Jogsegély szolgálat

2020-09-25T13:29:26+02:00

Távoli jogi tanácsadás

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ingyenes jogi tanácsadással várja a látássérült személyeket és hozzátartozóikat telefonon és e-mailben.

Az MVGYOSZ munkatársa, dr. Stefán Sándor jogász a személyes ügyfélfogadás szünetelése alatt is hívható. Telefonon és e-mailben várja a megkereséseket. Jogi tanácsadást látássérült személyek és azok hozzátartozói kérhetnek. A jogász minden héten hétfőn, szerdán és pénteken 9:00 és 15:00 óra között várja a telefonos megkereséseket.

Telefon: +36301954298

E-mailt az mvgyosz.hu oldalon található űrlap segítségével írhatnak.

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető

A jogi ügyeket a legtöbb laikus ember bonyolultnak és ijesztőnek találja. Látássérültként különösen nehéz lehet az eligazodás a jogszabályok útvesztőiben egyrészt mert a dokumentumokhoz való hozzáférés is korlátozott lehet, másrészt mert a fogyatékos emberekkel kapcsolatban számos speciális jogszabály és előírás van életben. Az egyenlő hozzáféréshez, a fogyatékosság okozta nehéz élethelyzeteket megoldani segítő támogatásokhoz, a hátrányok kompenzálására hivatott ellátásokhoz való hozzájutás folyamatai is gyakran bonyolultak. A vak és gyengénlátó emberek számos nehézségbe ütközhetnek tanulmányaik végzése, munkavállalás, peres ügyek, banki ügyintézés vagy ingatlanvásárlás során a jogszabályok nem ismerete vagy nem megfelelő értelmezése miatt. A fogyatékosságból adódóan gyakrabban érheti ezt a csoportot hátrányos megkülönböztetés is, melynek jogi úton történő kezelése szintén szaksegítséget igényel.
Mindezen nehézségek leküzdése érdekében látássérült magánszemélyek számára nyújt jogi tanácsadást jogszabályok ismertetésével és személyesen az MVGYOSZ

A jogi tanácsadás területei

A látássérültséghez kapcsolódó mindennemű jogi ügylet, így többek között:

  • Szociális juttatások igénybevétele
  • A látássérült jogállása, mint szerződő fél
  • A látássérült jogállása, mint peres eljárásban érintett személy
  • A látássérült jogállása a családjogban
  • A látássérült jogállása a közoktatásban
  • A látássérült jogállása a felsőoktatásban
  • A látássérült jogállása a közösségi (tömeg) közlekedésben
  • A látássérült jogállása a közszolgáltatások igénybevételekor
  • A látássérült jogállása, vakvezetőkutyával történő közlekedés esetén
  • Az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő jogok sérelme
  • Az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogok sérelme
  • Egyéb jogi ismereteket igénylő ügyek

A szolgáltatás a peres képviseletet nem foglalja magában.

A szolgáltatást dr. Stefán Sándor közreműködésével nyújtja az MVGYOSZ.

Ügyfélfogadás

Helye: MVGYOSZ telephely (A cím megjelenítéséhez kattintson ide.)

Időpontja: Előzetes telefonos, vagy e-mailes egyeztetést követően minden páros hét szerdáján 10:00 és 16:00 között.

A szolgáltatás díja

A szolgáltatást az MVGYOSZ térítésmentesen biztosítja a látássérült ügyfelek számára.

Fogyatékossággal élő embereket érintő fontosabb jogszabályok ismertetése

Október 1-jétől változnak a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot alátámasztó igazolás kiadására, benyújtására vonatkozó rendelkezések.

A módosítás lényegében arra irányul, hogy a szakorvos a 18 évnél fiatalabb gyermekek esetében a tartós betegség, fogyatékosság tárgyában kiadott szakvéleményéről szóló igazolást mostantól elektronikusan, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) útján közvetlenül továbbítja a Magyar Államkincstár központi szervének, amely azt a családi pótlék elbírálására jogosult szerv részére küldi meg. Ez az automatikus továbbítás elsősorban azokban az esetekben jelenthet ténylegesen könnyebbséget az ügyfél számára, amikor nem családi pótlék igényléséről, hanem például a korábban megállapított magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság felülvizsgálatáról, vagy – az állapotában bekövetkezett változás miatt – az addigi alapösszeg helyett magasabb összegű családi pótlékra való jogosulttá válásról van szó. Ilyen esetekben az ügyfélnek az ellátás megállapításával kapcsolatban további feladata nincs, hiszen az igazolást az orvos automatikusan továbbítja.

Mostanáig kizárólag papír alapon történt a magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges orvosi igazolás kiállítása és annak az igényelbíráló szerv részére való benyújtása. Az elektronikus továbbítást lehetővé tevő módosítástól ezért a jogalkotók az ügyintézés egyszerűsödését várják.

Az igazolást – ahogy eddig, a jövőben is – gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó, illetve szakértői bizottság szakorvosa (ezek a továbbiakban: szakorvos) adja ki.

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról rendelkező 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 32/2020. (IX. 9.) EMMI rendelet alapján, ha a szakorvos az igazolást nem tudja elektronikusan továbbítani, akkor azt továbbra is papír alapon két példányban állítja ki, és az egyik példányt az igénylőnek adja át, aki benyújtja azt az igényelbíráló szervhez, ha pedig már a jogosultság felülvizsgálata zajlik, a felülvizsgálatot végző hatósághoz.

Ha a szakorvos az ellátás igénylése során azt állapítja meg, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából nem tekinthető tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak, vagy a felülvizsgálatkor állapítja meg, hogy a jogosultságot megalapozó betegség, fogyatékosság már nem áll fenn, akkor az erről papír alapon is kiállított igazolást – annak elektronikus továbbítása mellett – az ellátást igénylőnek is át kell adnia. Ilyen esetben ugyanis az érintett az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül a megyei, fővárosi kormányhivatalnál kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát.

Az igazolás elektronikus úton való továbbításával a magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatos eljárások – a fentebb részletezett esetekben – feltehetően valóban egyszerűbbé válnak majd. Más a helyzet viszont az egyéb olyan ellátásokkal kapcsolatban (súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei, parkolási igazolvány, stb.), ahol a jogosultságot szintén megalapozhatja a magasabb összegű családi pótlék tárgyában készült igazolás, viszont annak elektronikus úton való továbbítását ezekben az esetekben a jogszabály nem írja elő.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A módosítások következtében az eddig megszokottakhoz képest mostantól sokkal több helyen szükséges az arcot, orrot eltakarni, ami most már csak maszkkal történhet, továbbá jóval komolyabb szankciókra számíthatnak a szabályszegők.

Mikor és hol kötelező az orr, száj eltakarása?

Szeptember 21-étől a hatodik életévét be nem töltött gyermek kivételével mindenki köteles maszkot viselni az alábbi helyszíneken, helyiségekben:

  • tömegközlekedési eszközökön, illetve minden olyan helyiségben, ahol tömegközlekedési eszközre várakoznak;
  • a vendéglátó üzletben vásárlás, vagy ott történő munkavégzés során (kivéve, aki vendégként tartózkodik az üzletben);
  • a bevásárlóközpont területén (itt is kivételt képeznek az üzletek vendégei, illetve azok, akik sportolásra szolgáló helyiségben tartózkodnak a komplexumban);
  • a színházi, zenei táncos esemény helyszínén (kivéve az előadó-művészeket),
  • illetve a mozi, múzeum, valamint a könyvtárak látogatók számára nyitva álló területein.

Úgyszintén kötelező maszkot viselni a közigazgatási szervek, illetve a posta  ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben és minden olyan egyéb helyiségben, ahol ügyfélfogadás zajlik.

Természetesen kötelező maszkot viselni az egészségügyi intézményekben is, kivéve az ott kezelt betegeket, ha kórtermükben tartózkodnak. A szociális intézményekben élők a közösségi programok alkalmával és a közösségi tereken tartózkodva kötelesek maszkot viselni. A szociális intézmény dolgozóira ez a kötelezettség akkor vonatkozik, ha közvetlenül érintkeznek az ellátottakkal, vagy ha tőlük tartósan 1,5 méteren belüli távolságban vannak.

Az orr és a száj eltakarására kizárólag orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) lehet használni.

Szankciók alkalmazása

A 431/2020. (IX. 18.) kormányrendelet alapján az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a fent felsorolt helyiségekben tartózkodók viseljék a maszkot és azt megfelelő módon használják.

A szabályszegőkkel szemben a tömegközlekedési szolgáltató akár pótdíjfizetési kötelezettséget is előírhat. Ha pedig az utas a sofőr vagy más alkalmazott felszólítására sem tartja be a maszk viselésére vonatkozó szabályokat, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, akkor a járműről – akár rendőri közreműködéssel – le kell szállítani és ellene szabálysértési eljárást kell kezdeményezni közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés gyanúja miatt.

A kötelezettség teljesítését az üzletek, hivatalok, intézmények is ellenőrizni tartoznak, és ha valaki felszólítás ellenére sem tartja be a rendelkezéseket, akkor az üzemeltetőnek kell gondoskodnia arról, hogy a helyiséget a szabályszegő elhagyja; ennek érdekében akár rendőrségi intézkedést is kezdeményezhet. A kötelezettség teljesítését, illetve annak betartatását a szolgáltatást végzőknél akár a rendőrség, akár a kormányhivatalok, kereskedelmi szolgáltatók esetében pedig a kereskedelmi hatóság is ellenőrizheti, és komoly szankcióra is számíthat, aki nem tesz meg mindent a kötelezettség betartatása érdekében.

Rendezvények, vendéglátó üzletek nyitva tartására, működésére vonatkozó szabályok

A mai naptól zenés, táncos rendezvény helyszínén – az ott foglalkoztatottak kivételével – 23.00 óra után 06.00 óráig tilos tartózkodni.

Zenés, táncos rendezvény, legyen az akár nyilvános, vagy zárt szervezésű, illetve rendszeres, vagy alkalmi jellegű, továbbra is csak abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.

Vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével csak azok és annyi időre tartózkodhatnak, amíg az általuk megrendelt élelmiszert átveszik, illetve annak vételárát kiegyenlítik.

Köznevelési, szakképző intézményekben irányadó szabályok

Október 1-jétől a köznevelési, illetve szakképzési intézményekbe a dolgozók és a diákok is csak testhőmérséklet-ellenőrzést követően léphetnek majd be. A dolgozók és a nagykorú tanulók csak akkor léphetnek be az intézménybe, ha testhőmérsékletük nem haladja meg azt a mértéket, melyet a későbbiekben az országos tisztifőorvos határozatában hirdet majd ki. A kiskorúakat, ha testhőmérsékletüket magasabbnak ítélik a megengedettnél, az intézményen belül elkülönítik, és erről szüleiket haladéktalanul értesítik.

Október 1. után az intézményekben az ott dolgozókon kívül csak a tanulók, illetve azon nagykorú személyek tartózkodhatnak, akik a megfelelő maszkviselés mellett kísérik be a gyermeket.

Védőoltásra, tesztelésre vonatkozó módosuló szabályok

A 433/2020. (IX. 18) kormányrendelet alapján október 1. után az influenza megbetegedés elleni védőoltáshoz oltóanyag 2020-ban és 2021-ben térítésmentesen igényelhető.

Úgyszintén ez a rendelet rögzítette a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos PCR-teszt hatósági árát is. Ennek értelmében a mai naptól az  a  személy, aki a  SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot térítés ellenében veheti igénybe, a tesztelésért legfeljebb 19 500 forint megfizetésére kötelezhető.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A jogi személyekre, köztük az egyesületekre is vonatkoznak azok a mai naptól hatályos újabb átmeneti rendelkezések, melyek a veszélyhelyzet megszűnésével kerültek bevezetésre.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezései közül elsősorban azokat tárgyaljuk részletesebben, amelyek az MVGYOSZ-t, illetve a szövetség tagegyesületeit is érinthetik.

Mint ismeretes, korábban a 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet április 11-étől állapított meg a veszélyhelyzet idején a jogi személyekre, azon belül az egyesületekre is vonatkozó, a polgári törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől eltérő szabályokat. Ezekről a szabályokról Az egyesületek működésére vonatkozó eltérő szabályok veszélyhelyzet idején” című írásunkban adtunk tájékoztatást.

A parlament, illetve a kormány döntése értelmében a kihirdetett veszélyhelyzet 2020. június 18-ával megszűnt, ezzel egyidejűleg ugyanakkor számos átmeneti szabály látott napvilágot, melyek az élet szinte minden területét, így a jogi személyek működését is érintik.

A jogi személyek, köztük az egyesületek, legfeljebb idén december 31-éig működhetnek az újabb, alább részletezett átmeneti szabályok szerint.

A rendkívüli közgyűlés, küldöttgyűlés 90 napon belüli összehívása

A törvény rögzíti azokat az eseteket, melyek fennálltakor a veszélyhelyzet megszűnésétől (június 18.) számított 90 napon belüli időpontra mindenképp rendkívüli közgyűlést (küldöttgyűlést) kell összehívni. Az egyesületeknél ennek két okból kell sorra kerülnie:

  1. Mint arról korábbi tájékoztatónkban is szót ejtettünk, a 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején bizonyos, az egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben kivételesen az elnökség is hozhatott döntést. Dönthetett például a számviteli beszámoló elfogadásáról, vagy egyéb, a törvényes működés fenntartása érdekében, illetve a felelős gazdálkodás körében felmerült halaszthatatlan ügyekben. A most hatályba lépett törvény is megerősíti, hogy az ily módon született döntéseket a 90 napon belüli időpontra összehívott rendkívüli közgyűlés elé kell tárni, mely azt újfent megtárgyalja. Ha a közgyűlés a korábbi döntést megváltoztatja, esetleg hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Azt is fontos ennek kapcsán megjegyezni, hogy ha az elnökség a közgyűlés által utólag felülvizsgált döntésével az egyesületnek kárt okozott, annak megtérítéséért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint tartozik felelősséggel.
  2. Úgyszintén a 90 napon belül összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére kell tűzni a vezető tisztségviselő (elnök, elnökség, felügyelőbizottság) választásának kérdését, ha mandátumuk, például annak határozott időtartama lejárta miatt a veszélyhelyzet ideje alatt, esetleg a veszélyhelyzet lejártát követően megszűnt és meghosszabbításáról nem történt döntés. A vezető tisztségviselő megbízatása ebben az esetben a közgyűlés most részletezett új döntésének meghozataláig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig marad fenn, ezen időpontig köteles tisztségét ellátni.

Legfontosabb az éves beszámoló elfogadása

Bár a veszélyhelyzeti intézkedések 2020. szeptember 30-áig adnak haladékot a jogi személyeknek a beszámoló nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási kötelezettség teljesítésére, azonban az átmeneti szabályok arra ösztönöznek, hogy a közgyűlés mindenekelőtt ennek elfogadása tárgyában hozzon döntést. A rendelkezések értelmében ugyanis, ha az egyesület létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, e döntés meghozataláig egyéb ügyben kizárólag a tagok egyhangú döntése esetén hozhat határozatot, máskülönben az ilyen határozat érvénytelennek minősül. Ha az adott egyesület létesítő okirata a beszámoló elfogadásához nem ír elő legalább háromnegyedes szótöbbséget, akkor természetesen a fenti szabály rá nem vonatkozik.

Rugalmas ülésezési, döntéshozatali szabályok

December 31-éig továbbra is lehetőség lesz arra, hogy az egyesület döntéshozó szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) ülését úgy tartsa meg, hogy azon akár minden tag, akár a tagok egy része elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével, azaz nem személyesen vesz részt, illetve – az elnökség erre irányuló kezdeményezése esetén ezután is sor kerülhet ülés nélküli döntéshozatalra (írásbeli szavazás.) Ezt a lehetőséget a törvény elsősorban olyan helyzet esetén tartja alkalmazhatónak, ha az év folyamán később bevezetendő járványügyi korlátozások miatt az ülés tervezett időpontjában nem volna lehetőség a tagok teljes létszámban való személyes megjelenésével történő döntéshozatalra. Ha az egyesület ebben az évben a fent leírtak szerint kíván ülésezni, döntéseket hozni, de a létesítő okirata nem tartalmaz az elektronikus eszköz útján történő ülésezésre, illetve az írásbeli szavazásra vonatkozó szabályokat, azokat az elnökség feladata kidolgozni a 2020. évi LVIII. törvény 106. §-ában foglalt szabályok betartása mellett. Fontos elv, hogy az elnökségnek, elnöknek ilyenkor is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal, döntésekkel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjanak.

Hangsúlyozzuk, hogy ha az egyesület létesítő okirata már rendezi például a videókonferencia útján való ülésezést, illetve az írásbeli döntéshozatali eljárást, akkor az egyesületnek a most részletezett átmeneti szabályok helyett a saját szabályainak betartásával kell eljárnia!

Jognyilatkozatok

Kizárólag ez év végéig a törvény lehetőséget ad arra, hogy – ha ezt az egyesület létesítő okirata is megengedi – a tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat (ilyen jognyilatkozat például a tag írásbeli szavazata, stb.)  akár elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhessék. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

Mivel a természetes személy tagok esetén a most említett, e-mailben foglalt nyilatkozat nem felel meg az írásbeli jognyilatkozat törvény szerinti követelményeinek, ezért ez a megoldás is legfeljebb december 31-éig fogadható el az egyesületek működése során. A törvény erre az átmeneti időszakra vonatkozóan viszont rögzíti, hogy a 109. § szerinti elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

A tájékoztató a 2020. június 18-án hatályos szabályozás alapján készült.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Június 30-án hatályát veszti egy már régóta, 1998-tól érvényben lévő törvény (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről rendelkező 1997. évi LXXX. törvény, ami Tbj néven volt ismeretes.

Az e jogszabályt felváltó új törvény által bevezetett fontosabb újdonságokról ejtünk most röviden szót.

Az elnevezés és a forma változik, a mérték nem

A július 1-jén hatályba lépő, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj) egységes járulékkulcsot, társadalombiztosítási járulékot vezet be. Ez azt jelenti, hogy a biztosítottak, vagyis akik bármilyen jogviszonyban járulék fizetésére kötelezettek, mostantól csak társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ami magában foglalja az eddig fizetett egyéni járulékokat, nevezetesen a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot egyaránt. A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, azaz pontosan annyi, amennyit a fent felsorolt egyéni járulékok levonásával eddig is fizettek a biztosítottak. Továbbra is fennmarad az a rendelkezés, hogy bizonyos ellátásokban részesülők (álláskeresési járadék, ápolási díj, gyermekgondozási díj, stb.) az ellátásukkal összefüggésben 10% mértékű nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, melynek révén az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek számít.

Elsősorban a munkáltatókat, kifizetőket érinti az az átmeneti rendelkezés, mely alapján a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a régi, június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni (régi Tbj.)

Járulékfizetési alsó határ

Az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozások tagjai esetében már eddig is létezett az ún. járulékfizetési alsó határ, amit az új Tbj. most a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozóan is bevezetett. Mint ismeretes, a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határnak köszönhetően azonban a munkavállalók esetében a járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka (idén 48.300 Ft), ami alapján a járulékot mindenképp meg kell fizetni, és ugyanez az összeg az alapja a szociális hozzájárulási adónak is (amennyiben azt az adott esetben a kifizetőnek meg kell fizetnie). A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt természetesen a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, valamint a részmunkaidős munkavégzés esetén is alkalmazni kell.

Az egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozás tagjai tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapja – a járulékfizetési alsó határnak köszönhetően – legalább a minimálbér (ebben az évben bruttó 161.000 Ft),  középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum (idén bruttó 210.600 Ft).

A törvény külön rendelkezik azon esetekről, amikor a járulékfizetési kötelezettség nem a teljes hónapra vonatkozóan áll fenn, mert például a munkaviszony hónap közben keletkezik, esetleg szűnik meg, vagy a biztosított az adott hónap egy része alatt táppénzben részesül, stb. Ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a példa szerinti okokból kieső naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Kiegészítő tevékenységet folytatók, avagy a nyugdíjasok munkavállalása

Eddig csak a saját jogú nyugdíjas egyéni, illetve társas vállalkozókat ismerhettük kiegészítő tevékenységet folytatóként, akik ugyan nem minősültek biztosítottnak, de azért bizonyos terheket (pl. szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék) az általuk folytatott tevékenységgel kapcsolatban is meg kellett fizetniük, és ezzel együtt jogosultak lehettek a 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelésre.

Az új Tbj. alapján július 1-jétől mindenki, aki saját jogú nyugdíjas (például öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes öregségi nyugdíja, stb.) – bármilyen jogviszonyban is végez kereső tevékenységet –kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, minek következtében munkavállalása biztosítási jogviszonyt nem eredményez. Ebből viszont az érintettekre nézve egy sor dolog következik:

  • Egyrészt a nyugdíjasként történő munkavégzés esetén most már semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli őket, és az ilyen foglalkoztatás esetén a foglalkoztatónak sem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.
  • A nyugdíjas munkavállalása esetén a július 1. után szerzett jövedelemre már nem vonatkozik az eddig az éves jövedelem tekintetében a minimálbér 18-szorosában meghatározott jövedelemkorlát, tehát mostantól korlátozás nélkül szerezhet jövedelmet.
  • Másfelől ugyanakkor a nyugdíjasokat munkavállalásuk esetén eddig megillető 0,5%-os mértékű nyugdíjnövelés nem jár arra a jövedelemre vonatkozóan, amit július 1. után szereztek. A július 1. előtt nyugdíjasként szerzett járulékalapot képező jövedelemre vonatkozóan ugyanakkor természetesen jár a nyugdíjnövelés, melynek megállapítása iránt a hatóság hivatalból intézkedik, mégpedig a 2019. évi jövedelem esetén legkésőbb 2020. október 31-éig, a 2020. január 1. és június 30. között szerzett jövedelem esetén pedig legkésőbb 2021. október 31-éig. A fent részletezett rendelkezések természetesen a közszférában dolgozó, nyugdíjuk folyósítását szüneteltető nyugdíjasok foglalkoztatására is irányadók.
    Fontos még megemlíteni, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek azok az özvegyi nyugdíjasok is, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötték és egyéni vállalkozók, vagy társas vállalkozás tagjaként folytatnak kereső tevékenységet. Rájuk tehát a most tárgyalt nyugdíjas munkavállalásra vonatkozó szabályok vonatkoznak, azonban ők a folyósító szervhez küldött nyilatkozattal vállalhatják a nyugdíjjárulék megfizetését.

Ami nem változott

Végül fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a most tárgyalt változások nem érintik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás) részesülők kereső tevékenysége esetén érvényesülő keresetkorlátot, illetve annak mértékét. Az ellátásra való jogosultság tehát ezután is akkor szűnik meg, ha az érintett kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér (egyéni, illetve társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150%-át.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mostanában több jogszabály, valamint ezek mentén kiadott tájékoztató látott napvilágot, melyek – elsősorban a kialakult járványveszély következtében – az egészségügyi ellátások nyújtásában, illetve a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutásban hoznak változást.

Alább ezekről ejtünk szót röviden, már itt utalva azonban arra is, hogy az előzetes tájékozódás minden esetben célszerű lehet, mielőtt valamilyen most ismertetett szolgáltatást igénybe kívánunk venni, hiszen részint a járványhelyzet változásával a lehetőségek, körülmények is változhatnak, illetve adott esetben olyan szolgáltatásról van szó, ami eddig nem, vagy nem ilyen formában létezett.

Május 4-től újraindul az egészségügyi alap, illetve szakellátás

Az emberi erőforrások miniszterének e tárgyban kiadott rendelete, illetve a szakmai szervezetek, szolgáltatók részére küldött tájékoztatója alapján május 4-től újraindulhatnak a háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői, illetve fogászati járóbeteg alapellátások, továbbá a járóbeteg szakellátások – ideértve a diagnosztikai és fogászati szakellátásokat is –, az egynapos ellátások, a nem közfinanszírozott (magán) ellátások, valamint a fekvőbeteg szakellátások közül a rehabilitáció és a transzplantációs beavatkozások. Mint ismeretes a miniszter korábbi rendelkezése értelmében a járványveszély miatt a veszélyhelyzet ideje alatt eddig csak a sürgős, azonnali ellátást igénylő beavatkozás elvégzésére volt lehetőség. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkire, aki az egészségügyben akár járóbeteg alap-, akár szakellátást kíván igénybe venni, bizonyos előírások ezután is vonatkoznak majd. Az ellátásra például csak előzetes, telefonos időpont-egyeztetést követően lesz lehetőség, a rendelőbe belépéskor minden esetben hőmérsékletmérést végeznek és a másfél méter távolságot az emberek között itt is tartani kell.

Olyan vizsgálatokra, amelyek személyes találkozást igényelnek, csupán azt követően kerülhet sor, hogy valamilyen elektronikai eszköz (telefon, e-mail, stb.) segítségével előzetesen már történt  konzultáció a beteg állapotával kapcsolatban. Személyes vizsgálat esetén a minisztérium az egészségügyi intézményekben legfeljebb óránként 4 beteg előjegyzését javasolja.

Az ún. egynapos ellátások, valamint a COVID-19 vírus szempontjából magas kockázatot jelentő elektív beavatkozások minden esetben csak tesztelést követően, negatív vizsgálati eredmény birtokában  végezhetők.

Telemedicina

Április 30-án lépett hatályba a 157/2020. (IV. 29.) kormárendelet, amely – egyelőre csak a veszélyhelyzet időtartamára – alapot teremtett olyan egészségügyi szolgáltatás nyújtására, amely a beteg személyes jelenléte nélkül valósul meg (telemedicina.)

Erre a fajta egészségügyi szolgáltatásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha az orvos megítélése szerint a beteg személyes jelenléte ahhoz nem szükséges. A telemedicina keretében a beteg távollétében távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján sor kerülhet a beteg állapotának felmérésére, további vizsgálatok elrendelésére, gyógykezelés megkezdésére, a fenti kezelések eredményességének megállapítását szolgáló távkonzultációra, továbbá diagnózis felállítására.

Távkonzultáció segítségével betegirányítás, diagnózis, terápiás javaslat végezhető, valamint beutaló is adható, de kontrollra, utógondozásra,  stb. is lehetőség nyílhat. Fontos elv ugyanakkor, hogy ha az ilyen ellátás során az egészségügyi szolgáltató azt állapítja meg, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást nyújtani, akkor – a vonatkozó előírások betartásával – haladéktalanul gondoskodnia kell a szükséges ellátás biztosításáról.

A fent említett szabályozással összhangban a járóbeteg szakellátást nyújtó intézményekkel szemben elvárás, hogy kialakítsanak olyan elektronikus egészségügyi szolgáltatást, amely lehetővé teszi a személyes találkozás nélküli, azaz távkonzultáció útján történő kapcsolattartást, a pácienssel szabályos vizit lebonyolítását. Ennek során tisztázható a beteg állapota, gyógyszeres kezelése, esetleg azok hiánya, felállítható egy virtuális státusz. Az ilyen konzultációt követheti újabb terápiás javaslat, majd újabb távkonzultáció, vagy – ha az nem kerülhető el – egyeztetett időpontban személyes vizsgálat, de az orvos akár kórházi beutalásról, mentő rendeléséről is intézkedhet ilyen konzultációt követően.

A szolgáltatóknak a virtuális vizitet is szabályszerűen dokumentálniuk kell (az ilyen dokumentáció gyakorlatilag megegyezik az ambuláns lappal), amivel kapcsolatban elvárás, hogy  a későbbiekben ellenőrizhető, visszakereshető legyen, illetve azt a háziorvos is elérhesse az elektronikus szolgáltatási tér rendszerében. Az egyes egészségügyi szolgáltatóknak honlapjukon kell tájékoztatást adniuk az általuk nyújtott telemedicina szolgáltatás formájáról, elérhetőségéről. Minthogy ezek intézményenként eltérőek lehetnek, célszerű azokról előzetesen tájékozódni.

Igazolások, javaslatok személyes találkozás nélkül

A miniszteri tájékoztató alapján cél, hogy bizonyos adminisztratív háziorvosi tevékenységek véglegesen kerüljenek át a nem kontakt ellátások körébe. Ide tartoznak a különféle igazolások (pl. keresőképtelenség igazolása, stb.), illetve a szociális ellátásokhoz szükséges dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban az a javaslat, hogy azokat a jövőben ne személyesen lehessen átvenni, hanem kérésre öt munkanapon belül küldjék meg az érintettnek.

Gyógyászati segédeszközök elektronikus vényre

2020. április 30-ától már bizonyos gyógyászati segédeszközök (egyelőre főként kötszerek, cukorbetegek eszközei, stb.) is rendelhetők elektronikus recepten, de azokat kiváltani még csak patikákban lehet. Az elektronikus recept kiadását a betegnek kell kérnie orvosától.

Azon gyógyászati segédeszközöket viszont, amelyeket patikában nem lehet beszerezni, továbbra is kizárólag papír alapú recepttel lehet kiváltani. A jövőben egyébként tervezik az elektronikus vénnyel kiváltható gyógyászati segédeszközök körének bővítését. Ennek érdekében a gyógyászati segédeszköz forgalmazással foglalkozó szolgáltatók (köztük az MVGYOSZ) is csatlakoznak majd az elektronikus recept használatát lehetővé tevő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (ESZT) rendszeréhez.

A csatlakozásra várhatóan az év második felében kerül sor.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a civil szervezetek vonatkozásában is a jelenleg hatályos Ptk.-tól eltérő szabályokat állapít meg a veszélyhelyzet idejére.

 

A 2020. április 11-én hatályba lépett rendelet azon pontjait vesszük sorra, amelyek az egyesületekre, így szövetségünkre, illetve a tagegyesületekre vonatkoznak.

A vezető tisztségviselők, elnökségi tagok megbízatásának meghosszabbítása

A rendelet alapján ha a vezető tisztségviselő, testületi tag (esetünkben például a szövetség, illetve a tagegyesület elnöke, elnöksége) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg, mert például a határozott időtartam lejárt, a megbízatás – a döntéshozó szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés) e kérdésben hozott határozatának hiányában – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb a most említett időpontig a meghosszabbodott tisztséggel érintett személy a tisztségéből eredő feladatait köteles ellátni.

A megbízatás meghosszabbodása nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ebben az időszakban pl. ne lenne visszahívható, vagy a vele szembeni kizáró, illetve összeférhetetlenségi okok bekövetkezésekor ne szűnne meg a megbízatása.

A döntéshozó szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés) eltérő ülésezési, döntéshozatali lehetőségei

Ennek kapcsán mindenekelőtt fontos azt leszögezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a döntéshozó szerv ülése nem tartható meg a tagok személyes részvételével. Ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, ha például a közgyűlés, küldöttgyűlés összehívása még a most tárgyalt rendelet hatályba lépése előtt megtörtént.

Ülés megtartására a közgyűlés, küldöttgyűlés tagjainak kizárólag valamilyen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével van lehetőség. Döntés meghozatalára pedig vagy a fentiek szerint megtartott ülésen, vagy – mivel a 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk. az ülés tartása nélküli döntéshozatalt az egyesület esetében nem zárja ki – írásbeli szavazással kerülhet sor, ha ezek valamelyikét az ügyvezetés kezdeményezi.

A veszélyhelyzet alatt megtartott ülésre, illetve más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosságra irányuló követelmények nem vonatkoznak.

Ha az egyesület élni kíván a most részletezett döntéshozatali lehetőséggel, akkor annak részletszabályait, rendjét az elnökség – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – feladata kidolgozni, és arról a tagokat tájékoztatni. Ennek során figyelemmel kell lenni a kormányrendelet 4. §-ában foglalt előírásokra.

A számviteli beszámoló elfogadása, halaszthatatlan ügyekben való döntéshozatal

A rendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt kivételesen, korlátozások mellett bizonyos alább felsorolt döntéseket az egyesület elnöksége, mint ügyvezető szerve, is meghozhat. Ez részletesebben azt jelenti, hogy az elnökség döntést hozhat:

– a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,

– az adózott eredmény felhasználásáról és

a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint

– az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

A rendelet alapján a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha a beszámolóról az elnökség döntött. Ahol felügyelőbizottság működik, ott a beszámoló elfogadása kérdésében a bizottság írásbeli jelentésének birtokában is lehet dönteni.

Az elnökség, illetve elnök feladata, hogy a meghozott döntésről a tagokat – akár elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítségével – tájékoztassa.

Fontos garanciális szabály, hogy az elnökség által a fentiek szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követően a közgyűlés, küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. Ennek érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra rendkívüli ülést kell összehívni, melynek napirendjén e döntésnek is szerepelnie kell. Utólag tehát az elnökség korábbi döntése akár meg is változtatható vagy hatályon kívül helyezhető, ez azonban nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Ezzel kapcsolatban fontos annak hangsúlyozása is, hogy az ügyvezető szerv (elnökség) a hozott döntéseiért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

Az elnökség döntéshozatala

Ez a testület az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. E rendelkezések vonatkoznak egyébként a felügyelőbizottságra is.

Az ülésezésre, döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat főszabályként a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat ebben az esetben a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ilyenkor is szótöbbséggel kell meghozni, azonban a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra végső esetben egy személy is jogosult lehet.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet számos vonatkozásban érinti a munkavállalókat, a munkavállalást, illetve a civil szervezeteket is.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghozott és 2020. április 21-én kihirdetett rendelet tagegyesületeink, illetve olvasóink széles köre számára legfontosabb pontjait az alábbiakban részletezzük.

Beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos könnyítés

A civil szervezetek esetében is meghosszabbodik a 2019-es tárgyévre vonatkozó számviteli beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) kötelezettség határideje. A kormányrendelet értelmében, ha ezek a határidők 2020. szeptember 30-ig hosszabbodnak meg, amennyiben 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között lennének esedékesek (a civil szervezetek esetében ez a helyzet áll fenn). Ez egyben azt is jelenti, hogy az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét szintén ettől a naptól kell számítani.

A fizetés nélküli szabadságon lévők is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra

A „munkavállalás koronavírus-járvány idején” című, 2020. március 30-án a MVGYOSZ honlapján megjelent írásunkban a fizetés nélküli szabadság kapcsán arról adtunk hírt, hogy ennek időtartama alatt a munkavállaló – biztosítás hiányában – egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie, amit munkáltatója is átvállalhat.

Mostantól a helyzet annyiban változik, hogy az új szabályozás a veszélyhelyzet fennállásának időszakára vonatkozóan már rögzíti, hogy a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az ennek fedezetét szolgáló egészségügyi szolgáltatási járulékot 2020. május 1-jétől nem a munkavállaló, hanem munkáltatója köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A munkáltató kérelmére ugyanakkor az adóhatóság a járulék megfizetésére halasztást engedélyezhet a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

Béren kívüli juttatásként magasabb összegű Széchenyi Pihenő Kártya adható

A kormányrendelet alapján erre az évre vonatkozóan növekedett a Széchenyi Pihenő Kártya formájában nyújtható béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás mértéke. Ez annyit jelent, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás eddigi évi 225 ezer forint helyett legfeljebb 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás az eddigi 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forint, míg szabadidő alszámlájára utalt támogatás az eddigi 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak, azaz vonatkoznak rá kedvezőbb adózási szabályok.

Ha a munkáltató ezt a támogatást április 22. és – az időközben, a 225/2020 (V. 22.) kormányrendelet által beiktatott jogszabály változásnak köszönhetően – december 31. közötti időszakban nyújtja a munkavállalónak, akkor annak összege után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése

Végül arról is érdemes még szót ejteni, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap eddigi 17,5 %-áról 15,5 %-ra változik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Ebben a fertőzésveszéllyel fenyegetett időszakban sokakban vetődik fel a kérdés: dolgozzanak-e, illetve dolgozhatnak-e, vagy ha esetleg nem szeretnének, illetve valamilyen okból nem tudnak munkába járni, ezt hogyan, milyen feltételekkel, következményekkel tehetik meg.

A kérdések végiggondolásához, az optimális döntések meghozatalához kívánunk segítséget nyújtani a vonatkozó szabályozásról készített rövid tájékoztatónkkal, melyben most elsősorban a munkavállalók oldaláról vizsgáljuk a lehetőségeket.

A munkavállalónak – aki például a gyermeke feletti felügyeletet másképp nem tudja biztosítani, vagy mert tart az esetleges megfertőződéstől, és szeretne otthon maradni – az alábbi lehetőségek, megoldások állnak a rendelkezésére:

– Otthoni munkavégzés (home office):

A munkavégzésnek ezt a formáját a munkavállaló ugyan kezdeményezheti, azonban a munkáltatóval történő megállapodáson múlik, lesz-e erre lehetősége. Más szóval ilyen munkavégzésre csak akkor kerülhet sor, ha azt a munkáltató egyoldalúan elrendeli, vagy ha ebben a felek közös megállapodásra jutnak. A home office történhet folyamatos otthoni munkavégzéssel, de úgy is, hogy azt kombinálják a munkahelyen való munkával például úgy, hogy egyik héten otthonról dolgozik a munkavállaló, a másik héten pedig a munkahelyen; így is csökkenthető a megfertőződés veszélye.

A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása – ha ebben a felek nem egyeznek meg másként – a munkáltató feladata.

– Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól:

A Munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény szabályai alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzési kötelezettség alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi elháríthatatlan ok miatti távollét esetén. Ha ilyen különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn (jó példa erre, ha a gyerek felügyeletét a járvány ideje alatt másként nem tudja valaki megoldani), akkor nincs szükség a munkáltató kifejezett hozzájárulására a munkavégzés alóli mentesüléshez, azonban a távollét okáról tájékoztatást kell adni, illetve – erre irányuló kérés esetén – igazolni is kell annak fennálltát.

A munkavállaló akkor is kérheti a munkáltatójától a munkavégzés alóli mentesítését, ha nem áll fenn különös méltánylást érdemlő körülmény. Ebben az esetben a felek megállapodása alapján kerül sor a munkavégzés alóli mentesülésre. Díjazás a most említett két esetben főszabályként nem illeti meg a munkavállalót, viszont a munkáltatóval ettől eltérően is megállapodhatnak pl. úgy, hogy a kiesett munkaidő egy részére kap fizetést, esetleg csökkentett díjazásban részesül, stb. Azt viszont fontos tudatosítani, hogy ha ilyen távollét esetén a munkavállaló úgy mentesül a munkavégzés alól, hogy erre az időre díjazást nem kap, akkor a társadalombiztosítása is szünetel, ezért vele összefüggésben az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit akár a munkáltató is átvállalhat. A járulék napi összege 250 Ft, havi összege pedig 7710 Ft.

Itt érdemes említést tenni arról az esetről, amikor a munkavégzés alóli mentesülést nem a munkavállaló, hanem a munkáltató kezdeményezi, pl. azért, mert szeretné a fertőzés veszélyét csökkenteni, akkor erre az időtartamra (állásidő) a munkavállalót a Munka törvénykönyve értelmében alapbér illeti meg. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a vírusveszély miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt, valamint az annak megszűnését követő 30 napig érvényben lévő rendelkezések alapján a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően is megállapodhatnak, akár úgy is, hogy az alapbérnél kevesebb juttatás jár erre az időre.

– Szabadság kiadása:

Természetesen a munkavállaló ezzel a lehetőséggel is élhet. Ami a rá vonatkozó szabályokat illeti, a munkáltató évente hét nap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezen túlmenően a felek szabadon állapodhatnak meg a szabadság kiadása, illetve kiadásának kérése tekintetében.

– Fizetés nélküli szabadság igénybe vétele:

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti ezt el. Részint a Munka törvénykönyve határozza meg azokat az eseteket, amikor erre a munkavállaló jogosult, de a felek természetesen meg is állapodhatnak fizetés nélküli szabadság igénybe vételében. Ilyen esetben is igaz viszont, hogy a biztosítási jogviszony szünetelése miatt az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni, amit a munkáltató ilyenkor is átvállalhat.

– Járványügyi zárlat (karantén) elrendelése:

Karantén alatt azt kell érteni, ha valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, vagy egészségügyi zárlat alá kerül. A karanténba került munkavállaló az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján keresőképtelennek minősül, így táppénzre lehet jogosult.

– Ha a munkavállaló azért nem tud dolgozni, mert a munkáltató működése ellehetetlenült, például azért, mert a tevékenységét a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel jogszabály korlátozta, ezért nem tud foglalkoztatni munkavállalókat, akkor őket erre az időre díjazás nem illeti meg, mivel a munkáltató részéről ez a körülmény elháríthatatlan külső oknak minősül.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkező, április 6-án hatályba lépett 88/2020. (IV. 5.) kormányrendelet az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó bizonyos szabályok eltérő alkalmazásáról is rendelkezett.

Alább ezeket a szabályokat ismertetjük, kiemelve a munkavállalók szempontjából lényegesebbeket. Az akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó részletszabályokat a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról rendelkező 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet tartalmazza. A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig e jogszabály bizonyos rendelkezéseitől enged eltérést a most hatályba lépett kormányrendelet.

Fennmarad a megváltozott munkaképességű minősítés

Annak a munkavállalónak, aki a veszélyhelyzet kihirdetésének napján, azaz 2020. március 11-én az akkreditált foglalkoztatás szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősült, mert komplex minősítés szerint egészségi állapota 60%-os vagy annál alacsonyabb, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, stb., ez a státusza a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig akkor is fennáll, ha ebben az időszakban például lejár a komplex minősítése, és újabb minősítésére nem kerül sor, vagy már nem részesül fogyatékossági támogatásban. Ennek a ténynek abból a szempontból van jelentősége, hogy az akkreditált munkáltató munkavállalója után ilyen esetben is igénybe veheti a támogatást.

Állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

A jelenleg kialakult helyzetre figyelemmel most nem eredményezi az akkreditációs tanúsítvány visszavonását, ha a munkaadó nem tartja be a 327/2012. (XII. 16.) kormányrendelet  állásidőre vonatkozó speciális korlátozó rendelkezéseit. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a munkaadó akár egyoldalú döntéssel – mert például így törekszik a fertőzés veszélyét csökkenteni, vagy mert hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltételei – mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (állásidő). A munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvény 146. §-a alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), alapbér illeti meg.

A munkavégzés alóli mentesítésben, illetve az ezen időre esetlegesen járó díjazásban, annak mértékében természetesen a munkáltató és a munkavállaló közösen is megállapodhatnak.

Támogatásra vonatkozó eltérő szabályok

A most tárgyalt kormányrendelet alapján – ha bizonyos, alább ismertetett körülmények fennállnak – a munkaadónak lehetősége van arra, hogy a munkavégzés időtartamától függetlenül igénybe vegye a bér- és költségtámogatást azon megváltozott munkaképességű munkavállalójával összefüggésben, aki vele 2020. március 11-én már munkaviszonyban állt, egyéni foglalkozási megállapodással rendelkezett, és munkaviszonyát a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fenntartják.

A támogatást lehetővé tevő ilyen körülmények különösen:

– ha a járványügyi helyzet miatt a munkahelyre történő biztonságos eljutás, illetve hazautazás nem biztosítható;

– vagy ha a biztonságos munkavégzés – a foglalkozás-egészségügyi szempontokat is figyelembe véve – nem megvalósítható;

– ha a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavégzés feltételeit nem tudja biztosítani, illetve azokat módosítani (például nincs lehetőség távmunka, otthoni munkavégzés, esetleg bedolgozás elrendelésére, megszervezésére.)

A munkaadók ilyen esetben akkor is igénybe vehetik a munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben járó támogatásokat, ha nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek.

Ha valamilyen módon a munkaadó biztosítani tudja az eltérő foglalkoztatást – például bedolgozás, otthoni munkavégzés, stb. –, akkor természetesen ez egy tekintet alá esik azzal, mint ha a munkavállaló a munkát munkahelyén végezné.

Ebben az átmeneti időszakban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása akkor is támogatható, ha munkaideje havi átlagban a napi négy órát nem éri el. Ilyenkor is lehetőség van vele összefüggésben a teljes havi keretösszeg felhasználására.

Fontos még szót ejteni arról, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt nem eredményezi a bértámogatás elveszítését, ha a személyes rehabilitációs tervben foglaltak nem, vagy nem határidőre teljesülnek.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Április 6-án lépett hatályba a kormány 88/2020. (IV. 5.) rendelete, mely a veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről rendelkezik.

Ezúttal e rendelet szabályai közül elsősorban a szociális és azzal egy tekintet alá eső ellátásokra vonatkozókat ismertetjük részletesebben, amelyek olvasóinkat is érinthetik. A rendelkezések főként arra irányulnak, hogy a különféle ellátásokkal, kedvezményekkel kapcsolatban azok folytonosságát biztosítsák a veszélyhelyzet időtartama alatt.

Ennek megfelelően a veszélyhelyzet megszűnéséig nem végezhetők el az egészségi állapottól, fogyatékosságtól függő ellátásokra vonatkozó felülvizsgálatok, ilyen felülvizsgálat érdekében irat nem kérhető be, illetve erre hivatkozva ezek az ellátások, kedvezmények, mentességek nem szüntethetők meg a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Nagyon fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a fent ismertetett rendelkezések nem jelentik azt, hogy az érintett ellátások, kedvezmények más okból sem volnának megszüntethetők. Ha például a rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelme ebben az időszakban haladná meg a keresetkorlátot, akkor az ellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet idején is megszüntethető lenne.

  • A szociális ellátásokra vonatkozóan a rendelet előírja, hogy az érintettek az ellátást továbbra is kapják, és a veszélyhelyzet időtartama alatt, illetve annak megszűnését követő 15 napon belül nem végzik el esetükben a jogosultsági feltételek fennálltának megállapításához szükséges felülvizsgálatot akkor sem, ha az egyébként ebben az időszakban volna esedékes. Ez vonatkozik például az ápolási díjban (legyen az akár emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj), esetleg gyermekek otthongondozási díjában, stb. részesülőkre is. Ha a gyermekek otthongondozási díja, illetve ápolási díj megállapítása iránti eljárás épp a veszélyhelyzet időtartama alatt zajlik, akkor a gyermek ápolási, gondozási szükségletére vonatkozó szakértői vizsgálat a személyes vizsgálat mellőzésével, a vonatkozó hivatalos iratok (például kórházi zárójelentés) felhasználásával is elvégezhető. Ha a szükséges iratok nem állnak a hatóság rendelkezésére, ezek megküldésére hiánypótlás keretében felhívhatják az ügyfelet, aki azokat elektronikus úton is továbbíthatja.
  • A fennálló közgyógyellátásra való jogosultság akkor is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, ha az egyébként ebben az időszakban járna le.
  • Mint ismeretes, a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) által szabályozott rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg a jogosultnak. A most tárgyalt kormányrendelet ennek az ellátásnak az időtartamát is meghosszabbította, amennyiben az arra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig akkor is fennáll, ha időtartama ebben az időszakban járna le. Itt is fontos azonban emlékeztetni arra, hogy a rehabilitációs ellátás más okból (például mert a jogosult túllépte a keresetkorlátot, vagy egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, esetleg mert együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, stb.) a veszélyhelyzet időtartama alatt is megszüntethető.
  • Ha súlyos mozgáskorlátozott, vagy egyéb fogyatékos személy új vagy öt évnél nem régebbi használt személygépkocsi megvásárlásához szerzési támogatást kapott, de az ennek igénybe vételéhez szükséges adás-vételi szerződés megkötésére nyitva álló négy hónapos határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt járna le, akkor – a rendelkezéseknek köszönhetően – az meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig. Ugyanez vonatkozik az átalakítási támogatás, illetve a gépi meghajtású kerekesszék, valamint a segédmotoros kerékpárnak minősülő jármű megvásárlásához kapott szerzési támogatásra vonatkozóan kiadott utalványok felhasználhatósági idejének meghosszabbítására is.

Végül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy akinek az ellátásából valamilyen követeléssel összefüggésben a nyugdíjfolyósító szerv levonást eszközöl, az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozóan méltányosságból kérheti a levonás szüneteltetését.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti.

Tájékoztatom Önöket a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkáltatókat érintő egyik fontos rendelkezéséről, nevezetesen a 6. § (1) bekezdéséről és (2) bekezdésének b) pontjáról.

Eszerint az elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek értelmében a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Ebből pedig az következik, hogy munkaszerződés módosítása nélkül, a munkáltató elrendelheti a munkavállalók otthoni munkavégzését. A munkáltató ezen egyoldalú jognyilatkozata a munkavállalóval való közléssel válik hatályossá.

A veszélyhelyzet időtartamáról azt kell tudni, hogy  fennállásának szükségességét a Kormány folyamatosan felülvizsgálja, tehát annak végső időpontja jelenleg nem ismert.

A rendelet a kihirdetését követő napon, azaz március 19-én lépett hatályba, a veszélyhelyzet pedig március 11-én, 15:00 órakor vette kezdetét.

Az érdeklődők az alábbi linken olvashatják a rendelet teljes szövegét, amely egyéb fontos információt is tartalmaz:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000047.KOR&txtreferer=00000001.txt

dr. Nagy Sándor

elnök

Tavaly év végén több, jelentős változásokat hozó ún. salátatörvényt is elfogadott a parlament, melyek részben már most is alkalmazandók, vagy hamarosan hatályba lépnek. Ezek közül ismertetjük az olvasóink számára legfontosabb jogszabályokat.

Az említett változások lényegében az egyfokú közigazgatási eljárások kialakítását, illetve az eljárások egyszerűsítését célozták.

– Egyfokú eljárás

Az egyfokú közigazgatási eljárás kialakítása gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hivatal döntése (ami többnyire határozat, néha végzés) ellen most már fő szabályként nincs lehetőség fellebbezni, azaz másodfokú eljárást a hatóság – néhány kivételtől eltekintve – nem folytat le. Ennek következtében aki nem ért egyet az ügyében meghozott döntéssel, az közigazgatási per indításával közvetlenül a bíróságtól kérheti annak felülvizsgálatát.

Ez vonatkozik – egyebek mellett – a különféle ellátások ügyében hozott határozatokra is, legyen az akár fogyatékossági támogatás, nyugellátás, családtámogatási ellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás, stb. ügyében született döntés.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy – a fellebbezéssel ellentétben – a keresetlevél előterjesztése általában nem befolyásolja a támadott döntés hatályosulását, azaz pl. egy ellátás megszüntetéséről rendelkező határozatot a keresetlevél benyújtása ellenére is végre kell hajtani, a folyósító szerv az ellátás folyósítását ilyenkor ténylegesen is megszünteti. Ebben az esetben megoldást jelenthet, ha az érintett a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg azonnali jogvédelem keretében a bíróságtól kéri a halasztó hatály elrendelését. Ez a példa szerinti esetben azt eredményezi, hogy a halasztó hatály engedélyezése esetén az ellátás megszüntetése nem hajtható végre a bíróság döntéséig.

– Megszűnnek a munkaügyi bíróságok

Március 31-étől megszűnnek az eddig a közigazgatási ügyekben eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ügyeiket azok a törvényszékek veszik át, amelyek közigazgatási kollégiummal rendelkeznek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a közigazgatási döntések elleni perben az elsőfokú eljárást április 1-jétől – illetékességtől függően – a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi vagy a Veszprémi Törvényszék folytatja le, a többi törvényszék közigazgatási perekben nem jár el.

Április 1-jétől a munkaügyi perekben is a törvényszékek járnak el első fokon, azonban ilyen esetben már nemcsak a fentebb felsorolt, hanem – illetékességtől függően – bármelyik törvényszék eljárhat.

– Az eljárások egyszerűsítését célzó rendelkezések

Jó hír, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával az alanyi közgyógyellátásra jogosultság időtartama kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra jogosultság időtartama pedig egyről kettő évre nőtt, vagyis a jogosultság ismételt vizsgálatára csak ezen időszakok lejártát követően kerül sor.

A nyugdíjtörvény módosításával némileg egyszerűsödött a biztosított, illetve volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó nyilvántartásba bejelentett adatok egyeztetésére irányuló ún. egyeztetési eljárás. Mostantól ezt az eljárást a nyugdíjbiztosítási szerv hivatalból csak egy ízben, az érintett személy öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőző három éven belül folytathatja le. A biztosított, illetve volt biztosított viszont ezután is kérelmezheti ilyen egyeztetési eljárás lefolytatását akár évente is.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása alapján, ha a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek állapota véglegesnek tekinthető, akkor 18 éves koráig újabb vizsgálat, illetve igazolás nélkül folyósítható vele összefüggésben folyamatosan a magasabb összegű családi pótlék.

Az Mmtv. alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évről tíz évre változott az az időtartam, amelyen belül a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az egészségi állapotra vonatkozó felülvizsgálatot már nem kell elvégeznie.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Egy február 19-én hatályba lépett jogszabály-módosításnak köszönhetően került megint napirendre a rezsiutalvány.

Amint arról korábban már részletes tájékoztatást adtunk, 2019 szeptemberében kapták meg 9000 Ft értékben az utalványt mindazok, akik ellátásuk révén arra jogosultak voltak. Akkor még arról számolhattunk be, hogy az utalványt 2020. március 31-éig lehet felhasználni áram-, illetve gázszámla kiegyenlítésére. A most kihirdetett módosítás oly módon változtatta meg az utalvány felhasználásának határidejét, hogy azt 2020. május 31-éig meghosszabbította.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Többeknek okozott gondot, hogy – a nem teljesen egyértelmű jogi szabályozás miatt – vakvezető kutyájukat az egészségügyi intézményekben nem látták szívesen, adott esetben pedig oda a „négylábúakat” be sem engedték. Ezt a problémát orvosolja egy jogszabály-módosítás.

Jelenleg a segítő kutya – köztük a vakvezető kutya – gazdájával a lakosság elől elzárt területek kivételével az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 4. § f) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó szervek, intézmények, szolgáltatók területére és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítménybe bemehet, ott tartózkodhat. Ott tartózkodáson természetesen a kutyával való közlekedést is érteni kell (27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet.)

A kutya tehát gazdájával együtt tartózkodhat – egyebek mellett – a közforgalmú tömegközlekedési eszközökön, üzletben, ideértve az élelmiszert árusító üzletet és a vendéglátó üzletet is, bevásárlóközpontban, piacon, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, hivatalokban, közfürdő területén, állatkertben, stb.

Bár az egészségügyi szolgáltatás is közszolgáltatásnak minősül, mégis több ízben előfordult, hogy a vakvezető kutyát az egészségügyi intézmények területére nem engedték be, illetve ott nem látták szívesen, annak ellenére, hogy egyik esetben például gazdája épp az adott intézmény munkavállalója volt. Ennek oka feltehetően azon szabályozásbeli hiányosságban is keresendő, mely alapján a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról rendelkező törvény szerint az egészségügyi szolgáltatás is közszolgáltatásnak minősül, ugyanakkor a fent említett SZMM-rendelet látogatható helyszíneket rögzítő, egyébként csak példálózó felsorolása az egészségügyi intézményt nem tartalmazta. Bejelentések alapján az alapvető jogok biztosa is vizsgálta a segítő kutyákra vonatkozó most részletezett szabályozásbeli anomáliát, mellyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy az ebben a formában megnehezíti az irányadó rendelkezések megfelelő értelmezését, alkalmazását.

A 2020. február 9-étől hatályos, egyes szociális és fogyatékosságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2020. (II. 6.) EMMI rendelet 22. §-ában foglalt módosító rendelkezés ezt a problémát kívánta orvosolni, amennyiben a segítő kutyával látogatható helyszínek között mostantól az egészségügyi intézmények is szerepelnek.

Összegezve: a szabályozás most már egyértelmű abban a tekintetben, hogy a segítő kutya gazdájával együtt az egészségügyi intézménybe is bemehet, ott tartózkodhat.

  1. február 12.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

2019. december közepén jelent meg a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2019. évi CXXVI. törvény, mely számos törvény módosítását tartalmazza.

Ezek közül most csak néhányat ismertetünk, szándékaink szerint azokat, amelyek olvasóinkat érinthetik.

A salátatörvénynek köszönhetően a szociális törvény (1993. évi III. törvény) több ponton módosult. Kisebb változások történtek például az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozóan is, ezek azonban zömmel technikai módosulások. Közülük talán egyet érdemes kiemelni: mint ismeretes 2019. január 1-jétől – külön erre irányuló felülvizsgálat nélkül – gyermekek otthongondozási díját (gyod) állapítottak meg azoknak a vérszerinti, illetve örökbefogadó szülőknek, akik 2018 decemberében gyermekükre tekintettel ápolási díjra voltak jogosultak. A vonatkozó szabályozás alapján 2019. július 1. és december 31. között a hatóságnak érdemben, ténylegesen is felül kellett vizsgálni mindazok gyod-ra való jogosultságát, akik az ápolási díj alapösszegére  voltak jogosultak és helyette kapták a gyod-ot, vagy korábban, a gyod megállapítását megelőzően ugyan magasabb összegű, illetve kiemelt ápolási díjban részesültek, de 2019-ben egyébként is esedékessé vált náluk a  soros felülvizsgálat.

Ha a felülvizsgálat eredménye az, hogy az egyébként súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek nem önellátásra képtelen, akkor a szülő gyod-ra való jogosultságát 2019. december 31-étől a hatóság megszünteti. Ez a helyzet sajnálatos módon akár a látássérült gyermekek esetében is fennállhat, minthogy továbbra sem változott – a sokat vitatott – a jogosultság felülvizsgálatához szükséges szakértői felülvizsgálat szempont, illetve pontozási rendszere. Az ennek alapján vizsgálandó tevékenységek, funkciók (öltözködés, étkezés, tisztálkodás, lakáson belüli közlekedés, stb.) vizsgálata ugyanis nem minden, egyébként  súlyosan fogyatékos ember önellátásra képességének értékelésére ad megfelelő választ. A 2020. január 1-jétől hatályba lépő szabályozás alapján: Hha a felülvizsgálat következtében a gyod-ra való jogosultság 2019. december 31-ével megszűnt, az ugyanazon ápolt személyre tekintettel 2020. január 31-éig ápolási díj vagy gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránt benyújtott kérelem esetén – ideértve a korábban benyújtott, még el nem bírált igényeket is – a jogosultságot – annak fennállta esetén – 2020. január 1-jétől kell megállapítani.

További fontosabb változás, hogy módosultak a tartós ápolást végzők időskori támogatásának jogosultsági feltételei is. Az alkotmánybíróság 25/2019. (VII. 23.) abhatározatában  megfogalmazott alkotmányossági követelménnyel összhangban (erről korábban részletesen írtunk) erre az ellátásra a törvény alapján az a szülő lehet jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha az öregségi nyugdíjra való jogosultság kezdő időpontját megelőzően összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte. A hatóságoknak tehát már nem kell vizsgálni, hogy a tartós ápolást végző személy részesült-e a gyermekre tekintettel valamilyen ellátásban.

A munka törvénykönyve is módosult a salátatörvénynek köszönhetően. E változások közül ezúttal kettőt emelünk ki:

A munkáltató a munkavállaló kezdeményezésére 2020. január 1-jétől – ha ezt kéri – annak a munkavállalónak köteles engedélyezni a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve a munkaszerződés általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre történő módosítását, akinek a gyermeke még nem töltötte be a negyedik életévét, ha pedig három, vagy több gyermeket nevel, akkor a hatodik életévét.

Minthogy mostantól a  nagyszülők is jogosultak lehetnek gyermekgondozási díjra, a munka törvénykönyve rögzíti, hogy ennek időtartama alatt fizetés nélküli szabadságot vehetnek igénybe.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (flt.) alapján 2020. január 1-jétől megváltozik a  munkaadók részére járó, foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás mértéke. A megváltozott munkaképességű személyeket munkaviszonyban foglalkoztató munkaadók támogatásként a munkabér, illetve járulékok 75%-ára lehetnek jogosultak az eddigi 60% helyett.

Mostantól törvény rendelkezik a látássérülteket megillető elemi rehabilitációs szolgáltatásról. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) került kiegészítésre az elemi rehabilitációra vonatkozó, 2021. január 1-én hatályba lépő keret szabályokkal. Ennek alapján a 16. évüket betöltött látássérült személyek vehetik igénybe az elemi rehabilitációs szolgáltatást. Ez a szolgáltatás azoknak az alapvető készségeknek az elsajátítását és alkalmazásának biztosítását jelenti, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az érintettek – képességeikhez mért – legmagasabb szintű önállóságot érhessenek el, illetve amely segítséget nyújt a társadalomba való visszailleszkedésükhöz. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást a látássérültek egy éves időkeret erejéig vehetik térítés nélkül igénybe, mely időkeretet a részletszabályokat tartalmazó, később megjelenő kormányrendelet határozza majd meg. Az éves időkeretet meghaladóan a szolgáltatásra térítés ellenében lehet jogosult az, akinek erre szüksége lesz. Az elemi rehabilitációs szolgáltatást látássérültként az veheti igénybe, akinek a szem, illetve a központi idegrendszer látási funkcióit érintő betegsége vagy veleszületett fejlődési rendellenessége miatt

a) a jobbik szemen maximális korrekcióval mért látásélessége (vízusa) 20/60 (0,33) vagy az alatti

b) a látótér 20 fok vagy az alatti, vagy

c) kontrasztérzékelése súlyos fokban korlátozott, ideértve a kortikális látássérülést is, amely esetén a látótérben szektorszerű kiesés van, illetve a vizuális információ feldolgozási folyamatainak sérülése miatt észlelési, felismerési zavar jelentkezik.

A rehabilitációs szolgáltatás  nyújtására, illetve az azzal összefüggő támogatásra vonatkozó részletszabályok csak ezután kerülnek kidolgozásra, azokat szintén egy később megjelenő kormányrendelet tartalmazza majd. A szövetség természetesen e részletszabályok kialakítása során is fontosnak tartja az együttműködést, ezért is kezdeményezi majd az ezek kialakítása érdekében történő egyeztetéseket.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

2020. január 1-jétől ismét változik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. A 367/2019. (XII. 30.) kormányrendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor – a 2019-ben érvényes 149.000 Ft helyett – 2020. január 1-jétől 161.000 forint lett, ami hetibér alkalmazása esetén 37.020 forintot, napibér alkalmazása esetén 7410 forintot, órabér alkalmazása esetén pedig 926 forintot jelent.

Ettől eltérően  a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként az ún. garantált bérminimumot kell megállapítani, ami 2020. január 1-jétől teljes munkaidő teljesítése, illetve havibér alkalmazása esetén – a 2019-ben érvényes 195.000 Ft helyett – 210.600 forint lett, ami hetibér alkalmazása esetén 48.420 forintot, napibér alkalmazása esetén 9690 forintot, órabér alkalmazása esetén pedig 1211 forintot jelent.

(Fontos hangsúlyozni, hogy mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum esetében bruttó összegről beszélünk.) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén e minimum összegeket természetesen arányosan csökkentve kell alkalmazni, azaz például napi 6 órás foglalkoztatás esetén a minimálbér havi összege 120.750 Ft.

A minimálbér, valamint a garantált bérminimum összegének módosulása több ellátás, kedvezmény, illetve kötelezettség mértékét érinti. Alább ezek közül említünk néhányat, reményeink szerint azokat, amelyek olvasóinkat leginkább érinthetik.

Megváltozott munkaképességűek ellátása melletti munkavégzés

Az Mmtv (2011. évi CXCI. törvény) alapján a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy munkavállalása esetén érvényesülő keresetkorlát idén januártól 241.500 Ft-ra változott (most ez a minimálbér 150%-a). Az ellátásra való jogosultság tehát akkor szűnik meg, ha az érintett jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a most említett keresetkorlát összegét. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy aki egyéni vállalkozóként, vagy társasvállalkozás tagjaként folytat kereső tevékenységet, annál az ellátás melletti keresetkorlát nem a minimálbérhez, hanem a garantált bérminimumhoz igazodik, vagyis ebben az esetben a keresetkorlát 315.900 Ft.

Változott a Rehabilitációs hozzájárulás mértéke

Mint ismeretes az Mmtv alapján a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadók akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma nem éri el a foglalkoztatottak létszámának 5%-át (kötelező foglalkoztatási szint). A munkaadók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tavalyi évben irányadó 1.341.000 forinttal szemben idén 1.449.000 Ft, amit annyiszor kell megfizetni, ahány megváltozott munkaképességű munkavállaló a kötelező foglalkoztatási szint eléréséhez hiányzik.

A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezmény maximális mértéke is módosult

A megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkaadó (történjen a foglalkoztatás akár munkaviszonyban, akár egyéni vállalkozás keretében, vagy társasági tagi jogviszonyban) adókedvezményként a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásával kapcsolatban kiszámított adóalap, de legfeljebb az adott évre érvényes minimálbér kétszeres összege (322.000 forint) után megállapított ez évtől 17,5 százalékos mértékű adó megfizetése alól mentesülhet (2018. évi LII. törvény 13. §).

A személyi kedvezmény mértékének változása

A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó, a súlyosan fogyatékos adózókat megillető kedvezmény is módosult, hiszen annak mértéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ával egyezik meg. Ez jelen esetben annyit jelent, hogy az adózó által fizetendő adó összegét ebben az évben havonta 8050 forinttal kell csökkenteni a tavalyi évben irányadó 7450 forinttal szemben.

Módosult a  gyermekgondozási díj (gyed) maximális mértéke is

A biztosítási jogviszony alapján járó gyed mértéke a naptári napi alapösszeg 70%-a, legfeljebb azonban az adott évre irányadó minimálbér 2-szeresének 70%-a, ami ebben az évben 225.400 forint (gyed maximális összege).

Ettől eltérően a  felsőfokú tanulmányokra tekintettel járó gyed összege felsőfokú alapképzésben, vagy szakképzésben, vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató esetén a jogosultság kezdő időpontjában irányadó minimálbér 70%-a, ami ebben az évben 112.700 forint, míg a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, illetve doktori képzésben résztvevő hallgató esetében a jogosultság kezdő időpontjában érvényes garantált bérminimum 70%-a, ami idén 147.420 forint.

Talán mondani sem kell, hogy a gyed esetében is bruttó összegekről beszélünk, melyből járulék levonása történik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A napokban került kihirdetésre a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről rendelkező 300/2019. (XII. 11.) kormányrendelet.

Korábban, a novemberben folyósított egyösszegű kifizetés kapcsán már  írtunk arról, hogy az akkor – a fogyasztói árak növekedése következtében – kiutalt összeg egy hónapra eső része, azaz a novemberi ellátás 0,7 százaléka 2020. januárjában nyugdíj emelésként az ellátásba beépül. Ezt természetesen a nyugdíjemelésről rendelkező most megjelent kormányrendelet is megerősítette. Ez azt jelenti, hogy akik novemberben részesültek egyösszegű kifizetésben, azok ellátása januárban – a januári nyugdíjemelés mellett – 0,7 százalékkal is emelkedik majd.

A kormányrendelet értelmében a 2020. január 1. előtt megállapított nyugellátások és egyes más ellátások 2020 januárjától 2,8 százalékkal kerülnek emelésre. Ez úgy történik, hogy az ellátás összegét először a fent említett 0,7 százalékkal emelik meg, majd az így megnövelt összegre kerül végrehajtásra a 2,8 százalékos mértékű emelés.

A most tárgyalt nyugdíjemelés érinti a saját jogú és hozzátartozói nyugellátásokat (pl. özvegyi nyugdíj, árvaellátás, stb.), továbbbá egyéb ellátásokat, közülük ezúttal most csak a fontosabbakat megemlítve: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, hadigondozottak pénzellátásai, stb.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2020. januári ellátást már emelt összegben kapják az érintettek.

Még néhány fontos információ:

Ha a rokkantsági járadék 2020. január 1. után kerül megállapításra, annak havi összege 38.670 forint.

A megváltozott munkaképességű ellátások kiszámítása során érvényesülő alapösszeg 2020. január 1-jétől 104.405 forint.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint ahogy arról november 1-jén már beszámoltunk, az MVGYOSZ kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező 1997. évi CXLI. törvény 33. § (3) bekezdésének módosítását. Javaslatunk arra irányult, hogy az írásra és/vagy olvasásra képtelen személyek (ide sorolódnak a vakok is) ne csak közjegyzői okirati formában tehessenek nyilatkozatot, illetve köthessenek szerződést ingatlan átruházására vonatkozóan. A javaslat előterjesztése során hangsúlyoztuk, hogy a polgári törvénykönyv (Ptk) az írni és/vagy olvasni nem tudó személyek esetében az érintett személyre bízza annak eldöntését, hogy írásbeli jognyilatkozatát közokirati, vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formában teszi-e meg. Ehhez képest is indokolatlan és súlyos korlátozást jelent az ingatlanokra vonatkozóan kizárólag a közjegyzői okiratot megkövetelő szabályozás.

Az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról rendelkező 2019. évi LXXXII. törvény, melyet a napokban fogadott el a parlament, az ingatlan-nyilvántartási szabályokat – az MVGYOSZ javaslatával megegyezően – az alábbiak szerint módosította: „Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozata alapján a jogügylet akkor kerülhet bejegyzésre, ha a jognyilatkozat megfelel a 32. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek” (1997. évi XCLI. törvény 33. § (3) bekezdés.).

A 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítás alapján az írni és/vagy olvasni nem képes személyek ingatlanra vonatkozó jogügyleteiket választásuk szerint akár közokiratba (közjegyzői okirat), akár teljes bizonyító erejű magánokiratba is foglaltathatják. Teljes bizonyító erejű magánokirat kizárólag olyan okirat lehet, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el (Ptk 6:7. § (4) bekezdés.)

Az olvasni nem képes felek esetében azonban mindig kötelező eleme lesz a szerződésnek, nyilatkozatnak, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

A tulajdonjogra, haszonélvezeti jogra, a használat jogára, telki szolgalmi jogra, vételi jogra, eladási jogra, illetve jelzálogjogra vonatkozó jogügylet, ha azt magánokiratba foglalták ezután is csak akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha azt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyezte.

Az elmondottakat összegezve: januártól az írni vagy olvasni nem képes személyek ingatlanra vonatkozó jogügyleteiket nemcsak közokiratba, hanem például ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba is foglaltathatják, ez kizárólag saját döntésükön múlik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Jövőre csupán két munkanap-áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2020-ban a húsvéti időszakra esik majd, összesen hat hosszú hétvégével és két szombatra áthelyezett munkanappal lehet tervezni jövőre.

A 2020. évi munkarend a következőképpen alakul a hatályos, a munkaszüneti napokról rendelkező PM rendelet alapján:

Ünnepnapok, illetve pihenőnapok, a hozzájuk tartozó áthelyezett munkanapokkal 2020-ban:

január 1. szerda – Új Év – pihenőnap

március 15. vasárnap – Nemzeti ünnep – hétvége

április 10. péntek – Nagypéntek – pihenőnap

április 13. hétfő – Húsvét – pihenőnap (4 napos hétvége)

május 1. péntek – Munka Ünnepe – pihenőnap (3 napos hétvége)

június 1. hétfő – Pünkösd – pihenőnap (3 napos hétvége)

augusztus 20. csütörtök – Államalapítás ünnepe – pihenőnap (4 napos hétvége)

augusztus 21. péntek – pihenőnap – pihenőnap

augusztus 29. szombat – munkanap – áthelyezett munkanap

október 23. péntek – 56-os Forradalom Ünnepe – pihenőnap (3 napos hétvége)

november 1. vasárnap – Mindenszentek – hétvége

december 12. szombat – munkanap – áthelyezett munkanap

december 24. csütörtök – Szenteste – pihenőnap

december 25. péntek – Karácsony – pihenőnap

december 26. szombat – Karácsony – pihenőnap (4 napos hétvége)

  1. január 1. péntek – Új Év – pihenőnap (3 napos hétvége)

Négynapos és háromnapos hétvégéből is három-három lesz majd 2020-ban, és két szombatra áthelyezett munkanappal kell majd számolni az augusztus 20-i, illetve a karácsonyi ünnepi 4 napra nyúló hétvége kapcsán.

Pentz Edina

2019. november 8.

A korábbi évekhez hasonlóan azok, akik nyugdíjban, illetve valamilyen egyéb – alább részletezendő – ellátásban részesülnek, november hónapban a havi ellátásuk mellett adott esetben kétféle plusz juttatásra is számíthatnak.

Nyugdíjprémium vagy egyszeri juttatás

Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke meghaladja a 3,5%-ot, és az államháztartás egyenleg célja várhatóan teljesül (1997. évi LXXXI. törvény 101. § (5) bekezdése). Mint ahogy az elnevezés is utal rá, a nyugdíjprémium a nyugellátásokhoz (saját jogú, illetve hozzátartozói nyugdíjak) kapcsolódik. Éppen ezért a 2019. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról rendelkező 237/2019. (X. 16.) kormányrendelet alapján az ott előírt feltételek fennállta esetén a nyugdíjasok prémiumra, azok pedig, akik valamilyen egyéb  ellátásban részesülnek – a prémiummal azonos módon kiszámított – ún. egyszeri juttatásra jogosultak.

Nyugdíjprémiumra azok számíthatnak, akik novemberben saját jogú (például öregségi) nyugdíjat, illetve hozzátartozói nyugellátást (özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb.) kapnak és erre az ellátásra a tavalyi évben is már legalább 1 napig jogosultak voltak.

Egyszeri juttatásra jogosultak mindazok, akik november hónapban a kormányrendelet 3. §-ában felsorolt ellátások valamelyikében – közülük ezúttal a legfontosabbakat kiemelve – részesülnek (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, hadigondozotti pénzellátások, stb.). Az egyszeri juttatás tehát azt is megilleti, akinek az ellátását ebben az évben állapították meg. Mivel olvasóink közül többen jogosultak rá, fontos megemlíteni, hogy a család támogatási ellátások körébe tartozó magasabb összegű családi pótlékra a tárgyalt kifizetés természetesen most sem vonatkozik.

A nyugdíjprémium, illetve egyszeri juttatás mértéke a november havi ellátás 25%-ának, legfeljebb 20.000 forintnak az 1,1-szerese. Ez azt jelenti, hogy a prémium, illetve egyszeri juttatás maximális összege 22.000 Ft lehet akkor is, ha az ellátás összegének 25%-a ennél magasabb. Sőt ennél az összegnél az sem kaphat többet, aki egyidejűleg több – prémiumra, illetve egyszeri juttatásra egyaránt jogosító – ellátásban is részesül, mivel ezeket összeadva kell az egyösszegű kifizetés mértékét kiszámítani.

Fogyatékossági támogatás, illetve vakok személyi járadéka esetében ezek októberi összege alapján számítandó ki az egyszeri juttatás.

Nyugdíjprémiumra, illetve egyszeri juttatásra nem tarthat igényt az, aki novemberben nem kapott ellátást például azért, mert az arra való jogosultság év közben megszűnt.

Egyösszegű kifizetés

Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha pedig az eltérés mértéke az 1 százalékpontot nem éri el, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni (1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3) bekezdés). Minthogy a szóban forgó eltérés mértéke ezúttal csupán 0,7 százalék, vagyis 1 százalékpont alatt van, ezért a  nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről rendelkező 238/2019. (X. 16.) kormányrendelet alapján novemberben csak egyösszegű kifizetésre és nem visszamenőleges emelésre kerülhet sor.

Az egyösszegű kifizetés mértéke a november hónapra járó ellátás 8,4 százaléka azzal, hogy aki több erre jogosító ellátást is kap, a kifizetés mindegyikkel összefüggésben külön-külön megilleti.

Az egyösszegű kifizetésre az tarthat igényt, aki nyugellátásban (öregségi, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, stb.), vagy egyéb ellátásban – közülük most is csak a fontosabbakat említve – (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, hadigondozottak pénzellátásai, stb.) részesül és ezen ellátás 2019. január 1. előtti időponttól került megállapításra.

Természetesen azokat is megilleti az egyösszegű kifizetés, akiknek bár idén állapítottak meg például rokkantsági ellátást, azonban előtte szintén rokkantsági ellátást, esetleg rokkantsági járadékot kaptak.

Többen lesznek olyanok is, akik az egyösszegű kifizetésnek csak időarányos részére tarthatnak igényt. Ide tartoznak például azok, akiknek az ellátásra való jogosultsága év közben szűnt meg, vagy akiknek idén állapítottak meg például özvegyi nyugdíjat, de az elhunyt jogszerző 2019. január 1. előtt öregségi nyugdíjban, esetleg korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesült.

Figyelem! Az egyösszegű kifizetés időarányos részének kifizetését külön kérni kell, azt nem utalják automatikusan. Ha az ellátásban részesült személy év közben elhunyt, akkor vele együtt élt közeli hozzátartozói, ilyenek hiányában örökösei kérhetik az egyösszegű kifizetés időarányos részének kiutalását.

Végül fontos említést tenni arról is, hogy a mostani egyösszegű kifizetés egy hónapra eső része, ami 0,7 százalék, 2020. januárjában épül be emelésként az ellátások összegeibe, még az éves nyugdíjemelés végrehajtását megelőzően.

Összegezve: november hónapban az arra jogosultak mind a nyugdíjprémiumot vagy az egyszeri juttatást, mind pedig az egyösszegű kifizetést megkapják, 2020. január 1-jétől pedig az egyösszegű kifizetés egy hónapra eső része (0,7 százalék) emelésként beépül az ellátások összegeibe.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint ahogy arról a MVGYOSZ hírlevelének szeptember 14-én megjelent 44. számában beszámoltunk, a szövetség egyeztetést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Bankszövetség részvételével a látássérült ügyfelek ügyintézés során tapasztalt problémáinak, valamint az ezek kezelését, megoldását célzó javaslatok megvitatása érdekében.

Megkeresésünkre időközben a válasz is megérkezett, melyben ígéretet kaptunk arra, hogy az ősz folyamán a Magyar Nemzeti Bank az általunk kezdeményezett témákban megszervezi a személyes egyeztetést.

Minthogy a várható egyeztetéseknek is köszönhetően a közeljövőben ez a téma remélhetőleg gyakran kerül majd terítékre, úgy gondoltuk, talán hasznos lehet egy részletesebb tájékoztatással feleleveníteni, mit is tartalmaz valójában a Magyar Nemzeti Bank fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló 4/2017. (III.13.) számú ajánlása, azaz konkrétan melyek azok a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni követelmények, melyeket a fogyatékos ügyfelek joggal várhatnak el ügyintézéseik során.

Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy az ajánlás hatálya nemcsak a bankokra, hanem mindazon szervezetekre kiterjed, amelyek felett a Magyar Nemzeti Bank felügyeletet gyakorol (biztosítók, lakástakarék pénztárak, befektetési vállalkozók, stb.).

Alább tehát az ajánlás fontosabb pontjait ismertetjük, ezúttal természetesen elsősorban a látássérült ügyfelekre koncentrálva.

Egyenlő esélyű hozzáférés követelménye

Ennek érvényesülése érdekében általános elvárás a pénzügyi szervezetekkel szemben, hogy minél több ügyfélszolgálati ponton biztosítsák a fogyatékos ügyfél egyenlő esélyű hozzáférését az általuk kínált szolgáltatásokhoz. Ez gyakorlatilag a következőket jelenti: a pénzügyi szervezetnek az új ügyfélszolgálati pontjai kialakításakor, továbbá a szolgáltatások bevezetése, bővítése, valamint az általa kínált szolgáltatások igénybevétele során alkalmazott eszközök [pl. bankjegykiadó automata (a továbbiakban: ATM), sorszámhúzó és ügyfélhívó berendezés] beszerzése, fejlesztése, korszerűsítése során figyelemmel kell lennie arra, hogy azok egyenlő eséllyel hozzáférhetőek legyenek a fogyatékos ügyfelek számára is.

Elvárás, hogy a pénzügyi szervezet a teljes szolgáltatási térképét a fogyatékos ügyfél által elérhető módon, akadálymentesen tegye hozzáférhetővé az egyes ügyfélszolgálati pontokon és a honlapján; ha pedig üzemeltet call centert, akkor ott önálló menüpontként is lekérdezhetővé kell tenni a szolgáltatási térkép tartalmát. Külön elérhetővé kell tenni továbbá – megye, település és fővárosi kerület szerinti bontásban – az adott területi egységben található akadálymentesen használható és akadálymentesen megközelíthető ügyfélszolgálati pont elérhetőségét, megjelölve az akadálymentesítés módját.

A pénzügyi szervezeteknek minden olyan alkalmazás linkjét akadálymentesen kell közzé tenniük honlapjukon, amelyekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségük van (pl. Országos fiók-, és ATM kereső.).

A hátrányos megkülönböztetés tilalma, indokolt előnyben részesítés elve

Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi szervezet a személyes ügyintézés során lehetőség szerint biztosítson elsőbbséget a fogyatékos ügyfél számára, továbbá az ügyfélszolgálati ponton biztosítsa, hogy a kijelölt ügyintéző akadálymentesen megközelíthető helyen, lehetőség szerint a bejárathoz legközelebb helyezkedjen el. További elvárás, hogy a pénzügyi szervezet biztosítsa az általa kínált szolgáltatástípusok minél szélesebb körére vonatkozóan az egyablakos ügyintézés lehetőségét.

A pénzügyi szervezeteknek az ügyfélszolgálati pontokon lehetővé kell tenniük a segítőkutyával történő ügyintézést.

A látássérült ügyfelek tájékozódásának segítése érdekében figyelni kell az ügyfélhívó és besoroló rendszerek kihangosítására, a taktilis burkolati jelzések kialakítására, kontrasztok és megvilágítás alkalmazására, a személyes segítségnyújtás felajánlására, nagyító használatára.

Az ajánlás szerint jó gyakorlat lehet a sorszámhúzó berendezésen a fogyatékos ügyfél számára elsőbbséget biztosító külön gomb elhelyezése, pontírással is jelezve azt a vak ügyfelek részére.

Szerződéskötés, tájékoztatás

A pénzügyi szervezetnek a szerződési feltételek meghatározásakor, továbbá a szerződéskötés során nyújtott tájékoztatásnál, illetve a későbbi kapcsolattartás során különleges figyelemmel kell lennie a fogyatékos ügyfél állapotának jellegére (látássérült stb.), illetve annak mértékére. Ez a gyakorlatban az alábbi követelmények betartását jelenti: a termékajánlások alkalmával a pénzügyi szervezeteknek fel kell hívniuk a fogyatékos ügyfelek figyelmét a számukra kínált – akadálymentesítést segítő – eszközökre, lehetőségekre, alkalmazásokra (pl. telefonbanki megoldások, internetbanki megoldások, kisegítő alkalmazások, mobilalkalmazások, egér használata nélküli funkciók, videótolmács szolgáltatás).

Az MNB szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szervezet a szerződéskötés során úgy járjon el, hogy az a fogyatékos szerződő fél számára minél kisebb terhet jelentsen (például, ha a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, akkor a közjegyző jelenjen meg az ügyfélszolgálati ponton.).

A szerződéskötés vonatkozásában további fontos elvárás, hogy a pénzügyi szervezet szükség esetén részletes magyarázat mellett olvassa fel a szerződést a fogyatékos ügyfél részére – a titokvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával –, és annak megtörténtét igazolható módon rögzítse.

Nagyon fontos, hogy a fogyatékos ügyfél számára a pénzügyi szervezetnek megfelelő időt kell biztosítani a szerződésben foglaltak megértésére, részletes és – igény szerint – ügyfélszolgálati ponton kívül történő áttanulmányozására, és ennek érdekében a szerződés tervezetét rendelkezésre is kell bocsátani, illetve – igény szerint – biztosítani kell személyes egyeztetésre lehetőséget akár segítő személy közreműködésével.

Úgyszintén a szerződéskötéshez kapcsolódó követelmény, hogy a pénzügyi szervezet biztosítson lehetőséget előzetes időpont egyeztetésre annak érdekében, hogy a fogyatékos ügyfél a szerződéskötést megelőzően a személyes jelenléthez, valamint a szerződéskötési feltételek maradéktalan megismeréséhez szükséges intézkedéseket megtehesse, így támogató-, vagy kísérőszolgálatot hívhasson, esetleg segítőt bízhasson meg.

Szolgáltatások nyújtása

Ha ezt a fogyatékos ügyfél igényli, részére – lehetőség szerint – külön tárgyalót, továbbá olyan személyes kapcsolattartót kell biztosítani, aki a fogyatékos ügyfél erre irányuló kifejezett kérése esetén, a lakóhelyén felkeresve nyújt segítséget neki a szolgáltatások igénybe vétele során.

Az MNB kifejezetten fogyasztóbarát megoldásnak tartja, ha a pénzügyi szervezet a fogyatékos ügyfél kérése esetén az ATM-ből történő kifizetéssel azonos díjfizetés mellett teljesít részére pénztári kifizetést.

A fogyatékos ügyfélnek küldött különböző kimutatásokat – különös tekintettel a fogyasztónak kínált lakossági fizetési számlakonstrukciókra – a pénzügyi szervezetnek lehetőség szerint akadálymentes elektronikus formában is elérhetővé kell tennie. Ha erre nincs lehetőség, akkor más megfelelő módot kell felkínálni (pl. call centeren keresztül azonosított hívásban, ügyfélszolgálati ponton ügyintéző közreműködésével) annak érdekében, hogy a fogyatékos ügyfél értelmezni tudja a kimutatásban foglaltakat.

Online és technológiai szolgáltatásokkal kapcsolatos fontosabb ajánlások

Az MNB elvárásként fogalmazza meg, hogy a pénzügyi szervezet tegye elérhetővé a weboldalakat képernyőolvasó programok útján, betűméret növelésével, kontrasztos megjelenítési móddal a vakok és gyengénlátók számára is.

Úgyszintén a vakok és gyengénlátók érdekében törekedni kell arra, hogy ha a pin kódot érintőbillentyűzeten vagy érintőképernyőn kell megadni, a pénzügyi szervezet olyan eszközt alkalmazzon, amelyen beszédtámogatás is működik.

A honlapok kialakítása, fejlesztése során elvárás, hogy a pénzügyi szervezet legyen figyelemmel az akadálymentes honlapokra vonatkozó ISO/IEC 40500:2012 (W3C Web ContentAccessibilityGuidelines [WCAG] 2.0) webes szabvány előírásaira, törekedve legalább az „AA” akadálymentességi szint biztosítására.

Ha a pénzügyi szervezet megváltoztatja online felületei felépítését, erre vonatkozóan is figyelemfelhívást kell elhelyeznie a látássérült ügyfelek számára.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta

Dátum: 2019. szeptember 5.

Adó Online Hírlevél 

Az árvaellátásra vonatkozó előírások 2019. szeptember 1-jétől módosulnak  a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55.§ (3) bekezdésének a) pontját érintő jogszabály változás következtében.

A szeptember 1-jétől hatályos rendelkezés szerint iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi. A jogszabály módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ugyancsak 2019. szeptember 1-jétől hatályos 45.§ új (5) bekezdésével való összhangot valósítja meg. E szerint ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. (A korábbi magántanulói, és a helyébe lépő új, az egyéni munkarenddel rendelkező tanulói jogviszony közötti oktatási szempontú különbségre ez az írás nem tér ki.)

Az árvaellátásra vonatkozó  legfontosabb hatályos rendelkezések így a következők:

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a hozzátartozói nyugellátás.

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges, rendkívüli méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).

Az árva részéről fennálló egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet ha:

a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,

továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás az általános szabálytól eltérően életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség időtartamára jár.

Az általános szabály szerint tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

A huszonötödik életévét betöltött, de huszonhét évnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató árva részére rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás állapítható meg. Ez a kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva huszonhetedik életévének betöltéséig állapítható meg. Ugyanezen szabályok szerint méltányosságból a huszonötödik életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

A Magyar Államkincstár központja rendkívül indokolt esetben fenti feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra. Az egyéni munkarend alapján  (szeptember előtti szabályozás szerint  magántanulói státuszban) folytatott tanulmányok korábban csak akkor jogosítottak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.

2019. januártól élő új lehetőség, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként (szeptember előtt magántanulóként) végzi. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontjának rendelkezése.)

A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a hozzáigazítást. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás. Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.

A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges. Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül. Megkönnyítheti az igazolást, ha a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról rendelkező 218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet hamarosan két ponton is módosul. Többeknek okozott kényelmetlenséget, sőt adott esetben jogsérelmet is az az eddigi szabályozás alapján kialakult gyakorlat, miszerint a parkolási igazolvány érvényességének meghosszabbítása iránti eljárás csak azt követően volt megindítható, amikor a korábban kiadott okmány érvényességi ideje már lejárt. Ennek következtében az igazolványt az arra egyébként jogosult személy mindaddig nem használhatta, amíg részére az új okmányt ki nem állították, ami akár több hetet is igénybe vehetett.

A 219/2019. (IX. 10.) kormányrendeletnek köszönhetően 2020. január 1-jétől a járási hivatal az igazolvány hatályának lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány időbeli hatályának lejáratáról és arról, hogy ha a jogosultsága továbbra is fennáll, akkor kezdeményezheti az igazolvány időbeli hatályának meghosszabbítását. A járási hivatal előzetes értesítési kötelezettsége 2020. január 1. után is csak az olyan igazolványok tekintetében áll fenn, amelyek érvényességi ideje 90 napnál hosszabb. Maguk az érintettek ugyanakkor január 1-jétől már igazolványuk lejárta előtt 90 nappal is benyújthatják az annak meghosszabbítására irányuló kérelmet. Ez remélhetőleg azt eredményezi majd, hogy az új igazolvány még a régi lejárta előtt elkészülhet, ugyanis a módosítás révén az új igazolvány időbeli hatályának kezdete az a nap, amelyen azt kiállították. Akinek viszont január előtt jár le az igazolványa, arra a most említett módosítás még nem vonatkozik, emiatt ő csak az igazolvány hatályának lejártakor kezdeményezheti annak meghosszabbítását.

A másik fontos módosítás azokat a parkolási igazolványt igénylőket, illetve azzal rendelkezőket érinti, akiknek az állapotát a szakértő véglegessé nyilvánította. Az október 1-jétől hatályos rendelkezések alapján az eddigi, legfeljebb öt éves időtartam helyett lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt irat alapján a mozgásában korlátozott személy (a látási, illetve más, a kormányrendelet által meghatározott fogyatékossággal élőket is ilyennek kell tekinteni) állapota végleges. A végleges állapot fennállását mindazon iratokkal igazolni lehet, amelyek a kormányrendelet alapján a parkolási igazolvány kiállítása, illetve meghosszabbítása során bizonyítékként elfogadhatóak (a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás; a közlekedő képesség minősítéséről kiadott szakvélemény, stb.).

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A napokban jelent meg a sok kétkedést kiváltó, egyben számos kérdést megválaszolatlanul hagyó, a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek részére juttatandó rezsiutalványról rendelkező 202/2019. (VIII. 23.) Kormány rendelet. Az utalványokat övező fokozott érdeklődésre is figyelemmel ezúttal a vonatkozó rendelkezések ismertetésére vállalkozunk azzal, hogy az ott nem szabályozott, azonban már felvetődött kérdésekre vonatkozóan is megkíséreltünk válaszokat keresni.

A rezsiutalvány a kormányrendelet alapján olyan – a Magyar Államkincstár által kibocsátott – papír alapú fizetési eszköz, amely kizárólag az e rendeletben meghatározott szolgáltatások, azaz elektromosáram, illetve földgáz fogyasztás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.

Az arra jogosultak összesen 9000 Ft összegű, 3 darab 3000 Ft címletű utalványt kapnak.

Ki jogosult rá

Az utalványra az lehet jogosult, akinek 2019 májusában a kormányrendelet által felsorolt nyugellátások, illetve nyugdíjszerű és egyéb ellátások valamelyikét folyósították; ezek közül példálózó jelleggel csak néhányat említünk meg, koncentrálva most elsősorban azokra, melyekben olvasóink jellemzően részesülhetnek: öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, vakok személyi járadéka stb.

E szabályozásból több dolog is következik:

– Akinek csupán 2019. május 31. utáni időponttól állapítottak meg valamilyen ellátást, az utalványra nem lehet jogosult.

– Ezzel szemben aki szeptemberben már nem részesül ellátásban, azonban azt májusban még kapta, az igényt tarthat az utalványra is.

– Kérdés – és erre a kormányrendelet nem ad választ –, hogy ha a május hónapban ellátásban részesült személy időközben elhunyt, örökösei igényt tarthatnak-e az utalványra. Ez utóbbi probléma kapcsán feltehetően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága foglal majd állást.

Az utalvány természetesen akkor is csak 9000 Ft összegben jár, ha a jogosult egyébként több, arra jogosító ellátásban részesül.

Az utalványt szeptember hónapban postai kézbesítés útján juttatják el. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az e feladatot ellátó Magyar Posta a kézbesítést kizárólag egyszer kísérli meg. Ha ennek során az utalványt valaki nem tudja átvenni, a postás – az egyéb küldeményekhez hasonlóan – értesítést hagy hátra, mely alapján néhány napig a postán az még átvehető. Akinél ez sem járható út, annak az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni, azonban nagyon fontos, hogy erre csak november 30-áig van lehetőség. A határidő jogvesztő jellegének rögzítése azt jelenti, hogy aki eddig az időpontig nem kéri az ismételt kiküldést, később már nem teheti ezt meg.

Az utalvány felhasználása

A jogosultak elektromos áram, illetve gáz számlájuk kiegyenlítésére használhatják az utalványt 2020. március 31-éig.

Csekken történő fizetés esetén különösebb probléma nincs is ezzel, hiszen ennek feladásakor a postán az érintett átadhatja az utalványt is, ilyenkor ezzel fizeti a számla ellenértékét. A gond itt akkor lehet, ha a fizetendő díj összege nem éri el a 3000 Ft-ot. Ez esetben vagy nem lehet az utalvánnyal fizetni, vagy pedig azt csak a szolgáltató ügyfélszolgálatán lehet megtenni, ahol az utalvány többletként jelentkező részét a következő havi fogyasztásra számolják el.

Bonyolultabb a helyzet azok esetében, akik a rezsit utalással fizetik. Nekik, ha az utalványt szeretnék felhasználni mindenképp be kell menniük a szolgáltató ügyfélszolgálatára, ahol az utalvány ellenértékét jóváírják folyószámlájukon. Elképzelhető lehet olyan megoldás is, hogy – az egyébként utalással fizető fogyasztók – most csekket kérnek a szolgáltatótól annak érdekében, hogy utalványukat felhasználhassák. Persze a postára ilyen esetben is be kell menni.

A szabályozás alapján természetesen arra is van lehetőség, hogy az – egyébként nem névre szóló – utalványt valakinek (pl. családtag, ismerős stb.) átadjuk, aki azzal a saját rezsi költségét tudja fizetni.

A rezsiutalvány felhasználhatóságának további részleteiről a postának hirdetményt, a szolgáltatóknak pedig tájékoztatót kell közzétenniük – egyebek mellett – honlapjukon is.

Ilyen tájékoztató jelen anyag lezárásáig nem jelent meg, ezért amennyiben a későbbiekben nyilvánosságra kerülő tájékoztató lényeges további információkat tartalmaz, arról egy későbbi hírlevélben számolunk majd be.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

A járadékosokat megillető adókedvezmények

Bár az adókedvezményekről a 2019. március 29-én a honlapon, illetve a hírlevélben is megjelent írásunkban más vonatkozásban már szót ejtettünk, azonban azt a rokkantsági járadék tárgyalása során sem hagyhatjuk ki.

Mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy maga a rokkantsági járadék adómentes bevételnek minősül, íly módon jövedelemként figyelembe venni nem kell, azt adóbevallás benyújtása esetén feltüntetni sem szükséges.

Munkavállalás esetén ugyanakkor a rokkantsági járadék több, személyi jövedelemadó-kedvezmény, valamint járulékkedvezmény igénybe vételét is lehetővé teszi, amennyiben az ebben részesülő személy családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre, illetve a személyi kedvezményre egyaránt jogosult lehet.

Családi kedvezmény

Ennek a kedvezménynek az igénybe vételére akkor kerülhet sor, ha maga a rokkantsági járadékos személy, vagy vele együtt élő hozzátartozója kereső tevékenységet folytat, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn. A családi kedvezménnyel az arra jogosult az összevont adóalapját (idetartozik a munkából, megbízási jogviszonyból származó jövedelem, stb.) tudja csökkenteni. A kedvezmény mértéke eltér attól függően, hogy a családban hány személy van, akit a kedvezmény szempontjából számításba kell venni (idetartozik még pl. az a gyermek is, aki után szülője családi pótlékot kap, illetve aki saját jogán részesül családi pótlékban, stb.).

Ha a rokkantsági járadékos adózó jövedelme alapján nem tudja az őt megillető családi kedvezményt teljes egészében igénybe venni, lehetőség van arra is, hogy – erre irányuló közös nyilatkozat alapján – a kedvezményt megossza közös háztartásban élő házastársával, élettársával. A közös nyilatkozatot ilyen esetben az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapítás esetén pedig a munkáltatónak kell megtenni, amin mindkét nyilatkozó fél adóazonosító jelét és azt kell feltüntetni, hogy a kedvezményt milyen arányban kívánják megosztani.

Ha a rokkantsági járadékos személy nem dolgozik, de vele közös háztartásban együtt élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek stb.) igen, a járadékkal összefüggő családi kedvezményt ő is igénybe veheti.

Családi járulékkedvezmény

Ha az adózónak nincs annyi adóköteles jövedelme, hogy az őt megillető családi kedvezményt – akár önállóan, akár hozzátartozójával megosztva – igénybe vegye, 2014-től lehetőség van arra, hogy a nem érvényesített rész 16%-ával – legfeljebb azonban az őt terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék mértékével – az általa fizetendő adó- és járulékterheket csökkentse. A családi kedvezménytől eltérően, a járulékkedvezmény igénybevételére csak az jogosult, aki maga is biztosítottnak minősül. Ez a kedvezmény is érvényesíthető ugyanakkor együtt élő hozzátartozóval közösen, vagy megosztva, ha a másik személy is biztosított.

Személyi kedvezmény

Szemben a családi kedvezménnyel, a személyi kedvezmény nem az adóalapot, hanem az adóalap adóját csökkenti. Erre a kedvezményre a súlyosan fogyatékos személy jogosult, ebből a szempontból a rokkantsági járadékban részesülőt is súlyosan fogyatékosnak kell tekinteni. A kedvezmény mértéke havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (2019-ben havi 7450 Ft). A személyi kedvezményt – mint a neve is utal rá – kizárólag maga a rokkantsági járadékos veheti igénybe, ha személyi jövedelemadó kötelezettséggel járó bevétele van.

Közgyógyellátás és a rokkantsági járadék

A Szociális törvény (1993. évi III. törvény) rendelkezései alapján a rokkantsági járadékos személy is alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra. Ez azt jelenti, hogy térítésmentesen vehet igénybe bizonyos gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket – ideértve némely protetikai, fogszabályzó eszközt is –, illetve orvosi rehabilitációt szolgáló gyógyászati ellátásokat. A közgyógyellátást a járási hivatalnál kell igényelni, az arra való jogosultságot pedig a közgyógyellátási igazolvánnyal lehet érvényesíteni.

A járadék igénylése

A rokkantsági járadékot az érintett lakó, tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal nyugdíj megállapítására hatáskörrel rendelkező járási hivatalánál, a fővárosban, vagy Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. kerületi Járási Hivatalánál lehet igényelni. Az igényt írásban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni. A letöltött nyomtatvány akár számítógéppel elektronikusan, akár kinyomtatás után kézzel is kitölthető.

Az igény előterjesztésekor igazolni kell, hogy az érintett egészségkárosodásának mértéke a 70%-ot eléri. Ha erre vonatkozó határozat, szakhatósági állásfoglalás, vagy szakvélemény az igénylőnek nem áll rendelkezésére, akkor az eljárás során ezt a kérdést a hatóságnak vizsgálnia kell.

A megállapított rokkantsági járadékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja a jogosultnak.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A címben szereplő ellátás talán az egyik legrégebbi a jelenleg igénybe vehető juttatások közül, hiszen egy 1988 januárjától létező jogintézményről beszélünk.

Kik igényelhetik?

A rokkantsági járadék – szemben a nyugellátásokkal, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásaival – szolgálati idő, illetve biztosításban töltött idő hiányában is igényelhető. Arra ugyanis az a személy lehet jogosult, akinek egészségi állapota 25 éves korának betöltése előtt olyan mértékben megromlott, hogy egészségkárosodása legalább 70%-ban fennáll. Látható tehát, hogy ez az ellátás azoknak is segítséget jelenthet, akik fiatal korban egészségkárosodottá váltak, ugyanakkor életkoruknál fogva, vagy más okból dolgozni nem tudtak, ezért biztosítási idővel sem rendelkeznek. Nem jogosult viszont rokkantsági járadékra az, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban (az árvaellátás és az özvegyi nyugdíj is nyugellátásnak minősül),  valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások valamelyikében (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás) részesül. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos utalni arra is, hogy vannak viszont egyéb ellátások, mint pl. a fogyatékossági támogatás, vagy a magasabb összegű családi pótlék, amelyek ezzel az ellátással együtt is igénybe vehetők.

A rokkantsági ellátással ellentétben a rokkantsági járadék összege nem függ az igénylő jövedelmétől, azt a jogszabály egységesen határozza meg. A 2019. január 1-jétől megállapításra kerülő ellátás havi összege 37.350 Ft.

Itt kívánunk utalni arra, hogy a rokkantsági járadék teljes egészében mentes a végrehajtás alól. Ez azt jelenti, hogy ha a járadékosnak van valamilyen végrehajtható tartozása, az a járadék terhére nem tiltható le.

A járadékot, ha annak feltételei fennállnak, az igénybejelentés hónapját megelőző hatodik hónap első napjától, de legkorábban az igénylő 18. életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Munkavállalás a járadék mellett

Ebből a szempontból a rokkantsági járadékosok egyszerűbb helyzetben vannak a nyugdíjasokhoz, vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülőkhöz képest, hiszen ők mindenféle korlátozás nélkül, bármilyen munkáltatónál vállalhatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a járadék melletti munkavégzés esetén sem időbeli, sem pedig jövedelembeli korlátozás nincs.

További pozitívum, hogy – ellentétben a rokkantsági ellátásban részesülőkkel – a rokkantsági járadékosok munkajogi szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak, így rájuk a nem nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok vonatkoznak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a rokkantsági járadékos munkavállaló munkáltatója nem mondhatja fel a határozatlan időtartamú munkaviszonyt indokolás nélkül; továbbá a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén őt is megilleti a végkielégítés.

Ha a rokkantsági járadékos személyt akkreditált munkáltató kívánja foglalkoztatni, akkor vele összefüggésben is igénybe veheti mindazokat a támogatásokat, melyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén megilletik.

Bonyolultabb a helyzet a szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében, amelyet a munkaadó nem vehet igénybe pusztán azon az alapon, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékos. Ehhez az szükséges, hogy az érintett személy rendelkezzen komplex minősítéssel is. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján ugyanis a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezmény szempontjából – egyebek mellett – az minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os, vagy kisebb mértékű. Ebből viszont az következik, hogy azoknak a rokkantsági járadékosoknak, akik még nem rendelkeznek komplex minősítéssel, célszerű ezt beszerezniük annak érdekében, hogy munkáltatójuk igénybe vehesse velük kapcsolatban az adókedvezményt.

(folytatjuk)

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint az bizonyára sokak által ismert, 2018. január 1-jétől egy új ellátás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása (a továbbiakban: támogatás) került bevezetésre. Ennek célja az volt, hogy a gyermeküket hosszú ideig ápoló, ezáltal keresőtevékenységet nem vagy csak korlátozott mértékben végző szülők számára plusz juttatást biztosítson, ami kompenzálhatja azt, hogy a munkából való kiesés miatt várhatóan alacsony nyugdíjra számíthatnak. Erre a havi 50.000 Ft összegű támogatásra az a már nyugdíjra jogosultságot szerzett szülő (a vérszerinti szülőn kívül az örökbefogadó, mostoha, illetve a gyermekvédelmi nevelőszülői jogviszony kivételével a nevelő szülő is) lehet jogosult, aki legalább 20 éven át saját háztartásában gondoskodott tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekéről, és vele összefüggésben a szociális törvény (1993. évi III. törvény) által rögzített ellátások valamelyikében (ápolási díj, gyermekgondozási segély stb.) részesült.

Tapasztalatok szerint a támogatás iránti igényt a hatóság számos alkalommal elutasította olyan esetekben is, amikor a 20 éven át tartó ápolás ténye nyilvánvalóan fenn állt. Ennek oka a szabályozásban keresendő, ami a támogatás megállapítását a hosszú ideig tartó ápolás esetén is csak akkor teszi lehetővé, ha az érintett szülő a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekkel összefüggésben legalább 10 éven át gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesült és azt legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve a korábbi, valamint jelenlegi rendelkezések alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült (1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pont.)

Ez a szigorú feltételeket rögzítő szabályozás azt eredményezte, hogy mindazok elestek ettől a viszonylag magas összegű támogatástól, akik – bár gyermeküket akár 20 évnél hosszabb ideig is ápolták – a fent felsorolt ellátásokban korábban valamilyen okból nem részesültek, például azért, mert azt nem igényelték meg, minthogy nem gondolhattak arra, hogy ez a döntésük egy későbbi szabályozás miatt rájuk nézve ilyen hátrányos következménnyel jár majd.

Előfordult például olyan eset is, hogy valakinek azért utasították el a támogatás iránti kérelmét, mert 39 évi gondozást követően gyermeke olyan időpontban halt meg, amikor a mostani szabályozás szerinti ápolási díj még nem létezett, ezért e feltételt teljesíteni nem volt képes.

Az Alkotmánybíróság 25/2019. (VII. 23.) abhatározatában annak Alaptörvénybe-ütköző volta miatt megsemmisítette a szociális törvény 44/A. § (1) bekezdésének bizonyos szövegrészeit (ennek részletezésétől ezúttal eltekintünk), illetve a hatóságok, bíróságok által is alkalmazandó alkotmányos követelményként mondta ki, hogy „a törvény alkalmazása során a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti.”

Döntése indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy önkényes és ezáltal az Alaptörvénnyel ellentétes a támogatásra vonatkozó szabályozás olyan értelmezése, amely kizárólag a törvényben nevesített ellátási formák valamelyikének korábbi igénybevételével tekinti igazolhatónak, hogy az igénylő legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét.

Az Alkotmánybíróság döntéséről elmondható, hogy az több szempontból is pozitív változást hozott a szociális törvény tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szabályainak értelmezése, alkalmazása során.

Ezek a következőkben foglalhatók össze:

Az Alkotmánybíróság hátrányos megkülömböztetésként értékelte azt, hogy a tartós ápolás tényének bizonyítására kizárólag a fent felsorolt ellátások igénybe vétele szolgálhat alapul, ezért egyértelművé tette, hogy ez a feltétel más módon, illetve bizonyítási eszközzel is igazolható. Ilyen bizonyíték lehet például egyfelől a gyermek orvosi állapotára vonatkozó dokumentáció, vagy ha vele kapcsolatban valamilyena szociális törvényben fel nem sorolt ellátást állapítottak meg; de bizonyítékként szóba jöhet annak igazolása is, hogy az ápolás időszakában a szülő nem állt napi 4 órát meghaladó munkaidejű munkaviszonyban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban.

A támogatás igénylőjének tehát azt kell valamilyen módon, akár a most említett bizonyítékokkal igazolni (önmagában az igénylő saját nyilatkozata ebben az esetben nem elegendő), hogy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekét legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta úgy, hogy ezen idő alatt nem rendelkezett napi 4 órát meghaladó munkaviszonnyal vagy más foglalkoztatási jogviszonnyal.

Mint, ahogy azt az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta, ezen követelmények teljesülésének vizsgálata minden esetben az egyedi ügyben eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok feladata, mely szervek ugyanakkor nem utasíthatják el az igényt pusztán azon az alapon, hogy a szülő nem rendelkezett azokkal az ellátásokkal, amelyeket a törvény feltételként szab a támogatás megállapításához.

A támogatásra azok a szülők is jogosultak lehetnek, akiknél a 20 évet elérő tartós ápolás esetleg több gyermek gondozásával valósult meg, ezen időszakokat ugyanis együttesen kell figyelembe venni.

Aggályosnak, a szabályozás hiányosságaként értékelte az Alkotmánybíróság, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását nem vehetik igénybe azok, akik az ápolást nem szülőként, hanem más hozzátartozóként (testvér, nagynéni stb.) végzik/végezték mondjuk azért, mert a szülő időközben elhunyt. Ők ugyanúgy elszenvedhették azokat a hátrányokat (jövedelem csökkenés) amelyek kompenzálását a támogatás szolgálja, ugyanakkor diszkriminatív módon arra mégsem tarthatnak igényt.

E probléma orvoslása, a támogatás kiterjesztése viszont az Alkotmánybíróság álláspontja szerint csak a szabályozás teljeskörű felülvizsgálatával volna megoldható.

Az Alkotmánybíróság határozataannak kihirdetését követő naptól, azaz július 24-től hatályos, vagyis ettől kezdve a szociális törvény támogatásra vonatkozó szabályainak értelmezése, alkalmazása során a hatóságoknak, bíróságoknak eljárásaikban már az abban foglaltak szerint kell eljárni. Ebből pedig az is következik, hogy ha valakinek támogatásra való igényét korábban kizárólag az említett ellátások hiánya miatt utasították el, azonban a tartós ápolás tényét valamilyen más módon tudja igazolni, akkor érdemes igényét újból előterjeszteni.

Végül emlékeztetőül néhány információ a támogatás igénylésével kapcsolatban:

A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról rendelkező 383/2017. (XII. 12.) kormányrendelet alapján a támogatás megállapítása és folyósítása iránti kérelmet az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél, azaz a nyugdíj ügyben eljáró járási hivataloknál lehet előterjeszteni az e célra rendszeresített adatlapon, vagy elektronikus űrlapon, ami a nyugdíjbiztosítási szerv honlapján, illetve a kormányzati portálon érhető el.

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, azt a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Ezen a héten két közlekedéssel kapcsolatos üggyel is foglalkoztunk. A minisztérium mellett a MÁV elnök-vezérigazgatójához fordult az MVGYOSZ a budapesti pályaudvarok, állomások felújítása kapcsán. Mint ismeretes jelenleg is több vasúti létesítmény – köztük a Keleti pályaudvar – felújítása zajlik a főváros területén. A szövetség ennek okán első ízben 2019. május 15-én kereste meg levélben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztályának főosztályvezetőjét, valamint a minisztérium Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály Vasúti Igazgatási Szervének vezetőjét. Ekkor arra vonatkozóan kértünk tájékoztatást, miként valósul meg a beruházás során a látássérült utasok akadálymentes közlekedését, tájékozódását megkönnyítő taktilis vezetősávok kialakítása. A minisztérium válaszlevelében a MÁV Zrt.-től kapott információk alapján arról tájékoztatott, hogy a vasút társaság tervezi új taktilis és veszélyt jelző sávok kialakítását az újra aszfaltozott járófelületeken. A megvalósításhoz szükséges tervezés folyamatban van. Mint írták, a MÁV Zrt. a terveket rövid időn belül egyeztetni fogja az érintett szervezetekkel. Mivel sem ebben a konkrét kérdésben, sem pedig a MÁV által a budapesti pályaudvarokon, állomásokon folytatott egyéb felújításokkal kapcsolatban a mai napig nem adott tájékoztatást, holott tudomásunk van arról, hogy azok jelenleg is zajlanak, ezért ezúttal a MÁV elnök-vezérigazgatójához fordultunk megkeresésünkkel. Felhívtuk a figyelmet a vasúttársaságokra, illetve állomások üzemeltetőire vonatkozó rendelkezésekre:

Az Európai Parlament és a Tanács vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről rendelkező 1371/2007/EK rendelete a hozzáférhetőséggel kapcsolatban kötelezettséget rögzít az állomások, a peronok, a járművek és más létesítmények fogyatékos emberek részére történő hozzáférhetővé tételére vonatkozóan.

A Fot. (1998. évi XXVI. törvény) alapján a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A törvény 8. §-a szerint a közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

Hangsúlyoztuk, hogy a felújítás, beruházás során már a tervezés fázisában figyelemmel kellene lenni az akadálymentesítés szempontjaira, és arra, hogy a látássérültek számára legmegfelelőbb módon kerüljön kialakításra az adott létesítmény, jelen esetben a vasút állomások, pályaudvarok. Ha utólag, már a felújítás megtörténtét követően derül fény arra, hogy az akadálymentesítésre esetleg mégsem megfelelően került sor, akkor ez a beruházónak további költségeket, munkálatokat, a látássérült utasoknak pedig további nehézségeket okoz a közlekedés, tájékozódás során.

Megkeresésünkben, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére is továbbítottunk, egyfelől részletes tájékoztatást kértünk a Budapesten zajló felújításokra vonatkozóan, illetve kezdeményeztük annak lehetővé tételét, hogy akadálymentesítéssel foglalkozó szakembereink ellenőrizhessék, véleményezhessék az akadálymentesítésre vonatkozó terveket, valamint a már megvalósult munkálatokat.

A helyi utazási kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához fordultunk. Szövetségünknél több látássérült utas kérte közbenjárásunkat annak érdekében, hogy amennyiben kizárólag Budapesten történő közlekedéshez a MÁV-START Zrt. járatait veszik igénybe, akkor ne kelljen kedvezményes jegyet váltaniuk a MÁV-START meghatározott vonataira, ide értve a Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér közötti M3 metrószakasz felújításának ideje alatt a Budapest-Nyugati – Ferihegy vagy ennek belső viszonylatában közlekedő járatokat is, ugyanis egyébként látássérültségük okán a fővárosi helyi közlekedésre díjmentesen jogosultak. Ez a gyakorlat különösen annak fényében tekinthető aggályosnak, hogy tudomásunk szerint a fővárosi helyi közlekedésben léteznek olyan bérlet típusok, amelyek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről rendelkező 85/2007. (IV. 25.) kormányrendelet által meghatározott jogosultak számára lehetővé teszik a főváros területén a MÁV-START Zrt. járatainak bizonyos feltételek szerinti használatát oly módon, hogy arra nem szükséges külön jegyet váltani, hanem azokra a bérletek érvényesek.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkező 2003. évi CXXV. törvény értelmében, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző helyzet megoldása érdekében kezdeményeztük olyan gyakorlat kialakítását, hogy a kormányrendelet alapján kedvezményre jogosult látássérült, illetve súlyosan fogyatékos utasok más jogosultakkal azonos módon, külön jegyvásárlás nélkül vehessék igénybe helyi közlekedésük során a MÁV-START Zrt. járatait.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint ismeretes, a szövetség már évek óta komolyan törekszik arra, hogy a médiaszolgáltatások (például a tv műsorok) a látássérült felhasználók számára is teljeskörűen akadálymentesen elérhetőek legyenek. Az akadálymentesítésre vonatkozó szabályozásra ugyanakkor eddig az volt jellemző, hogy az kizárólag a hallássérültek szempontjait érvényre juttató rendelkezéseket tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy a törvény a közszolgálati, illetve bizonyos esetekben a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltatót arra kötelezte, hogy naponta meghatározott időtartamban – egyebek mellett – a közérdekű közlemények, hírműsorok, filmek, játékok, fogyatékos embereknek szóló műsorok, illetve közszolgálati célokat szolgáló műsorok magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőek legyenek.

A szövetség több alkalommal tett javaslatot az akadálymentesítésre vonatkozó szabályozás látássérült felhasználókra történő kiterjesztésére, ám mostanáig ezek a kezdeményezések eredménytelenek maradtak.

Az ezúttal a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat az akadálymentesítési követelmények teljesítését már nem csak a hallássérültek, hanem a többi fogyatékos személy vonatkozásában is kötelezettségként írja elő, persze csak bizonyos esetekben, feltételek fennálltakor.

Sajnálatos módon az egyébként a fogyatékosokat is érintő törvény tervezetét az érdekképviseleti szervezetekkel nem egyeztették, azt részünkre meg sem küldték, így nem volt mód arra, hogy megfelelő időben, még az előterjesztés végleges szövegének kialakítása előtt kifejthessük a véleményünket. Így csupán arra maradt lehetőség, hogy a már parlament előtt lévő tervezetre vonatkozóan tehessünk észrevételeket, javaslatokat.

A tervezet a közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában – a jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatót kötelezné arra, hogy a 18:30-21:30 közötti idősávban a hazai gyártású műsorait a látássérült nézők számára – például hangalámondás vagy hangos feliratozás útján – hozzáférhetővé tegye.

Az általunk előterjesztett javaslat ugyanakkor arra irányul, hogy ne csak a hazai gyártású műsorok hozzáférhetővé tételére vonatkozzon a kötelezettség, továbbá, hogy évente növekedjen az az időtartam, amely alatt az akadálymentesítési követelménynek meg kell felelnie a szolgáltatónak, 2022-től pedig az már minden műsora vonatkozásában elvárható legyen.

A törvény alapján az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatói kötelesek az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni. Javasoltuk, hogy e cselekvési tervet a szolgáltatók kötelesek legyenek előzetesen egyeztetni az akadálymentesítéssel érintett fogyatékos személyek érdekeit képviselő országos szervezetekkel is.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

2019. július 1-jén lép hatályba a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23. ) IM rendelet, amely az e tárgyban korábban kiadott 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletet váltja fel.

Az új szabályok alapján a közjegyzők eljárásáért, munkájáért fizetendő díjak valamelyest emelkednek, ugyanakkor a rendeletbe egy, a látássérültek szempontjából fontos rendelkezés is bekerült.

Mint ismeretes a jelenlegi jogi környezet meglehetősen szigorú szabályozást tartalmaz az olvasásra, illetve nevük aláírására valamilyen okból nem képes személyek írásbeli nyilatkozat tételével kapcsolatban. Ez a gyakorlatban abban nyilvánul meg, hogy ezek az emberek – köztük látássérültek – sok esetben csak közjegyző előtt tehetnek jognyilatkozatot (például végrendeletet), vagy köthetnek meg bizonyos szerződéseket. Tipikusan ide tartoznak például az ingatlan átruházására vonatkozó jogügyletek, amelyekhez írni, vagy olvasni nem képes személy esetében mindig közjegyzői okiratba foglalás szükséges. Ez a helyzet – amellett, hogy sokszor körülményesebbé, bonyolultabbá teszi az érintettek ügyintézését – további költségeket is jelent számukra a közjegyzői munkadíj megfizetése miatt. Részben ez is az oka annak, hogy a szövetség – a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) együtt – több fórumon jelezte már ezeket a problémákat, illetve tett konkrét javaslatokat is a rugalmasabb, az egyéni érdekeket jobban szem előtt tartó szabályozás kialakítására.

Talán ennek is szerepe volt abban, hogy a most hatályba lépő fent említett IM rendelet úgy rendelkezik, hogy az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatának közokiratba foglalásáért a munkadíjat a feléig le kell szállítani (IM rendelet 7. § (2) bekezdés.) Ez a díjcsökkentés vonatkozik az ügyérték alapján megállapított munkadíjra, vagyis amikor az adott jogügyletben szereplő érték, például egy ingatlan adás-vétele esetén a szerződésben rögzített érték a díj alapja. De ezt alkalmazni kell arra az esetre is, amikor az adott ügylet értéke nem állapítható meg, (például végrendelet készítése), ilyenkor a munkadíjat a közjegyzői okirat elkészítésére vonatkozó eljárásra fordított idő alapján állapítják meg.

Ezt a változást egyrészt üdvözlendőnek tartjuk, hiszen – ha már mindenképp igénybe kell venniük a közjegyző szolgáltatását a látássérülteknek, az legalább ily módon kisebb anyagi terhet jelent a számukra. Másrészről viszont nem lehetünk elégedettek ezzel a megoldással, a szabályozás ugyanis ettől még nem lett rugalmasabb, az egyéni igényekhez jobban igazodó.

A cél végső soron olyan szabályozás kialakítása, ami – azzal együtt, hogy védi a fogyatékos emberek jogbiztonságát – a mostaninál több választási lehetőséget biztosít számukra annak eldöntésére, hogy szeretnének-e egy adott szerződést, nyilatkozatot közokiratba foglaltatni vagy más formában készíttetnék azt el.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

(2019.05.24)

Ez alkalommal azt a – sokak által megfogalmazott – kérdést járjuk körül, hogy aki vállalkozóként, esetleg társasvállalkozás tagjaként szeretne munkát végezni – a kérdést most elsősorban adózási oldalról vizsgálva – erre milyen lehetőségei vannak. Különös figyelmet fordítunk ebből a szempontból most azokra, akik a vállalkozást valamilyen ellátásban részesülőként folytatnák.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

Azoknak a vállalkozóknak, akik működésük, tevékenységük során nem tudnak költségeket elszámolni, illetve akiknek vállalkozásból származó jövedelme éves szinten a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, érdemes lehet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választani (KATA.) Az adózás eme formáját  az egyéni vállalkozók, illetve egyéni cégek mellett ,az ügyvédi irodák, valamint azok a betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják, amelyeknek csak természetes személy tagjai vannak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról rendelkező 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: KATA törvény) szerint az adózók e tételes adó megfizetésével egy sor közterhet teljesítenek, vagyis mellette nem kell pl. a személyi jövedelemadót, járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, társasági adót, stb. megállapítani, bevallani, illetve megfizetni.

Akik főállásúként választják ezt az adót, azok havonta 50.000 Ft-ot kötelesek fizetni, illetve esetleg vállalhatják ennél még magasabb, havi 75.000 Ft tételes adó fizetését is, minek köszönhetően ezzel teljeskörűen biztosítottá válnak, vagyis jogosultak lesznek valamennyi, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásra, szolgáltatásra (például az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásaira: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyed, de a munkanélkülieknek járó ellátásokra, szolgáltatásokra is és a nyugdíjhoz szolgálati időt szereznek, stb.) 50.000 Ft tételes adó fizetése esetén 94.400 Ft, 75.000 Ft adó vállalásánál pedig 158.400 Ft. képezi az alapját ezeknek az ellátásoknak, azaz ezek az összegek számítanak ilyenkor az adózó havi jövedelmének.

Azok, akik nem főállásúként tartoznak a KATA hatálya alá, ugyan havonta csak 25.000 Ft tételes adót fizetnek, viszont ennek fejében nem válnak biztosítottá. Ez azt jelenti, hogy ők például keresőképtelenség esetén táppénzt nem kapnak, és erre az időre nyugdíjhoz sem szereznek szolgálati időt.

Főállású, vagy nem főállású kisadózó

A KATA törvény ebben az esetben azt sorolja fel tételesen, kik azok, akik nem minősülnek főállású kisadózónak. Akik nem tartoznak bele ebbe a felsorolásba, azokat főfoglalkozásúnak kell tekinteni.

Nem főállású kisadózó például – a teljesség igénye nélkül, a jellemzőbbeket kiemelve -, aki a vállalkozása mellett heti legalább 36 órás foglalkoztatási jogviszonyban áll (neki ez lesz a főállása); továbbá, aki nyugdíjas; aki korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíban részesült, jelenleg pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást kap; illetve,akinek a komplex minősítés alapján egészségkárosodása 50%, vagy ennél magasabb mértékű és rokkantsági ellátást kap; végül, aki közép vagy felsőfokú oktatási intézményben folytat tanulmányokat.

Ebből viszont az következik, hogy – ha csak nincs másik foglalkoztatási jogviszonya, vagy nem nyugdíjas – a KATA szempontjából főállásúnak kell tekinteni azt, aki nem a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, hanem például rokkantsági járadékot, vagy csak fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát stb. kap.

Adószámmal rendelkező magánszemély tevékenysége

Magánszemélyként nemcsak mint egyéni vállalkozó, hanem bizonyos esetekben mint adószámmal rendelkező is végezhetünk tevékenységet. Ebben az esetben általában csak személyi jövedelemadó terheli a bevételünket, az is igaz viszont, hogy költségeket elszámolni csak annyiban lehet, hogy a bevétel 90%-a tekinthető jövedelemnek, ez alapján kell adóznunk. Nem egyszerű viszont annak megválaszolása, mikor, milyen tevékenység végezhető ilyen módon. Az e tekintetben nem túl részletes jogi szabályozás, illetve a kialakult gyakorlat alapján az kimondható, hogy az ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás, valamint a szellemi szabadfoglalkozásnak tekinthető tevékenységek (például nyelvoktatás, óraadóként történő oktatás, korrepetálás stb.) folytathatók ebben a formában is. Egyéb esetben viszont egyedileg kell eldönteni, hogy a tevékenység, amit végzünk, vagy végeznénk rendszeresnek, vagy inkább csak alkalmanként folytatottnak minősül-e. Rendszeres, üzletszerű, nyereségorientált tevékenység folytatására ugyanis csak vállalkozóként van lehetőség.

Általánosságban elmondható, hogy a választott tevékenység befolyásolja, hogy azt milyen formában lehet gyakorolni (vállalkozóként, – ide értve a társasvállalkozást is -, vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként).

E körben az adószám/vállalkozói igazolvány kiváltásakor kapható pontos információ, a megjelölt tevékenység vonatkozásában.

Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalkozás által végzett tevékenység esetében kell, hogy legyen olyan személy a vállalkozásban, aki a megfelelő képesítéssel rendelkezik a tevékenység gyakorlására. A vállalkozónak, vagy a vállalkozás (társas vállalkozás) vezetőjének kell – szükség szerint felhívásra – igazolnia, hogy az adott tevékenység végzéséhez rendelkezik megfelelő képesítéssel, vagy ő, vagy más az adott vállalkozásban tevékenységet végző személy. A képesítési követelménynek természetesen az adószámmal rendelkező magánszemély esetében is  – értelemszerűen – a gyakorolt tevékenységhez kapcsolódóan kell érvényesülnie.

Ha valaki nincs még tisztában azzal, hogy az általa folytatni kívánt tevékenység mennyire lesz majd rendszeres, nyereség termelő munka, akkor először próbálkozhat adószámos magánszemélyként ezt folytatni, később pedig bármikor áttérhet az egyéni vállalkozói jogviszonyra.

Az önálló tevékenység folytatásához szükséges adószámot a NAV-nál kell igényelni, ahol tisztázható az is, hogy az adott tevékenység folytatására ilyen formában van-e lehetőség.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

(2019.04.12)

Több gépjárműre vonatkozó kedvezmény, támogatás létezik, melyeket súlyosan mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal rendelkező személyek vehetnek igénybe. Ezek némelyikével többen találkoztak már, éltek is vele, sokan kérdeznek róla, ezért arra gondoltunk, hogy hasznos lehet egy átfogóbb, részletesebb ismertetés a témában. Témák: gépjármű adómentesség, személygépkocsi szerzési támogatás, parkolási igazolvány.

További részleteket .pdf formátumban elolvashatja ide kattintva.

(2019. március 29.)

Tapasztalataink szerint még mindig sok téves információ kering azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben, milyen adókedvezmények illetik meg a fogyatékos illetve egészségkárosodott adózókat, valamint az ellátásban részesülőket. Ezúttal ezeket a rendelkezéseket járjuk körül részletesebben, bízva abban, hogy sikerül az esetleges félreértéseket tisztázni. Személyi kedvezmény, családi kedvezmény, Szociális Hozzájárulási Adó kedvezmény.

Néhány praktikus és fontos információ adóbevallás idején 03 29

Amennyiben időpontot szeretne kérni jogi tanácsadásra, vagy további kérdése van, az alábbi űrlap kitöltésével írjon nekünk:

Ugrás a lap tetejére