A látássérült embereknek a közösségi közlekedésben az információkhoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb nehézséget. Különösen igaz ez a légi közlekedésre és az ahhoz kapcsolódó transzfer hálózatra. Egy új kezdeményezés ezen a téren keres innovatív megoldásokat.

 

A DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban transznacionális együttműködési projekt célja repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások megközelíthetőségének javítása a vakok és gyengénlátók számára új szolgáltatások és kompetenciák kifejlesztése révén, melyek a közlekedési információkhoz és szolgáltatásokhoz teljes hozzáférést tesznek lehetővé. A konzorciumot 9 ország 14 intézménye alkotja, köztük busztársaságok, repülőterek, egyetemek és a látássérült emberek szervezetei. A konzorciumi partnerek között szerepel a Budapest Airport Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is. Az MVGYOSZ együttműködő partnerként vesz részt a magyarországi fejlesztésekben.

A DANOVA projekt keretében elindul a Duna régióban a vak és gyengénlátó utasok számára kialakítandó teljesen akadálymentes közlekedési rendszer új transznacionális koncepciójának tervezése, melyhez nélkülözhetetlen különböző, a későbbiekben beépítendő innovatív megoldások tesztelése. A tevékenységek fontos eleme a szolgáltató személyzet szemléletformálása és képzése az új szolgáltatások biztosításához, illetve a vak és gyengénlátó utasok számára megfelelő segítségnyújtáshoz. A BKK feladata a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér belvárosból való megközelíthetőségének vizsgálata és javítása.

A hazai partnerek október 9-én, az utasforgalomban érintett terek és szolgáltatások megismerésével azonosították a projektben érintett területeket, helyszíneket, problémákat. Az MVGYOSZ részéről a bejáráson Németh Orsolya szakmai vezető és Erhart Péter akadálymentesítési szakértő vett részt. A bejárás Budapest belvárosából indult, a közösségi közlekedés használatával a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vivő transzfer útvonalon haladt, majd érintette a repülőtér valamennyi utasforgalmi létesítményét.

A fejlesztési javaslatok megfogalmazása során felmerült az útvonalak bizonyos pontjain taktilis burkolati jelzések elhelyezése, a Futár távirányítóval vezérelhető tájékoztató berendezések, pl. mozgólépcsőknél az ATS-rendszer telepítése, a tranzit váróban a tájékozódást és az információszerzést segítő mobiltelefonos applikáció fejlesztése, a már meglévő reptéri személyi segítő szolgáltatás működésének felmérése és újragondolása, valamint a repülőtéren található segítségnyújtási hívópontok elhelyezkedésének vizsgálata, egyes segítséghívó automaták áthelyezése. Az együttműködés hamarosan a felek közti munkamegosztás pontos definiálásával és újabb helyszínbejárásokkal folytatódik.

Németh Orsolya