Louis Braille Könyvtár

Hogyan lehet kölcsönözni?

A kölcsönzés feltétele, hogy a kölcsönző legyen beiratkozva a könyvtárba. A beiratkozás történhet személyesen,a Louis Braille Könyvtárban, nyitvatartási időben, vagy kérhet segítséget az MVGYOSZ valamelyik tagegyesületénél.

Személyes kölcsönzés kizárólag időpont foglalás mellett lehetséges. Kérjük, foglaljon időpontot a szövetség elérhetőségei egyikén. A könyvtár Budapesten, a Thököly út 105. szám alatt, a második emeleten, az MVGYOSZ telephelyén található.

A személyes kölcsönzés történhet megbízott személy közreműködésével is, de ekkor egy meghatalmazásra és a megbízó személyes okmányainak (személyi igazolvány, illetve MVGYOSZ arcképes igazolvány)  a kölcsönzéskor történő bemutatására is szükség van.

A Braille-könyvek postai kiszállítása díjmentes, de csak a kölcsönző postacíme szerint illetékes postahivatalig történik.

Postai kölcsönzés esetén az alábbi címre küldjék a könyveket: MVGYOSZ 1406 Budapest, Pf.: 44.

Ki lehet kölcsönző?

Az a látássérült személy, aki beiratkozott a könyvtárba, elfogadja az Általános szerződési feltételeket és az adatkezelési szabályzatot.

A Louis Braille-könyvtár története

Vakok számára 1896-ban Budapesten nyílt Braille-könyvtár, amely – bár a helye azóta megváltozott – a mai napig is működik és várja olvasóit. Az idők folyamán a Braille-könyvek is kopnak, elhasználódnak, ezért cseréjük és az új könyvek másolása / nyomtatása folyamatos, ám közel sem egyszerű feladat. A többszöri költözés, a két világháború és a technológia fejlődésének dacára mégis jónéhány ritkaságot, sok-sok évtizede kézzel, azaz Braille-táblával lemásolt, köteteket is őriz és kölcsönöz a könyvtár.

2018-ban a könyvtár gyűjteménye 1391 műből állt, ami 14.521 kötetet jelent. A Braille-könyvek terjedelmesek, mivel egy-egy Braille-cella, ami egy karakternek felel meg, jóval nagyobb, mint egy normál nyomtatott betű.

Néhány fontos adat

Egy Braille-kötet átlagosan 70-85 közötti oldalból áll. Ez megfelel egy síkírású könyv 27-30 oldalának, így egy átlagos hosszúságú könyv is 10-15 kötet.

A terjedelmekre egy-két példa:

• Fekete István – Tüskevár; 10 kötet
• Jókai Mór – Aranyember; 21 kötet
• Alexandre Dumas – Montecristo grófja; 59 kötet

Az elmúlt évtizedekben a Braille-könyvek olvasása háttérbe szorult. Ennek egyik nyomós oka, hogy a felnőttként megvakult emberek Braille-írógéppel írni tökéletesen megtanulnak, de pontírást olvasni csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak. 1961-ben létrejött a hangoskönyvtár, a 90-es évek elejétől pedig egyre nagyobb teret hódít a számítógépes olvasás, ami ma már utazás közben is könnyen megvalósítható az okostelefonos könyvolvasó alkalmazások használatával. A hangos vagy elektronikus könyvek napjainkra könnyen hozzáférhetővé váltak, nem mellesleg pedig jóval egyszerűbben szállíthatók és kisebb feltűnéssel olvashatók, mint a hatalmas Braille-kötetek. A Braille-könyvtár olvasóinak véleménye szerint azonban bensőségesebb élményt nyújt a maguk olvasta könyv.

Nobel-díjas regényünk a Louis Braille Könyvtárban

Kertész Imre: Sorstalanság (1975)
Braille-rövidírás, 4 kötet
Hangoskönyv, időtartam: 8 óra 7 perc
Felolvassa: Tóth Barnabás

Auschwitz, természetesen

„A legnagyobb problémát persze az első regényem okozta, a Sorstalanság, ahol azzal kellett szembesülnöm, hogy sokan megírták már, amelyek között nagyon sok rossz változat volt, és egy-két jó. De a lényeg az volt, hogy nem szabad azonosulni. Jól kellett ismerni a nyelv határait. Nagyon világosan kellett tudni azt, hogy az, aki itten beszél, egy regényfigura, akinek nyelve van, nem hús-vér valóság. És ahogy hús-vér valósággá próbáljuk tenni, elfuserálódik az egész.” (Kertész Imre)

2001 őszén szóltak a hangoskönyvtáros nénik, hogy elkészült az új Tóth Barnabás-felolvasás, szerintük érdekes. Haza is vittem a kazettásdobozt, és egész hétvégén a tizenhárom éven át írt holokausztregényt hallgattam. Így aztán egy évre rá, amikor az ország egy emberként hördült fel: „- Ki az a Kertész Imre?” – s kisvártatva megindult a Berlinben élő szerző felé hungarikumunk, a villámokat lövellő rózsaszín felhő, a gyűlöletből és féktelen ajnározásból összelehelt mérgező kis pamacs, én már bejártam, megszerettem a regény gondolati- és szöveglabirintusait.

Miért jó könyv a „Sorstalanság?” Mert úgy ráz meg, hogy a pátosznak, fennköltségnek, bármiféle együttérzésre való késztetésnek nyoma sincs a regényben. Elsődleges olvasói élményem a felismerés, ráeszmélés, meg valami megmagyarázhatatlan öröm. Tökéletes választásnak találom, hogy olyan narrátor vezet végig a náci haláltáborokon – Köves Gyuri, a tizenöt éves pesti kiskamasz érzelmi visszafogottságát és keretes gondolkodását egy mai hebehurgya pszichológus okvetlenül ellátná az aspergeroid, hovatovább autisztikus címkével – aki maga is végig elemez, megfigyel, magyarázatokat keres. S lassan, nagyon lassan el is jut a belénevelt és biztonságot nyújtó panelektől, ideológiai sémáktól egy újfajta logikáig, mely értelmet tud adni az értelmetlenségnek, sőt végső soron tökéletes evidenciaként interpretálja a történteket: a regény leggyakrabban előforduló töltelékszava lesz végül ez a mindenre rátelepedő „természetesen”.

Másrészt Primo Levi hangoskönyvtárban is megtalálható remekművén, az „Akik odavesztek és akik megmenekültek” című holokauszt-memoáron kívül a „Sorstalanság” az egyetlen könyv, ahol az olvasó időnként kénytelen felkacagni a minden bekezdésből kikacsintó vérbeli zsidó humor hallatán, mely zseniálisan karikíroz, bagatellizál tragikus elemeket, s ha kell, nagyít ormótlanra gesztusokat, fintorokat.

De végső soron mégiscsak a fáradságosan kikotyvasztott, régi líceumi fogalmazásokra emlékeztető, fura mondatszerkezetekkel operáló pedáns Kertész-nyelv az, ami működteti a regényt. Ez a nyelv, mely egyéb híján egyetlen kapaszkodója Köves Gyurinak, s egy darabig éppenséggel kerékkötője is eszmélésének, ez a soha többé meg nem ismételhető Sorstalanság-nyelv, mely legtöbbször úgy hangzik, mintha németből fordították volna valami kacifántos, sosemvolt magyarra. Ez a páratlan nyelvi közeg az, ami miatt mégis jobb a pontírásos változat, hisz a regény minden lapján egymást követik a megfejtendő, utánagondolást igénylő mondatok – bár az sem tesz rossz lóra, aki Tóth Barnabás fiatalos, csupa lélek felolvasását tölti le.

Iván Péter

Braille könyvek igényelhetőek

2021. 02. 12.

Újabb ingyenesen elvihető Braille művek az MVGYOSZ Braille-könyvtárából. Az igényeket az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán lehet leadni. A könyveket postai úton küldjük meg, de a személyes átvétel is lehetséges. Ez esetben kérjük, kérjen időpontot az MVGYOSZ elérhetőségei egyikén.

Szerző – cím – nyilvántartási szám – kötetszám – írásmód:

Antal Imre – Pami – A.1115 – 4 – rövidírás 44

Bédier, Joseph – Trisztán és Izolda regéje – A.887 – 3 – rövidírás 44

Brecht, Bertolt – A kaukázusi krétakör – D.958 – 2 – rövidírás 44

Chapman, Gary – Egymásra hangolva – B.1213 – 3 – rövidírás 44

Csehov, A.  P. – Cseresznyéskert – D.875 – 1 – rövidírás 44

Donath, J. A. A. – A Triannita – A.1219 – 3 – rövidírás 44

Dumas, Alexandre – Emlékeim – A.1010 – 8 – rövidírás 44

Ézsiás Erzsébet – A hit pajzsa – B.1123 – 2 – rövidírás 44

Faludy György – Francois Villon balladái – D.869 –1 – rövidírás 44

Homérosz – Iliász – A.594 –11 – rövidírás 44

Illyés Gyula – Puszták népe – A.883 – 5 – rövidírás 44

Kesey, Ken – Száll a kakukk fészkére – A.1031 – 6 – rövidírás 44

Köthe, Rainer – Macskák –B.1242 – 1 – rövidírás 44

London, Jack – Aranyásók Alaszkában – A.1011 – 5 – rövidírás 44

Méray Tibor – Tisztító vihar – B.517 – 9 – rövidírás 44

Orwell, George – 1984 – A.1055 – 6 – rövidírás 44

Orwell, George – Állatfarm – A.941 – 2 – rövidírás 44

Poe, Edgar Allan – A Morgue utcai gyilkosság – E.1142 – 2 –rövidírás 44

Rejtő Jenő – Az előretolt helyőrség – A.1059 – 4 – rövidírás 44

Shakespeare, William – A vihar – D.954 –1 – rövidírás 44

Shaw, G. B. – Pygmalion – D.1034 – 3 – rövidírás 44

Szabó Magda – Születésnap – A.1017 – 5 – rövidírás 44

Tersánszky Józsi Jenő – Legenda a nyúlpaprikásról – A.1084 – 2 – rövidírás 44

T