///Érdekképviselet az egyenlő hozzáférésért

Érdekképviselet az egyenlő hozzáférésért

2020-11-20T13:25:07+02:002020. november 20.|

Braille-írásos számok az Intercity-kocsik ülésein, távirányítóval vezérelhető hangjelzéses közlekedési lámpák, mindenki számára használható mobilalkalmazások. Vajon mi a közös bennük? Mindhárom szinte elengedhetetlen a látássérült emberek önállóságához.

 

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés területén is folyamatosan képviseli a vak és gyengénlátó emberek érdekeit. Az elmúlt hetekben is számos alkalommal tettünk eleget ezen kötelezettségünknek a szövetség tagegyesületeit is bevonva, kommunikálva a magyar látássérült emberek igényeit és szükségleteit a fizikai és információs környezet hozzáférhetőségével kapcsolatosan.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felkérésére összegyűjtöttük azon közszolgálati mobiltelefonos alkalmazásokat, melyek akadálymentességi szempontú ellenőrzését részükre javasoljuk. A 2021-es ellenőrzések során, tagegyesületeink és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány javaslatai alapján, olyan mobilapplikációk vizsgálatát látjuk szükségesnek, melyek képernyőolvasó szoftverrel nem vagy nem teljeskörűen használhatók. Az ellenőrzésre javasolt alkalmazásokkal kapcsolatban több látássérült felhasználó tett panaszt az elmúlt hónapokban, mivel azok nem biztosítják az egyenlő esélyű hozzáférést, így a vak és gyengénlátó emberek nem, vagy csak segítséggel férnek hozzá az általuk biztosított szolgáltatásokhoz. A listán szerepel több közműszolgáltató, így például az ELMŰ és az NKM áram- és gázszámlák megtekintését és kifizetését lehetővé tevő applikációi, a Volán és a BKK járataira jegyvásárlást biztosító Mobiljegy, az Országos Mentőszolgálatnál bevezetett Életmentő App, a hatósági karanténba került személyek jelentéstételi kötelezettségének teljesítését biztosító Házi Karantén Rendszer, a közszolgálati média tartalmaihoz hozzáférést biztosító Mediaklik és MindigTV Go, illetve a köznevelési intézményekben tanuló diákok és szülők számára készült KRÉTA mobiltelefonos alkalmazás is. Ezen applikációk üzemeltetői mind A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló 2018. évi LXXV. törvény hatálya alá tartoznak, így honlapjaikat és mobiltelefonos alkalmazásaikat kötelesek akadálymentes formában kifejleszteni és biztosítani minden felhasználói csoport számára.

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) egy helyzetértékelő kutatás kapcsán kereste meg a szövetséget és kérte visszajelzéseinket azzal kapcsolatosan, hogy az elmúlt néhány évben a közösségi közlekedés létesítményeiben és járművein hogyan fejlődött vagy változott az akadálymentesség, különös tekintettel a Braille-írás használatára és a hangos utastájékoztatásra. A kérdéseket továbbítottuk az MVGYOSZ tagegyesületeinek is, így a fővárosi helyzet bemutatása mellett több vidéki fejlesztést, problémát és javaslatot is ismertetni tudtunk.

Válaszaink számos fejlesztési javaslatot tartalmaznak többek között a járműveken üzemelő hangos utastájékoztatással kapcsolatban, mely még mindig nem érhető el az ország minden régiójában. A látássérült utasok gyakran nem elégedettek a hangos utastájékoztatás hangerejével, amit sokszor elnyom a járművek menetzaja, de arra is van példa, hogy nem megfelelő információ hangzik el a hangszórókból. Komoly hiányosság, hogy a helyi és helyközi buszok viszonylatszámáról és célállomásáról a látássérült személyek nehezen jutnak információhoz, pedig ezt a külső hangszórókon keresztül adható hangos utastájékoztatással könnyen lehetne orvosolni. Örvendetes, hogy egyre több nagyvárosban telepítenek ún. intelligens vagy beszélő buszmegállókat, azonban ezek sem mindig hozzáférhetőek a látássérült utasok számára, mivel vagy túl halkak, vagy egy gomb megnyomásával lehet aktiválni őket, amit azonban nem egyszerű megtalálni.

Sok probléma van a vasúti közlekedéssel is. Itt az utastájékoztatás hiánya mellett különösen a pályaudvarok akadálymentesítését, valamint a helyjegyes vonatokon az ülések Braille-írásos számozását hiányolják az érintettek. A gyengénlátó személyek gyakran panaszkodnak a nem megfelelő megvilágítás és a lépcsők kontrasztos jelölésének hiánya miatt, de nem könnyítik meg helyzetüket az apró betűs és nem megfelelően kontrasztos menetrendi információs táblák sem. A fénysorompóval felszerelt vasúti átjárók akadálymentesítése a mai napig teljesen megoldatlan: hiába kezdeményezte a szövetség az elmúlt években többször hangjelző berendezések telepítését, ettől a MÁV minden alkalommal elzárkózott.

Rengeteg visszajelzés érkezett a jelzőlámpák akadálymentesítésével kapcsolatban is. Több megyeszékhelyen még mindig nem a korszerű, távirányítóval bekapcsolható hangjelzéses lámpákat telepítik, a folyamatosan sípoló jelzőlámpák pedig okkal bosszantják a közelükben lakókat. Így fordulhat elő bizonyos városokban, hogy az esti órákban a lámpák hangjelzését egyszerűen kikapcsolják, ami jelentősen megnehezíti a vak emberek közlekedését.

Egy korábbi megkeresés alapján felmérést végeztünk a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) bevonásával a budapesti jelzőlámpás csomópontok akadálymentesítésével kapcsolatos igényekről. A Budapest Közút Zrt.-vel folytatott levelezést követően elvégzett igényfelmérés eredményeként közel 50 fővárosi gyalogátkelő jelzőlámpájának hangjelző berendezéssel történő kiegészítésére tettünk javaslatot, melyet várhatóan felvesznek a Budapest Közút következő négy évre szóló fejlesztési tervébe. Emellett személyes egyeztetést is kezdeményeztünk a cég közlekedési lámpákkal foglalkozó munkatársaival, mivel tapasztalatunk és a látássérült járókelők visszajelzései alapján a lámpákkal számos probléma van, gyakran meghibásodnak, sok helyen túl halkak, ritkábban zavaróan hangosak. Az egyeztetésre vonatkozó kérésünkre eddig még nem érkezett válasz.

Németh Orsolya

szakmai vezető

 

Ugrás a lap tetejére