Louis Braille Könyvtár

Hogyan lehet kölcsönözni?

A kölcsönzés feltétele, hogy a kölcsönző legyen beiratkozva a könyvtárba. A beiratkozás történhet személyesen,a Louis Braille Könyvtárban, nyitvatartási időben, vagy az MVGYOSZ , a megyeszékhelyeken működő valamelyik tagegyesületénél, ügyfélfogadási időben.

Személyes kölcsönzés kizárólag időpont foglalás mellett lehetséges. Kérjük, foglaljon időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten, a Thököly út 105. szám alatt, a második emeleten, az MVGYOSZ telephelyén található.

A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy segítségével is, de ekkor egy szabályszerű meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány)  a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.

A Braille-könyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik.  Aki postai kiszállítással kér hangoskönyveket, azt kérjük, egyeztessen telefonon a könyvtár munkatársával a 06-1/384-8440-es telefonszámon.

Postai kölcsönzés esetén az alábbi címre küldjék a könyveket: MVGYOSZ 1406 Budapest, Pf.: 44.

Ki lehet kölcsönző?

Az a látássérült, aki az adott naptári évre vonatkozóan beiratkozott, elfogadja az Általános szerződési feltételeket és az adatkezelési szabályzatot.

Kölcsönzés

Pontírásban írt, vagy nyomtatott könyv kölcsönzése a Louis Braille-könyvtár érvényes olvasójegyének birtokában lehetséges.
Kölcsönözni lehet a könyvtárban személyesen, vagy megbízott személy segítségével. A budapesti olvasók kérhetik a házhoz szállítást, a Magyarország más településein élők pedig a postai szállítást.

---

A Louis Braille-könyvtár története

Vakok számára 1896-ban Budapesten nyílt Braille-könyvtár, amely – bár a helye azóta megváltozott – a mai napig is működik és várja olvasóit. Az idők folyamán a Braille-könyvek is kopnak, elhasználódnak, ezért cseréjük és az új könyvek másolása / nyomtatása folyamatos, ám közel sem egyszerű feladat. A többszöri költözés, a két világháború és a technológia fejlődésének dacára mégis jónéhány ritkaságot, sok-sok évtizede kézzel, azaz Braille-táblával lemásolt, köteteket is őriz és kölcsönöz a könyvtár.

2018-ban a könyvtár gyűjteménye 1391 műből állt, ami 14.521 kötetet jelent. A Braille-könyvek terjedelmesek, mivel egy-egy Braille-cella, ami egy karakternek felel meg, jóval nagyobb, mint egy normál nyomtatott betű.

Néhány fontos adat

Egy Braille-kötet átlagosan 70-85 közötti oldalból áll. Ez megfelel egy síkírású könyv 27-30 oldalának, így egy átlagos hosszúságú könyv is 10-15 kötet.

A terjedelmekre egy-két példa:

• Fekete István – Tüskevár; 10 kötet
• Jókai Mór – Aranyember; 21 kötet
• Alexandre Dumas – Montecristo grófja; 59 kötet

Az elmúlt évtizedekben a Braille-könyvek olvasása háttérbe szorult. Ennek egyik nyomós oka, hogy a felnőttként megvakult emberek Braille-írógéppel írni tökéletesen megtanulnak, de pontírást olvasni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak. 1961-ben létrejött a hangoskönyvtár, a 90-es évek elejétől pedig egyre nagyobb teret hódít a számítógépes olvasás, ami ma már utazás közben is könnyen megvalósítható az okostelefonos könyvolvasó alkalmazások használatával. A hangos vagy elektronikus könyvek napjainkra könnyen hozzáférhetővé váltak, nem mellesleg pedig jóval egyszerűbben szállíthatók és kisebb feltűnéssel olvashatók, mint a hatalmas Braille-kötetek. A Braille-könyvtár olvasóinak véleménye szerint azonban bensőségesebb élményt nyújt a maguk olvasta könyv.

---

Skandináv meseregény a Louis Braille Könyvtárban

Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek

Braille teljes írás, 3 kötet

Hangoskönyvben 4 óra 41 perc, felolvassa Váczy-Hüpschl Rita

Pár tenyérnyi túlvilág

Nem egyszerű kérdés, mikor és hogyan kezdjük rávezetni csemeténket a felismerésre, hogy nem mindig leszünk együtt. Persze minden családban más az ingerküszöb: egyesek a kétéves babácskát már kiviszik a temetőbe, hogy a sírok közt hancúrozzon a levélkupacban, s közben szót ejtenek arról, kik és miért nyugszanak itt. Mások ingerülten pisszegik le negyedikes gyereküket, mikor az előhozakodik az elmúlás témájával. Sokáig pedig nem tanácsos halogatni az erről való őszinte beszédet.

Mivel szeretett tanatológusunk, Polcz Alaine sajnos már nincs köztünk, túlvilági kalauznak én mindenképpen egy svédet bérelnék fel. A Nagy Heringisten halvérű gyermekei igen praktikus, köznapi  kapcsolatot ápolnak a halállal. Míg itthon évtizedeken át alaptétel volt az orvostudományban, hogy a beteg semmi módon nem tudhatja meg, hány napja van hátra, addig északi barátaink régen tökélyre vitték az újabban egyre több ember életstílusává vált „döstädning” hagyományát: ne terpeszkedj, ne nagyzolj, ne gyűjts kacatokat és időről időre lomtalaníts, hogy a majdani hátrahagyottakat megkíméld ettől a kínos  feladattól.

Astrid Lindgren (1907-2002) meseregényét először nyolcévesen kölcsönöztem ki. A szigorú könyvtáros bácsi csak vonakodva adta oda, mondván, az nagyobb gyerekeknek való. Persze ettől csak még vonzóbbnak tűnt számomra új zsákmányom, két nap alatt behabzsoltam. És hónapokig játszottam jeleneteit társaimmal, mi voltunk az Oroszlánszívűek Nangiából, akik addig csatároznak a Gonosszal félelmet nem ismerve, míg meg nem halnak, de máris egy új túlvilágban ébrednek fel és új Gonosz jön, az előzőnél sokkal gonoszabb, és újra meghalunk és új túlvilágban bukkanunk fel, a végtelenségig – vagy legalábbis becsengetésig. Vajon a halhatatlanság képzete bűvölt el bennünket? Ugyan ki ne játszott volna már el ezzel a gondolattal? Ám a svéd írónő nem győzi kis olvasói orrára kötni, hogy minden búcsú kötelékeket szakít szét, minden egyes érkezés „nullázza az addig létrejötteket. A sok egymásra rakódott hiány következményei pedig beláthatatlanok”.

Gyerekként nagyon otthonos volt nekem Nangiában, e kétvölgynyi túlvilágban jönni-menni, kalandozni, tanulni az emberséget. Újraolvasva jobban látom az 1973-ban íródott ősfantasy hiányosságait: ám az „Oroszlánszívű testvérek” éppen vázlatszerűsége, stiláris nyersesége miatt válhat könnyen, gyorsan befogadható és új meg új gondolatokat ébresztő olvasmánnyá már egészen kicsik számára is. Az pedig már a szülő felelőssége, hogy kicsinye kérdéseire őszinte vagy szemérmesen sejtelmes válaszokat ad-e.

Aki hozzám hasonlóan nem szeret a teljes írásos Braille-jel bíbelődni, az mostantól a hangoskönyvtárban a cipómeleg hangú Váczy-Hüpschl Rita felolvasásában is megtalálja a meseregényt.

Iván Péter

---

Az MVGYOSZ Braille-Könyvtárából az alábbi új művek rövidírással vagy teljesírással kölcsönözhetőek.

2020.06.18

Rövidírás 44

Bán Mór – 6. rész A holló háborúja – A.1309 – 15 – történelmi

Bán Mór – 7. rész A félhold tündöklése – A.1322 – 15 – történelmi

Cook, Robin – Járvány – A.1330 – 6 – krimi

Csepregi János – Az amerikai fiú – A.1312 – 2 – regény

Fejős Éva – Újra veled Sydneyben – A.1329 – 6 – krimi

Hajdú-Antal Zsuzsanna – Utánad – A.1320 – 4 – ifjúsági

Hocken, Sheila – Az új élet – A.1313 – 4 – életrajz

Kámán Balázs – Zápor könnyekkel – E.1321 – 2 – elbeszélés

Kehlmann, Daniel – Tyll – A.1311 – 6 – regény

Levendel Júlia – Bolyongás Hajnalban – E.1326 – 2 – elbeszélés

Levendel Júlia – Megijesztenéd a Vidám madarakat? – A.1327 – 5 – regény

Murphy, Joseph – Tudatalattid csodálatos hatalma – B.1317 4 – ezotéria

Polcz Alaine – Befejezhetetlen könyv a szerelemről – A.1310 – 3 – memoár

Polcz Alaine – Macskaregény – A.1308 – 2 – memoár

Rice, Morgan – A Becsület siralma – A.1331 – 6 – fantasy

Rice, Morgan – A sárkányok dühe – A.1323 – 5 – fantasy

Smith, Wilbur – A napmadár – A.1324 – 12 – kaland

Szerző nélkül – Népmesék középsős óvodásoknak – C.1319 – 2 – mese

Wesley, L. J. – Egy űrállomás takarító naplója – A.1325 – 3 – kaland

Teljesírás

Hocken, Sheila – Emma meg én – A.1328 – 3 – életrajz

Károlyfi Zsófia – Palacs Eszter – Böszmerenghy Töhötöm – C.1314 – 1 – mese

Rice, Morgan – A hősök küldetése – A.1315 – 5 – fantasy

Rice, Morgan – A királyok sorsa – A.1316 – 4 – fantasy

Szerző nélkül – Meseválogatás kiscsoportos óvodásoknak I. – C.1318 – 1 – mese

Jó olvasást kívánok!

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető

---

Keressen kényelmesen a könyvek között

Az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyv katalógusát egységesítettük, csupán pár kattintással mindent megtudhat a keresett műről.

Az MVGYOSZ folyamatosan arra törekszik, hogy minél több olyan szolgáltatást fejlesszen ki, illetve a meglévő szolgáltatásait úgy modernizálja, hogy azok minél hatékonyabbak legyenek, és elégedettséggel töltsék el a látássérült ügyfeleket. A legújabb fejlesztésünk a szövetség honlapján található katalógusok egységesítése. Eddig az érdeklődőknek táblázatokat kellett letölteniük a honlapról, ha meg szerették volna tudni, hogy az elolvasni kívánt könyv megvan-e hangos vagy Braille-változatban. Azaz annak kiderítéséhez, hogy az adott könyv Braille-ben és hangos változatban is egyaránt megvan-e, egy 1500 soros és egy 5000 soros táblázatot kellett összehasonlítani. Ez a kényelmetlen keresés immár a múlté, a problémát ugyanis a két katalógus összefésülésével sikeresen kiküszöböltük.

Amennyiben az mvgyosz.hu oldalon a Bodor Tibor Hangoskönyvtár, illetve a Louis Braille Könyvtár hivatkozás alatt található katalógusból szeretnénk információt kapni egy műről, akkor többféle lehetőség közül is választhatunk. A katalógusban szereplő művek több különböző szempont alapján is sorba rendezhetők. Így a könyvek szerző, cím, felolvasó, azonosító, cd / kötetszám, műfaj, formátum alapján is szűrhetők. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a szabad szavas keresőmezőbe beírjuk a keresett mű egyik adatát. A keresés indítható úgy is, hogy például beírjuk a szerkesztőmezőbe a Braille szót, így azokat a könyveket fogja elsőként megjeleníteni, amelyek Braille-formátumban is elérhetőek.

A népes olvasótábor örömére a két katalógus egységesítésének köszönhetően mostantól kezdve egy adott műről azonnal megtudható, hogy Braille, cd, online változatban is elérhető-e az MVGYOSZ könyvtárában. A katalógust hetente bővítjük új művekkel, a Braille-ben elérhető könyveket folyamatosan adjuk hozzá a listához.

Bízunk benne, hogy a kereső segítségével mindenki gyorsan és egyszerűen talál magának kedvére való olvasnivalót a több mint ötezer különböző mű közül.

dr. Nagyné Berke Mónika

szolgáltatásvezető