///Louis Braille-könyvtár

Louis Braille-könyvtár

2019-04-19T17:27:21+02:00

A 2018-tól Louis Braille nevét viselő könyvtárban jelenleg csaknem 1.400 irodalmi mű pontírásban elkészített változatát kölcsönözhetik a beiratkozott olvasók. Ez az egyetlen olyan hazai Braille-könyvtár, amelynek bármely Magyarországon élő látássérült személy tagja lehet.

A Louis Braille-könyvtár története

Vakok számára 1896-ban Budapesten nyílt Braille-könyvtár, amely – bár a helye azóta megváltozott – a mai napig is működik és várja olvasóit. Az idők folyamán a Braille-könyvek is kopnak, elhasználódnak, ezért cseréjük és az új könyvek másolása / nyomtatása folyamatos, ám közel sem egyszerű feladat. A többszöri költözés, a két világháború és a technológia fejlődésének dacára mégis jónéhány ritkaságot, sok-sok évtizede kézzel, azaz Braille-táblával lemásolt, köteteket is őriz és kölcsönöz a könyvtár.

2018-ban a könyvtár gyűjteménye 1391 műből áll, ami 14.521 kötetet jelent. A Braille-könyvek terjedelmesek, mivel egy-egy Braille-cella, ami egy karakternek felel meg, jóval nagyobb, mint egy normál nyomtatott betű.

Néhány fontos adat

Egy Braille-kötet átlagosan 70-85 közötti oldalból áll. Ez megfelel egy síkírású könyv 27-30 oldalának, így egy átlagos hosszúságú könyv is 10-15 kötet.

A terjedelmekre egy-két példa:

  • Fekete István – Tüskevár; 10 kötet
  • Jókai Mór – Aranyember; 21 kötet
  • Alexandre Dumas – Montecristo grófja; 59 kötet

Az elmúlt évtizedekben a Braille-könyvek olvasása háttérbe szorult. Ennek egyik nyomós oka, hogy a felnőttként megvakult emberek Braille-írógéppel írni tökéletesen megtanulnak, de pontírást olvasni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak. 1961-ben létrejött a hangoskönyvtár, a 90-es évek elejétől pedig egyre nagyobb teret hódít a számítógépes olvasás, ami ma már utazás közben is könnyen megvalósítható az okostelefonos könyvolvasó alkalmazások használatával. A hangos vagy elektronikus könyvek napjainkra könnyen hozzáférhetővé váltak, nem mellesleg pedig jóval egyszerűbben szállíthatók és kisebb feltűnéssel olvashatók, mint a hatalmas Braille-kötetek. A Braille-könyvtár olvasóinak véleménye szerint azonban bensőségesebb élményt nyújt a maguk olvasta könyv.

Hogyan lehet olvasója a könyvtárnak?

A beiratkozás történhet személyesen,a Louis Braille könyvtárban, nyitvatartási időben, vagy az MVGYOSZ , a megyeszékhelyeken működő valamelyik tagegyesületének ügyfélfogadási idejében.

Ki iratkozhat be?

Az a látássérült, aki látássérültségét a beiratkozáskor igazolja, elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, és az adatkezelési szabályzatot, valamint (amennyiben szükséges) megfizeti a kölcsönzési díjat.

A beiratkozást követően a beiratkozó olvasójegyet kap, mely olvasójegy a beiratkozás naptári évében érvényes.

A vonatkozó adatkezelési jogszabályok miatt (sajnos) éveken áthúzódó, visszavonásig tartó folyamatos kölcsönzői jogviszony nem lehetséges, ezért a beiratkozást minden évben újra el kell végezni.

Mit Olvasson?

Felhívjuk a figyelmét, hogy a Louis Brallie-könyvtár állománya folyamatosan bővül, ezért mindig az aktuálisan feltöltött katalógusból válasszon,melyet .pdf vagy .xls formátumban lehet megtekinteni.

A könyvtár katalógusa innen letölthető.

Heti Braille-könyv ajánlat

Április 23. – A könyv napja

Bartos Éva: Segített a könyv, a mese

(4 kötet)

A kötetet közreadó Magyar Olvasástársaság munkája – jellegénél fogva – nem igazán látványos, ám a szervezet keretei között évek óta folyó műhelymunka eredményeként jó néhány értékes kötet látott már napvilágot, ezek sorába tartozik a Segített a könyv, a mese című összeállítás is, amely a Magyar Olvasástársaság a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtári Szekciója és a Könyvtárostanárok Szervezete által 1997-ben közösen meghirdetett pályázatra beérkezett írásokat: emlékezéseket, vallomásokat, történeteket és esettanulmányokat fogja színes csokorba. Az értékes anyagot az egységbe szerveződés igénye Bartos Éva szerkesztése nyomán formálta kötetté. A háromszáz pályamunka természetesen nem fért a kötetbe, ám a nyolcévestől a nyolcvan évesig behatárolható korcsoportok mindegyike képviselteti magát írásaival. Kisiskolások, kamaszok, fiatal emberek, szülők, nagyszülők, pedagógusok, óvónők, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, pszichológusok, lelkészek, könyvtárosok vallanak arról, miként vált életük meghatározójává az olvasás, az irodalom. Bartos Éva bevezető tanulmánya után olvashatók a kötet fő testét kitévő pályázati anyagok, amelyeket szerzőjük kora szerint (Gyerekekről, gyerekeknek; Kamaszkor; Felnőtt sorsok, felnőtt gondok; Anya-mesék, apa-mesék; Nemzedékről nemzedékre) csoportosított fejezetekbe a szerkesztő. Megejtően szép történetek olvashatók arról, miként segített az élet nehéz perceiben az olvasás, miféle gyógyír lehet a sebekre az írott szó, a gondolat. A záró tanulmányban (Első olvasmányélményem és akinek köszönhetem) Pápayné Kemenczy Judit a 10-14 éves gyerekek körében végzett, újszerű szempontokat érvényesítő olvasásvizsgálatának az eredményeit összegzi. Emberi sorsok és sorsrészletek, amolyan életforgácsok örökítődnek meg a kötet lapjain, meggyőző erővel hirdetve azt, hogy a könyv, az olvasás a huszonegyedik században is helyet kér magának, hiszen csakis a magunk által teremtett nyugalomban találhatunk rá a lélektől lélekig vezető ösvényre, amely ebben, a kételyekkel teli világban az egyetlen járható, igaz út lehet. – Széles körű ajánlásra érdemes, értékes kötet.

„Az idő azonban nem áll meg. Előre megy. Minél hosszabb utat tesz meg, annál könnyebb.”

„Már nem zárja körül minden napomat a sötét magányosság. Rájöttem, hogy az életnek vannak szép pillanatai is, amik örömmel töltenek el. Ennek ellenére még most is sokszor telik búskomoran az idő. Ilyenkor előveszem a régi ütött-kopott ötödikes tankönyvemet és a teáskanna történetét olvasom el, hogy önbizalmat adjon: „…törött cserép vagyok. De az emlékeimet nem veheti el tőlem senki.”

„Sokat költözködtem, s költöztettem magammal könyveimet is. Ezek azok a könyvek, amelyekből felismertem – felismerem önmagamat, amelynek szereplői én magam voltam – vagyok, eseményei velem történtek – történnek. Versek, mesék, regények.”

Árvay Mária

Kölcsönzés

Pontírásban írt, vagy nyomtatott könyv kölcsönzése a Louis Braille-könyvtár érvényes olvasójegyének birtokában lehetséges.
Kölcsönözni lehet a könyvtárban személyesen, vagy megbízott személy segítségével. A budapesti olvasók kérhetik a házhoz szállítást, a Magyarország más településein élők pedig a postai szállítást.

Mikor tud személyesen könyvet kölcsönözni?

Várjuk Önt sok szeretettel Budapesten a Hermina út 47. szám alatt, az MVGYOSZ székházában.

Louis Braille-könyvtár nyitvatartás:
Hétfőn: zárva
Kedden: 10:00 – 18:00
Szerdán: zárva
Csütörtökön: 9:00 – 17:00
Pénteken: 8:30 – 12:30
Szombaton: zárva
Vasárnap: zárva

Előfordulhat, hogy a fent meghirdetett nyitvatartási időtől eltérő időben tart nyitva a könyvtár. Erről az MVGYOSZ e-mailben olvasható hírlevelében, vagy a hírek között kaphat tájékoztatás.

Amennyiben kérdése, észrevétele van, kérjük, írjon nekünk: