//Az egyesületek működésére vonatkozó eltérő szabályok veszélyhelyzet idején

Az egyesületek működésére vonatkozó eltérő szabályok veszélyhelyzet idején

2020-04-23T17:07:47+02:002020. április 23.|

A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet a civil szervezetek vonatkozásában is a jelenleg hatályos Ptk.-tól eltérő szabályokat állapít meg a veszélyhelyzet idejére.

 

A 2020. április 11-én hatályba lépett rendelet azon pontjait vesszük sorra, amelyek az egyesületekre, így szövetségünkre, illetve a tagegyesületekre vonatkoznak.

A vezető tisztségviselők, elnökségi tagok megbízatásának meghosszabbítása

A rendelet alapján ha a vezető tisztségviselő, testületi tag (esetünkben például a szövetség, illetve a tagegyesület elnöke, elnöksége) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg, mert például a határozott időtartam lejárt, a megbízatás – a döntéshozó szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés) e kérdésben hozott határozatának hiányában – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb a most említett időpontig a meghosszabbodott tisztséggel érintett személy a tisztségéből eredő feladatait köteles ellátni.

A megbízatás meghosszabbodása nem jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő ebben az időszakban pl. ne lenne visszahívható, vagy a vele szembeni kizáró, illetve összeférhetetlenségi okok bekövetkezésekor ne szűnne meg a megbízatása.

A döntéshozó szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés) eltérő ülésezési, döntéshozatali lehetőségei

Ennek kapcsán mindenekelőtt fontos azt leszögezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a döntéshozó szerv ülése nem tartható meg a tagok személyes részvételével. Ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, ha például a közgyűlés, küldöttgyűlés összehívása még a most tárgyalt rendelet hatályba lépése előtt megtörtént.

Ülés megtartására a közgyűlés, küldöttgyűlés tagjainak kizárólag valamilyen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével van lehetőség. Döntés meghozatalára pedig vagy a fentiek szerint megtartott ülésen, vagy – mivel a 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a Ptk. az ülés tartása nélküli döntéshozatalt az egyesület esetében nem zárja ki – írásbeli szavazással kerülhet sor, ha ezek valamelyikét az ügyvezetés kezdeményezi.

A veszélyhelyzet alatt megtartott ülésre, illetve más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosságra irányuló követelmények nem vonatkoznak.

Ha az egyesület élni kíván a most részletezett döntéshozatali lehetőséggel, akkor annak részletszabályait, rendjét az elnökség – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – feladata kidolgozni, és arról a tagokat tájékoztatni. Ennek során figyelemmel kell lenni a kormányrendelet 4. §-ában foglalt előírásokra.

A számviteli beszámoló elfogadása, halaszthatatlan ügyekben való döntéshozatal

A rendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt kivételesen, korlátozások mellett bizonyos alább felsorolt döntéseket az egyesület elnöksége, mint ügyvezető szerve, is meghozhat. Ez részletesebben azt jelenti, hogy az elnökség döntést hozhat:

– a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,

– az adózott eredmény felhasználásáról és

a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint

– az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

A rendelet alapján a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha a beszámolóról az elnökség döntött. Ahol felügyelőbizottság működik, ott a beszámoló elfogadása kérdésében a bizottság írásbeli jelentésének birtokában is lehet dönteni.

Az elnökség, illetve elnök feladata, hogy a meghozott döntésről a tagokat – akár elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítségével – tájékoztassa.

Fontos garanciális szabály, hogy az elnökség által a fentiek szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követően a közgyűlés, küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. Ennek érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra rendkívüli ülést kell összehívni, melynek napirendjén e döntésnek is szerepelnie kell. Utólag tehát az elnökség korábbi döntése akár meg is változtatható vagy hatályon kívül helyezhető, ez azonban nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Ezzel kapcsolatban fontos annak hangsúlyozása is, hogy az ügyvezető szerv (elnökség) a hozott döntéseiért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

Az elnökség döntéshozatala

Ez a testület az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. E rendelkezések vonatkoznak egyébként a felügyelőbizottságra is.

Az ülésezésre, döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat főszabályként a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat ebben az esetben a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ilyenkor is szótöbbséggel kell meghozni, azonban a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra végső esetben egy személy is jogosult lehet.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Ugrás a lap tetejére