizálta azt.

E-mail címünk: braille.bizottsag@gmail.com

Erre az elérhetőségre várunk a munkánkkal kapcsolatos minden észrevételt, javaslatot.

Letölthető dokumentumok:

A bizottság készített egy könyvet, mely tartalmazza a legújabb Braille-jeleket is, valamint alkalmas a Braille-írás megtanulására. A könyv Braille-nyomtatóra kiküldhető állományai ingyen letölthetőek!

Letöltés
Letöltés

A Magyarországon használatban lévő Braille-jelöléseket tartalmazó Excel állomány 10 munkalapon

Letöltés

Az MVGYOSZ elnökségének Braille-írásra vonatkozó határozatai

Letöltés

A gyógyszerkészítmények csomagolásán feltüntetendő Braille-feliratokra vonatkozó irányelvek

Letöltés

Marburg Medium szabvány

A Braille-írás pontjainak nagyságára és azok egymástól való távolságára a Marburg Medium szabvány a következő paramétereket állapítja meg:

  • Egy pont átmérője: 1,6 mm
  • Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
  • Egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
  • Egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
  • Két betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a két betű között egy szóköz van: 12 mm
  • Sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm

A Braille-bizottság eddigi tevékenységei:

2011 februárjában alakult meg a Braille-bizottság, mely azonnal elkezdte a magyar Braille-teljesírás áttekintését.

2011 márciusában a bizottság megkérte a Braille-olvasókat, hogy írják meg, miben kellene változtatni a magyar pontírás rendszerén ahhoz, hogy a teljesírás megfeleljen a magyar helyesírás szabályainak és a kor követelményeinek. 2011 augusztusától kezdődött meg a munka a teljesírás reformján.

2011 szeptemberében a bizottság két tagja részt vett a Braille21 világkonferencián.

2011 novemberében az akkor még működő akadálymentesítési munkacsoport kérésére a bizottság megfogalmazta elvi állásfoglalását és elvárásait általában a Braille-feliratokra vonatkozóan.

2012 februárjában az MVGYOSZ elnöksége határozatában elfogadta a teljesírás megújítására tett javaslatokat. A Vakok Iskolájában egy konferencián bemutatásra kerültek a változtatások.

2012 márciusától elkezdődött a rövidírás áttekintése.

2012 októberében együttműködési megállapodás jött létre a Braille-bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia között a magyar Braille-rövidírás rendszerének módosítására.

2012 decemberében az MVGYOSZ elnöksége határozatban foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy nem kell használni a nagybetűjelet a gyógyszeres dobozokon lévő Braille-feliratokon.

2013 januárjában a bizottság kérésére az MVGYOSZ közzétette honlapján Bieber Mária felmérését a Braille-írás-olvasás, valamint a képernyőolvasóval ellátott számítógép használatáról.

2013 első felében Rozemberczki Zoltán, a bizottság egyik tagja, három matematikatanárral áttekintette a matematikai pontírás rendszerét.

2013 októberében a 46 jelből álló úgynevezett kis rövidírásba bekerültek a 2012. februári változtatások. Ezzel összhangban módosult öt szóvégi rövidítés jele. 

2014 januárjától a rövidírást érintő változtatások bevezetésre kerültek az MVGYOSZ Braille-írással nyomtatott kiadványaiban.

2014 júliusára a bizottság kidolgozott egy ajánlást a gyógyszeres dobozok Braille-feliratainak elkészítésével kapcsolatban.

2015 januárjában bemutatásra került az MVGYOSZ elnökségének az a 77 jelből álló kibővített rövidírás, amelyet a Braille-bizottság az MTA-val együtt készített el.

2015 szeptemberére elkészült a Duxbury Braille Translator nevű, a Braille-nyomtatáshoz szükséges konvertáló szoftver magyar nyelvű fordítótáblája.

2015 decemberében felmérés készült arról, hogy az olvasók mennyire támogatják egy új, 77 jelből álló rövidírás bevezetését. A felmérés alapján a Braille-bizottság azt javasolta az elnökségnek, hogy az új jelek bevezetése ne történjen meg.

2015-2016 folyamán Mi újság a Braille-írás-olvasás „háza táján”? címmel cikksorozat jelent meg a Vakok Világa folyóiratban.

2016 januárjában az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-bizottság kiemelő jelre, valamint a kapcsos és szögletes zárójelre vonatkozó javaslatát.

2016 júniusában a Braille-bizottság nyilvános ülést tartott az MVGYOSZ székházában azzal a céllal, hogy az érdeklődők megismerjék a bizottság tagjait, munkáját és legfontosabb feladatait. A fórumon arra is lehetőséget biztosítottak a szervezők, hogy a résztvevők elmondhassák véleményüket, javaslataikat és észrevételeiket a bizottság tevékenységéről.

2016 októberében mutatták be Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe” című könyvét.

2016 novemberében a Braille-bizottság ülésén részt vettek a Vakok Iskolája tanárai és az MVGYOSZ képviselői. A megbeszélés témái:
– Hogyan népszerűsíthető még jobban a pontírás?
– Hogyan dolgozhatunk ennek érdekében még jobban együtt?
– Miként működhet együtt a két szervezet a Braille- és digitális tankönyvek előállításában?

2017-2018 folyamán elkészült a Braille-ábécéskönyv két füzete Braille-formátumban, valamint a Magyar Braille-írás szabályai című kiadvány digitális változatban.

2018 májusában mutatták be a pontról pontra Braille-társasjátékot az MVGYOSZ fennállásának centenáriuma és a játék világnapja alkalmából.

2019 januárjában került bemutatásra a Braille-ábécéskönyv. A tankönyv elkészítésében segítségünkre volt Temmel Márta.

2019 márciusában a bizottság előterjesztése alapján az MVGYOSZ elnöksége elfogadta a Braille-nyomtatásban használatos 8 számítástechnikai jelet.

2020 elejére a Braille-bizottság összeállított egy Excel táblázatot, amely az alábbi felosztásban tartalmazza a használatban lévő legfontosabb jeleket:

  • Az irodalmi Braille-írás jelei
  • Számítástechnikai jelek (Ezek a számítástechnikai jelek az irodalmi Braille-írás jeleivel együtt is használhatók.)
  • Kis rövidírás
  • Matematikai jelek jegyzéke
  • A Braille-kottaírás jelei
  • Hun_Unicode
  • Euro_Unicode
  • US_Unicode
  • Sakkban használt jelölések
  • Magyar kártya jelölései

Louis Braille élete

Louis Braille (ajánlott ejtésmód: bráj) 1809. január 4-én egészséges gyermekként született Franciaországban, a Párizs melletti Coupvray faluban. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mesterként dolgozott. Az édesapa műhelye a kisfiú számára kedvelt játszótér volt. A gyermek még nem töltötte be a 3. életévét, amikor játék közben egy éles, hegyes szerszámmal megsértette egyik szemét. A gyulladás elfertőződött, és hamarosan átterjedt a másik szemére is. Ennek a sajnálatos balesetnek a következtében a kis Louis mindkét szemére elveszítette látását.

Szülei szeretetteljes törődéssel vették körül megvakult gyermeküket. Taníttatásáról lelkiismeretesen gondoskodtak. A kisfiú először a helyi iskolában tanult, ahol a falubeli látó gyermekek is. Éles eszével, jó memóriájával, tanulékonyságával hamarosan felhívta magára a plébános atya figyelmét, aki külön is foglalkozott a fiúcskával. Louis adottságait megismerve a plébános atya azt tanácsolta a szülőknek, hogy engedjék gyermeküket a fővárosba továbbtanulni. Így került a tízéves fiú 1819-ben ösztöndíjasként Párizsba, a Valentin Haüy által 1784-ben alapított Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe, ahol sok egyéb ismeret mellett a domborított latinbetűket is megtanulta olvasni és írni. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően 15 éves korában már segédtanárként tanított, az iskola elvégzését követően pedig ő lett az intézmény első vak tanára. Történelmet, geometriát és algebrát oktatott. Kitűnő hallásának és zenei érzékének köszönhetően remekül játszott csellón és orgonán is. Tanári munkája mellett egyházzenészként is tevékenykedett mint orgonista.

Az 1821-es év kiemelkedő jelentőségű esztendő Braille életében. 12 éves korában ismerkedett meg ugyanis az iskolájukba ellátogató Charles Barbier tüzérszázados 12 ponton alapuló írásrendszerével, amit Napóleon megbízásából a francia hadsereg számára fejlesztett ki azzal a céllal, hogy a csatatéren éjszaka, fény gyújtása nélkül is lehetővé váljon az írásos kommunikáció. Ez az „éjszakai írás” papírba szúrt pontokból állt, amelyeket tapintással kellett elolvasni. Ám a rendszer a katonák számára túl bonyolultnak bizonyult, a gyermek Louis Braille-t azonban lenyűgözte. Ettől kezdve fáradhatatlanul azon dolgozott, hogy az írásrendszert tökéletesítse.

A nehezen kezelhető és túlságosan bonyolult pontrendszert leegyszerűsítette. Felismerte, hogy a tapintással könnyen olvasható pontírás megalkotásához elegendő 6 db pont kombinációja. A tapintó mutatóujj ujjbegye ugyanis ennyi pontot képes kényelmesen egyidejűleg érzékelni. Ráadásul Louis Braille rendszere nemcsak az olvasást, hanem az írást is lehetővé tette a vak emberek számára. Írásrendszerének alapja már 1825-ben megszületett, amit a következő címmel összegzett: Szavak, zene és gregorián egyházi énekek pontok útján történő átírásának módszertana a vakok használatára. Eredményeit először 1829-ben hozta nyilvánosságra, és a kiforrott változattal 1837-re készült el. 

A Braille-karakterek alapjául szolgáló 6 db pont téglalap alakban, két oszlopban helyezkedik el, egymás alatt, tehát a bal oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont, a jobb oldali oszlopban is 3 kiemelkedő pont. A különböző betűk és írásjelek ezeknek a pontoknak a kombinációiból tevődnek össze. Az egyértelműség kedvéért a pontokat megszámozzuk. A számozást a bal oldali felső ponttal kezdjük, ez az 1-es pont. Lefelé haladunk, majd áttérünk a jobb oldali felső pontra, ami a 4-es pont. Végül az alsó ponttal fejezzük be a számozást, ez a 6-os pont. 

Braille írásrendszerét diáktársai azonnal elfogadták és használták, szélesebb körben azonban jóval lassabban terjedt el. Pl. saját iskolájában, ahol 1826-tól pedagógusként dolgozott, a konzervatív szemléletű szakmai gárda a Haüy-féle vonalrendszerű nyomtatást, noha az már elavult volt, még majdnem két évtizedig előnyben részesítette Braille hatpontrendszerével szemben.

Braille 1852. január 6-án tuberkulózisban hunyt el – mindössze 43 éves korában. Szülőfalujában temették el. Száz évvel később, 1952-ben ünnepélyes keretek között újratemették, és földi maradványait a párizsi Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Születésnapja, január 4-e a Braille-írás világnapja lett. A látássérült emberek büszkesége, hogy az euró-emlékérmék közé tartozik a 2009-ben, Louis Braille születésének 200. évfordulója alkalmából kiadott érme.

Csak halálát követően, 1854-ben ismerték el hivatalosan Franciaországban Braille írásrendszerét, majd a 19. század végére az egész világon elterjedt. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásrendszert. A magyar Braille-írás 1901-től vált hivatalosan elismert írásrendszerré.

A Braille-rendszer egyszerűsége és nagyszerűsége révén rendkívüli perspektívát nyitott meg a súlyosan látássérült emberek előtt. Lehetőséget biztosított az önálló olvasás által az olvasás élményének megtapasztalására, továbbá a tapintható könyvek útján történő ismeretszerzésre, önművelésre, kikapcsolódásra.

A magyar Braille-ábécé betűkészletének jelentős része megegyezik a latin Braille-ábécé betűinek jelölésével, s így sok európai nyelv pontírásos betűalakjával; más része viszont eltér tőle, a magyar nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodva speciális pontkombinációkat is tartalmaz. Elsősorban a hosszú magánhangzók és a kétjegyű mássalhangzók jelölésére kell gondolnunk.

A Braille-rendszer nemcsak kis- és nagybetűk, valamint írásjelek megjelenítésére alkalmas, hanem számok, műveleti jelek, hangjegyek lejegyzését is lehetővé teszi. Továbbá a tudományok és az oktatás fejlődésével lépést tartva alkalmasnak bizonyult arra is, hogy kémiai, fizikai, informatikai stb. jelöléseket is visszaadjon. A magyar nyelv helyesírási szabályai a Braille-írásra is értelemszerűen vonatkoznak.

Források:

www.wikipedia.org

Bieber Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás „rejtelmeibe”, Budapest, 2016.

Ugrás a lap tetejére