Jogsegély szolgálat

2019-10-19T15:20:25+02:00

A jogi ügyeket a legtöbb laikus ember bonyolultnak és ijesztőnek találja. Látássérültként különösen nehéz lehet az eligazodás a jogszabályok útvesztőiben egyrészt mert a dokumentumokhoz való hozzáférés is korlátozott lehet, másrészt mert a fogyatékos emberekkel kapcsolatban számos speciális jogszabály és előírás van életben. Az egyenlő hozzáféréshez, a fogyatékosság okozta nehéz élethelyzeteket megoldani segítő támogatásokhoz, a hátrányok kompenzálására hivatott ellátásokhoz való hozzájutás folyamatai is gyakran bonyolultak. A vak és gyengénlátó emberek számos nehézségbe ütközhetnek tanulmányaik végzése, munkavállalás, peres ügyek, banki ügyintézés vagy ingatlanvásárlás során a jogszabályok nem ismerete vagy nem megfelelő értelmezése miatt. A fogyatékosságból adódóan gyakrabban érheti ezt a csoportot hátrányos megkülönböztetés is, melynek jogi úton történő kezelése szintén szaksegítséget igényel.
Mindezen nehézségek leküzdése érdekében látássérült magánszemélyek számára nyújt jogi tanácsadást jogszabályok ismertetésével és személyesen az MVGYOSZ

A jogi tanácsadás területei

A látássérültséghez kapcsolódó mindennemű jogi ügylet, így többek között:

  • Szociális juttatások igénybevétele
  • A látássérült jogállása, mint szerződő fél
  • A látássérült jogállása, mint peres eljárásban érintett személy
  • A látássérült jogállása a családjogban
  • A látássérült jogállása a közoktatásban
  • A látássérült jogállása a felsőoktatásban
  • A látássérült jogállása a közösségi (tömeg) közlekedésben
  • A látássérült jogállása a közszolgáltatások igénybevételekor
  • A látássérült jogállása, vakvezetőkutyával történő közlekedés esetén
  • Az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő jogok sérelme
  • Az egyenlő bánásmódhoz fűződő jogok sérelme
  • Egyéb jogi ismereteket igénylő ügyek

A szolgáltatás a peres képviseletet nem foglalja magában.

A szolgáltatást dr. Stefán Sándor közreműködésével nyújtja az MVGYOSZ.

Ügyfélfogadás

Helye: MVGYOSZ székház.

Időpontja: Előzetes telefonos, vagy e-mailes egyeztetést követően minden hónap első és harmadik szerdáján 14.00 és 18.00 között

A szolgáltatás díja

A szolgáltatást az MVGYOSZ térítésmentesen biztosítja a látássérült ügyfelek számára.

Fogyatékossággal élő embereket érintő fontosabb jogszabályok ismertetése

A korábbi évekhez hasonlóan azok, akik nyugdíjban, illetve valamilyen egyéb – alább részletezendő – ellátásban részesülnek, november hónapban a havi ellátásuk mellett adott esetben kétféle plusz juttatásra is számíthatnak.

Nyugdíjprémium vagy egyszeri juttatás

Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke meghaladja a 3,5%-ot, és az államháztartás egyenleg célja várhatóan teljesül (1997. évi LXXXI. törvény 101. § (5) bekezdése). Mint ahogy az elnevezés is utal rá, a nyugdíjprémium a nyugellátásokhoz (saját jogú, illetve hozzátartozói nyugdíjak) kapcsolódik. Éppen ezért a 2019. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról rendelkező 237/2019. (X. 16.) kormányrendelet alapján az ott előírt feltételek fennállta esetén a nyugdíjasok prémiumra, azok pedig, akik valamilyen egyéb  ellátásban részesülnek – a prémiummal azonos módon kiszámított – ún. egyszeri juttatásra jogosultak.

Nyugdíjprémiumra azok számíthatnak, akik novemberben saját jogú (például öregségi) nyugdíjat, illetve hozzátartozói nyugellátást (özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb.) kapnak és erre az ellátásra a tavalyi évben is már legalább 1 napig jogosultak voltak.

Egyszeri juttatásra jogosultak mindazok, akik november hónapban a kormányrendelet 3. §-ában felsorolt ellátások valamelyikében – közülük ezúttal a legfontosabbakat kiemelve – részesülnek (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, hadigondozotti pénzellátások, stb.). Az egyszeri juttatás tehát azt is megilleti, akinek az ellátását ebben az évben állapították meg. Mivel olvasóink közül többen jogosultak rá, fontos megemlíteni, hogy a család támogatási ellátások körébe tartozó magasabb összegű családi pótlékra a tárgyalt kifizetés természetesen most sem vonatkozik.

A nyugdíjprémium, illetve egyszeri juttatás mértéke a november havi ellátás 25%-ának, legfeljebb 20.000 forintnak az 1,1-szerese. Ez azt jelenti, hogy a prémium, illetve egyszeri juttatás maximális összege 22.000 Ft lehet akkor is, ha az ellátás összegének 25%-a ennél magasabb. Sőt ennél az összegnél az sem kaphat többet, aki egyidejűleg több – prémiumra, illetve egyszeri juttatásra egyaránt jogosító – ellátásban is részesül, mivel ezeket összeadva kell az egyösszegű kifizetés mértékét kiszámítani.

Fogyatékossági támogatás, illetve vakok személyi járadéka esetében ezek októberi összege alapján számítandó ki az egyszeri juttatás.

Nyugdíjprémiumra, illetve egyszeri juttatásra nem tarthat igényt az, aki novemberben nem kapott ellátást például azért, mert az arra való jogosultság év közben megszűnt.

Egyösszegű kifizetés

Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha pedig az eltérés mértéke az 1 százalékpontot nem éri el, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni (1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3) bekezdés). Minthogy a szóban forgó eltérés mértéke ezúttal csupán 0,7 százalék, vagyis 1 százalékpont alatt van, ezért a  nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről rendelkező 238/2019. (X. 16.) kormányrendelet alapján novemberben csak egyösszegű kifizetésre és nem visszamenőleges emelésre kerülhet sor.

Az egyösszegű kifizetés mértéke a november hónapra járó ellátás 8,4 százaléka azzal, hogy aki több erre jogosító ellátást is kap, a kifizetés mindegyikkel összefüggésben külön-külön megilleti.

Az egyösszegű kifizetésre az tarthat igényt, aki nyugellátásban (öregségi, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, stb.), vagy egyéb ellátásban – közülük most is csak a fontosabbakat említve – (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, hadigondozottak pénzellátásai, stb.) részesül és ezen ellátás 2019. január 1. előtti időponttól került megállapításra.

Természetesen azokat is megilleti az egyösszegű kifizetés, akiknek bár idén állapítottak meg például rokkantsági ellátást, azonban előtte szintén rokkantsági ellátást, esetleg rokkantsági járadékot kaptak.

Többen lesznek olyanok is, akik az egyösszegű kifizetésnek csak időarányos részére tarthatnak igényt. Ide tartoznak például azok, akiknek az ellátásra való jogosultsága év közben szűnt meg, vagy akiknek idén állapítottak meg például özvegyi nyugdíjat, de az elhunyt jogszerző 2019. január 1. előtt öregségi nyugdíjban, esetleg korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesült.

Figyelem! Az egyösszegű kifizetés időarányos részének kifizetését külön kérni kell, azt nem utalják automatikusan. Ha az ellátásban részesült személy év közben elhunyt, akkor vele együtt élt közeli hozzátartozói, ilyenek hiányában örökösei kérhetik az egyösszegű kifizetés időarányos részének kiutalását.

Végül fontos említést tenni arról is, hogy a mostani egyösszegű kifizetés egy hónapra eső része, ami 0,7 százalék, 2020. januárjában épül be emelésként az ellátások összegeibe, még az éves nyugdíjemelés végrehajtását megelőzően.

Összegezve: november hónapban az arra jogosultak mind a nyugdíjprémiumot vagy az egyszeri juttatást, mind pedig az egyösszegű kifizetést megkapják, 2020. január 1-jétől pedig az egyösszegű kifizetés egy hónapra eső része (0,7 százalék) emelésként beépül az ellátások összegeibe.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint ahogy arról a MVGYOSZ hírlevelének szeptember 14-én megjelent 44. számában beszámoltunk, a szövetség egyeztetést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Bankszövetség részvételével a látássérült ügyfelek ügyintézés során tapasztalt problémáinak, valamint az ezek kezelését, megoldását célzó javaslatok megvitatása érdekében.

Megkeresésünkre időközben a válasz is megérkezett, melyben ígéretet kaptunk arra, hogy az ősz folyamán a Magyar Nemzeti Bank az általunk kezdeményezett témákban megszervezi a személyes egyeztetést.

Minthogy a várható egyeztetéseknek is köszönhetően a közeljövőben ez a téma remélhetőleg gyakran kerül majd terítékre, úgy gondoltuk, talán hasznos lehet egy részletesebb tájékoztatással feleleveníteni, mit is tartalmaz valójában a Magyar Nemzeti Bank fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló 4/2017. (III.13.) számú ajánlása, azaz konkrétan melyek azok a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni követelmények, melyeket a fogyatékos ügyfelek joggal várhatnak el ügyintézéseik során.

Mindenek előtt érdemes tisztázni, hogy az ajánlás hatálya nemcsak a bankokra, hanem mindazon szervezetekre kiterjed, amelyek felett a Magyar Nemzeti Bank felügyeletet gyakorol (biztosítók, lakástakarék pénztárak, befektetési vállalkozók, stb.).

Alább tehát az ajánlás fontosabb pontjait ismertetjük, ezúttal természetesen elsősorban a látássérült ügyfelekre koncentrálva.

Egyenlő esélyű hozzáférés követelménye

Ennek érvényesülése érdekében általános elvárás a pénzügyi szervezetekkel szemben, hogy minél több ügyfélszolgálati ponton biztosítsák a fogyatékos ügyfél egyenlő esélyű hozzáférését az általuk kínált szolgáltatásokhoz. Ez gyakorlatilag a következőket jelenti: a pénzügyi szervezetnek az új ügyfélszolgálati pontjai kialakításakor, továbbá a szolgáltatások bevezetése, bővítése, valamint az általa kínált szolgáltatások igénybevétele során alkalmazott eszközök [pl. bankjegykiadó automata (a továbbiakban: ATM), sorszámhúzó és ügyfélhívó berendezés] beszerzése, fejlesztése, korszerűsítése során figyelemmel kell lennie arra, hogy azok egyenlő eséllyel hozzáférhetőek legyenek a fogyatékos ügyfelek számára is.

Elvárás, hogy a pénzügyi szervezet a teljes szolgáltatási térképét a fogyatékos ügyfél által elérhető módon, akadálymentesen tegye hozzáférhetővé az egyes ügyfélszolgálati pontokon és a honlapján; ha pedig üzemeltet call centert, akkor ott önálló menüpontként is lekérdezhetővé kell tenni a szolgáltatási térkép tartalmát. Külön elérhetővé kell tenni továbbá – megye, település és fővárosi kerület szerinti bontásban – az adott területi egységben található akadálymentesen használható és akadálymentesen megközelíthető ügyfélszolgálati pont elérhetőségét, megjelölve az akadálymentesítés módját.

A pénzügyi szervezeteknek minden olyan alkalmazás linkjét akadálymentesen kell közzé tenniük honlapjukon, amelyekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségük van (pl. Országos fiók-, és ATM kereső.).

A hátrányos megkülönböztetés tilalma, indokolt előnyben részesítés elve

Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi szervezet a személyes ügyintézés során lehetőség szerint biztosítson elsőbbséget a fogyatékos ügyfél számára, továbbá az ügyfélszolgálati ponton biztosítsa, hogy a kijelölt ügyintéző akadálymentesen megközelíthető helyen, lehetőség szerint a bejárathoz legközelebb helyezkedjen el. További elvárás, hogy a pénzügyi szervezet biztosítsa az általa kínált szolgáltatástípusok minél szélesebb körére vonatkozóan az egyablakos ügyintézés lehetőségét.

A pénzügyi szervezeteknek az ügyfélszolgálati pontokon lehetővé kell tenniük a segítőkutyával történő ügyintézést.

A látássérült ügyfelek tájékozódásának segítése érdekében figyelni kell az ügyfélhívó és besoroló rendszerek kihangosítására, a taktilis burkolati jelzések kialakítására, kontrasztok és megvilágítás alkalmazására, a személyes segítségnyújtás felajánlására, nagyító használatára.

Az ajánlás szerint jó gyakorlat lehet a sorszámhúzó berendezésen a fogyatékos ügyfél számára elsőbbséget biztosító külön gomb elhelyezése, pontírással is jelezve azt a vak ügyfelek részére.

Szerződéskötés, tájékoztatás

A pénzügyi szervezetnek a szerződési feltételek meghatározásakor, továbbá a szerződéskötés során nyújtott tájékoztatásnál, illetve a későbbi kapcsolattartás során különleges figyelemmel kell lennie a fogyatékos ügyfél állapotának jellegére (látássérült stb.), illetve annak mértékére. Ez a gyakorlatban az alábbi követelmények betartását jelenti: a termékajánlások alkalmával a pénzügyi szervezeteknek fel kell hívniuk a fogyatékos ügyfelek figyelmét a számukra kínált – akadálymentesítést segítő – eszközökre, lehetőségekre, alkalmazásokra (pl. telefonbanki megoldások, internetbanki megoldások, kisegítő alkalmazások, mobilalkalmazások, egér használata nélküli funkciók, videótolmács szolgáltatás).

Az MNB szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szervezet a szerződéskötés során úgy járjon el, hogy az a fogyatékos szerződő fél számára minél kisebb terhet jelentsen (például, ha a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, akkor a közjegyző jelenjen meg az ügyfélszolgálati ponton.).

A szerződéskötés vonatkozásában további fontos elvárás, hogy a pénzügyi szervezet szükség esetén részletes magyarázat mellett olvassa fel a szerződést a fogyatékos ügyfél részére – a titokvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával –, és annak megtörténtét igazolható módon rögzítse.

Nagyon fontos, hogy a fogyatékos ügyfél számára a pénzügyi szervezetnek megfelelő időt kell biztosítani a szerződésben foglaltak megértésére, részletes és – igény szerint – ügyfélszolgálati ponton kívül történő áttanulmányozására, és ennek érdekében a szerződés tervezetét rendelkezésre is kell bocsátani, illetve – igény szerint – biztosítani kell személyes egyeztetésre lehetőséget akár segítő személy közreműködésével.

Úgyszintén a szerződéskötéshez kapcsolódó követelmény, hogy a pénzügyi szervezet biztosítson lehetőséget előzetes időpont egyeztetésre annak érdekében, hogy a fogyatékos ügyfél a szerződéskötést megelőzően a személyes jelenléthez, valamint a szerződéskötési feltételek maradéktalan megismeréséhez szükséges intézkedéseket megtehesse, így támogató-, vagy kísérőszolgálatot hívhasson, esetleg segítőt bízhasson meg.

Szolgáltatások nyújtása

Ha ezt a fogyatékos ügyfél igényli, részére – lehetőség szerint – külön tárgyalót, továbbá olyan személyes kapcsolattartót kell biztosítani, aki a fogyatékos ügyfél erre irányuló kifejezett kérése esetén, a lakóhelyén felkeresve nyújt segítséget neki a szolgáltatások igénybe vétele során.

Az MNB kifejezetten fogyasztóbarát megoldásnak tartja, ha a pénzügyi szervezet a fogyatékos ügyfél kérése esetén az ATM-ből történő kifizetéssel azonos díjfizetés mellett teljesít részére pénztári kifizetést.

A fogyatékos ügyfélnek küldött különböző kimutatásokat – különös tekintettel a fogyasztónak kínált lakossági fizetési számlakonstrukciókra – a pénzügyi szervezetnek lehetőség szerint akadálymentes elektronikus formában is elérhetővé kell tennie. Ha erre nincs lehetőség, akkor más megfelelő módot kell felkínálni (pl. call centeren keresztül azonosított hívásban, ügyfélszolgálati ponton ügyintéző közreműködésével) annak érdekében, hogy a fogyatékos ügyfél értelmezni tudja a kimutatásban foglaltakat.

Online és technológiai szolgáltatásokkal kapcsolatos fontosabb ajánlások

Az MNB elvárásként fogalmazza meg, hogy a pénzügyi szervezet tegye elérhetővé a weboldalakat képernyőolvasó programok útján, betűméret növelésével, kontrasztos megjelenítési móddal a vakok és gyengénlátók számára is.

Úgyszintén a vakok és gyengénlátók érdekében törekedni kell arra, hogy ha a pin kódot érintőbillentyűzeten vagy érintőképernyőn kell megadni, a pénzügyi szervezet olyan eszközt alkalmazzon, amelyen beszédtámogatás is működik.

A honlapok kialakítása, fejlesztése során elvárás, hogy a pénzügyi szervezet legyen figyelemmel az akadálymentes honlapokra vonatkozó ISO/IEC 40500:2012 (W3C Web ContentAccessibilityGuidelines [WCAG] 2.0) webes szabvány előírásaira, törekedve legalább az „AA” akadálymentességi szint biztosítására.

Ha a pénzügyi szervezet megváltoztatja online felületei felépítését, erre vonatkozóan is figyelemfelhívást kell elhelyeznie a látássérült ügyfelek számára.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta

Dátum: 2019. szeptember 5.

Adó Online Hírlevél 

Az árvaellátásra vonatkozó előírások 2019. szeptember 1-jétől módosulnak  a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55.§ (3) bekezdésének a) pontját érintő jogszabály változás következtében.

A szeptember 1-jétől hatályos rendelkezés szerint iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi. A jogszabály módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ugyancsak 2019. szeptember 1-jétől hatályos 45.§ új (5) bekezdésével való összhangot valósítja meg. E szerint ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. (A korábbi magántanulói, és a helyébe lépő új, az egyéni munkarenddel rendelkező tanulói jogviszony közötti oktatási szempontú különbségre ez az írás nem tér ki.)

Az árvaellátásra vonatkozó  legfontosabb hatályos rendelkezések így a következők:

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.

Ha a kellő mértékű szolgálati idővel a szülő nem rendelkezett, kivételes méltányosságból állapítható meg a hozzátartozói nyugellátás.

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges, rendkívüli méltánylást igénylő körülmények miatt akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).

Az árva részéről fennálló egészségi probléma, azaz a megváltozott munkaképesség is jogosító feltétel lehet ha:

a szülő elhalálozása a gyermek tizenhatodik (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a huszonötödik) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű volt,

továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Mindkét esetben az árvaellátás az általános szabálytól eltérően életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség időtartamára jár.

Az általános szabály szerint tizenhat éves korig alanyi jogon jár az árvaellátás.

A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor jár, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ez esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.

A huszonötödik életévét betöltött, de huszonhét évnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató árva részére rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás állapítható meg. Ez a kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva huszonhetedik életévének betöltéséig állapítható meg. Ugyanezen szabályok szerint méltányosságból a huszonötödik életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.

A Magyar Államkincstár központja rendkívül indokolt esetben fenti feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

Ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi tanulmányait e tanulói jogviszony alapján is jogosult az árvaellátásra. Az egyéni munkarend alapján  (szeptember előtti szabályozás szerint  magántanulói státuszban) folytatott tanulmányok korábban csak akkor jogosítottak árvaellátásra, ha betegség vagy testi, szellemi fogyatékosság miatt kell ezt a képzési módot választani.

2019. januártól élő új lehetőség, hogy iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként (szeptember előtt magántanulóként) végzi. (A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontjának rendelkezése.)

A mai változatos tanulási formák, lehetőségek megkívánták az árvaellátással kapcsolatban is a hozzáigazítást. Így 2015. január 1-től akkor is jogosult a gyermek az árvaellátásra, ha huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, ha a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Meghatározott esetben a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is jár az árvaellátás. Az árvaellátásra való jogosultságot ugyanis nem érinti, ha a középiskolai tanuló tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.

Iskolai tanulmányok folytatása címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet időtartamára is jár.

Abban az esetben, ha az árva folyamatosan tanul, de tanulmányi szint váltása történik, azaz a középiskolai tanulmányok befejezését követően azonnal felsőfokú képzés kezdődik, a tanulmányok folytatása folyamatosnak tekintendő.

A felsőfokú tanulmányok megkezdéséről szóló oktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül.

A tanulói, hallgatói jogviszonyt rendszeresen igazolni kell. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.

A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges. Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül. Megkönnyítheti az igazolást, ha a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető kétnyelvű (angol-magyar) igazolás nyomtatványt állíttatjuk ki a külföldi képző intézménnyel.

Külföldön folytatott tanulmányok esetén a középiskolai képzésben való részvételt évente, a felsőoktatásban folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról rendelkező 218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet hamarosan két ponton is módosul. Többeknek okozott kényelmetlenséget, sőt adott esetben jogsérelmet is az az eddigi szabályozás alapján kialakult gyakorlat, miszerint a parkolási igazolvány érvényességének meghosszabbítása iránti eljárás csak azt követően volt megindítható, amikor a korábban kiadott okmány érvényességi ideje már lejárt. Ennek következtében az igazolványt az arra egyébként jogosult személy mindaddig nem használhatta, amíg részére az új okmányt ki nem állították, ami akár több hetet is igénybe vehetett.

A 219/2019. (IX. 10.) kormányrendeletnek köszönhetően 2020. január 1-jétől a járási hivatal az igazolvány hatályának lejárta előtt 90 nappal értesíti az ügyfelet az igazolvány időbeli hatályának lejáratáról és arról, hogy ha a jogosultsága továbbra is fennáll, akkor kezdeményezheti az igazolvány időbeli hatályának meghosszabbítását. A járási hivatal előzetes értesítési kötelezettsége 2020. január 1. után is csak az olyan igazolványok tekintetében áll fenn, amelyek érvényességi ideje 90 napnál hosszabb. Maguk az érintettek ugyanakkor január 1-jétől már igazolványuk lejárta előtt 90 nappal is benyújthatják az annak meghosszabbítására irányuló kérelmet. Ez remélhetőleg azt eredményezi majd, hogy az új igazolvány még a régi lejárta előtt elkészülhet, ugyanis a módosítás révén az új igazolvány időbeli hatályának kezdete az a nap, amelyen azt kiállították. Akinek viszont január előtt jár le az igazolványa, arra a most említett módosítás még nem vonatkozik, emiatt ő csak az igazolvány hatályának lejártakor kezdeményezheti annak meghosszabbítását.

A másik fontos módosítás azokat a parkolási igazolványt igénylőket, illetve azzal rendelkezőket érinti, akiknek az állapotát a szakértő véglegessé nyilvánította. Az október 1-jétől hatályos rendelkezések alapján az eddigi, legfeljebb öt éves időtartam helyett lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt irat alapján a mozgásában korlátozott személy (a látási, illetve más, a kormányrendelet által meghatározott fogyatékossággal élőket is ilyennek kell tekinteni) állapota végleges. A végleges állapot fennállását mindazon iratokkal igazolni lehet, amelyek a kormányrendelet alapján a parkolási igazolvány kiállítása, illetve meghosszabbítása során bizonyítékként elfogadhatóak (a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás; a közlekedő képesség minősítéséről kiadott szakvélemény, stb.).

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A napokban jelent meg a sok kétkedést kiváltó, egyben számos kérdést megválaszolatlanul hagyó, a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek részére juttatandó rezsiutalványról rendelkező 202/2019. (VIII. 23.) Kormány rendelet. Az utalványokat övező fokozott érdeklődésre is figyelemmel ezúttal a vonatkozó rendelkezések ismertetésére vállalkozunk azzal, hogy az ott nem szabályozott, azonban már felvetődött kérdésekre vonatkozóan is megkíséreltünk válaszokat keresni.

A rezsiutalvány a kormányrendelet alapján olyan – a Magyar Államkincstár által kibocsátott – papír alapú fizetési eszköz, amely kizárólag az e rendeletben meghatározott szolgáltatások, azaz elektromosáram, illetve földgáz fogyasztás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.

Az arra jogosultak összesen 9000 Ft összegű, 3 darab 3000 Ft címletű utalványt kapnak.

Ki jogosult rá

Az utalványra az lehet jogosult, akinek 2019 májusában a kormányrendelet által felsorolt nyugellátások, illetve nyugdíjszerű és egyéb ellátások valamelyikét folyósították; ezek közül példálózó jelleggel csak néhányat említünk meg, koncentrálva most elsősorban azokra, melyekben olvasóink jellemzően részesülhetnek: öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, fogyatékossági támogatás, rokkantsági járadék, vakok személyi járadéka stb.

E szabályozásból több dolog is következik:

– Akinek csupán 2019. május 31. utáni időponttól állapítottak meg valamilyen ellátást, az utalványra nem lehet jogosult.

– Ezzel szemben aki szeptemberben már nem részesül ellátásban, azonban azt májusban még kapta, az igényt tarthat az utalványra is.

– Kérdés – és erre a kormányrendelet nem ad választ –, hogy ha a május hónapban ellátásban részesült személy időközben elhunyt, örökösei igényt tarthatnak-e az utalványra. Ez utóbbi probléma kapcsán feltehetően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága foglal majd állást.

Az utalvány természetesen akkor is csak 9000 Ft összegben jár, ha a jogosult egyébként több, arra jogosító ellátásban részesül.

Az utalványt szeptember hónapban postai kézbesítés útján juttatják el. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az e feladatot ellátó Magyar Posta a kézbesítést kizárólag egyszer kísérli meg. Ha ennek során az utalványt valaki nem tudja átvenni, a postás – az egyéb küldeményekhez hasonlóan – értesítést hagy hátra, mely alapján néhány napig a postán az még átvehető. Akinél ez sem járható út, annak az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni, azonban nagyon fontos, hogy erre csak november 30-áig van lehetőség. A határidő jogvesztő jellegének rögzítése azt jelenti, hogy aki eddig az időpontig nem kéri az ismételt kiküldést, később már nem teheti ezt meg.

Az utalvány felhasználása

A jogosultak elektromos áram, illetve gáz számlájuk kiegyenlítésére használhatják az utalványt 2020. március 31-éig.

Csekken történő fizetés esetén különösebb probléma nincs is ezzel, hiszen ennek feladásakor a postán az érintett átadhatja az utalványt is, ilyenkor ezzel fizeti a számla ellenértékét. A gond itt akkor lehet, ha a fizetendő díj összege nem éri el a 3000 Ft-ot. Ez esetben vagy nem lehet az utalvánnyal fizetni, vagy pedig azt csak a szolgáltató ügyfélszolgálatán lehet megtenni, ahol az utalvány többletként jelentkező részét a következő havi fogyasztásra számolják el.

Bonyolultabb a helyzet azok esetében, akik a rezsit utalással fizetik. Nekik, ha az utalványt szeretnék felhasználni mindenképp be kell menniük a szolgáltató ügyfélszolgálatára, ahol az utalvány ellenértékét jóváírják folyószámlájukon. Elképzelhető lehet olyan megoldás is, hogy – az egyébként utalással fizető fogyasztók – most csekket kérnek a szolgáltatótól annak érdekében, hogy utalványukat felhasználhassák. Persze a postára ilyen esetben is be kell menni.

A szabályozás alapján természetesen arra is van lehetőség, hogy az – egyébként nem névre szóló – utalványt valakinek (pl. családtag, ismerős stb.) átadjuk, aki azzal a saját rezsi költségét tudja fizetni.

A rezsiutalvány felhasználhatóságának további részleteiről a postának hirdetményt, a szolgáltatóknak pedig tájékoztatót kell közzétenniük – egyebek mellett – honlapjukon is.

Ilyen tájékoztató jelen anyag lezárásáig nem jelent meg, ezért amennyiben a későbbiekben nyilvánosságra kerülő tájékoztató lényeges további információkat tartalmaz, arról egy későbbi hírlevélben számolunk majd be.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

A járadékosokat megillető adókedvezmények

Bár az adókedvezményekről a 2019. március 29-én a honlapon, illetve a hírlevélben is megjelent írásunkban más vonatkozásban már szót ejtettünk, azonban azt a rokkantsági járadék tárgyalása során sem hagyhatjuk ki.

Mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy maga a rokkantsági járadék adómentes bevételnek minősül, íly módon jövedelemként figyelembe venni nem kell, azt adóbevallás benyújtása esetén feltüntetni sem szükséges.

Munkavállalás esetén ugyanakkor a rokkantsági járadék több, személyi jövedelemadó-kedvezmény, valamint járulékkedvezmény igénybe vételét is lehetővé teszi, amennyiben az ebben részesülő személy családi kedvezményre, családi járulékkedvezményre, illetve a személyi kedvezményre egyaránt jogosult lehet.

Családi kedvezmény

Ennek a kedvezménynek az igénybe vételére akkor kerülhet sor, ha maga a rokkantsági járadékos személy, vagy vele együtt élő hozzátartozója kereső tevékenységet folytat, így személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn. A családi kedvezménnyel az arra jogosult az összevont adóalapját (idetartozik a munkából, megbízási jogviszonyból származó jövedelem, stb.) tudja csökkenteni. A kedvezmény mértéke eltér attól függően, hogy a családban hány személy van, akit a kedvezmény szempontjából számításba kell venni (idetartozik még pl. az a gyermek is, aki után szülője családi pótlékot kap, illetve aki saját jogán részesül családi pótlékban, stb.).

Ha a rokkantsági járadékos adózó jövedelme alapján nem tudja az őt megillető családi kedvezményt teljes egészében igénybe venni, lehetőség van arra is, hogy – erre irányuló közös nyilatkozat alapján – a kedvezményt megossza közös háztartásban élő házastársával, élettársával. A közös nyilatkozatot ilyen esetben az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapítás esetén pedig a munkáltatónak kell megtenni, amin mindkét nyilatkozó fél adóazonosító jelét és azt kell feltüntetni, hogy a kedvezményt milyen arányban kívánják megosztani.

Ha a rokkantsági járadékos személy nem dolgozik, de vele közös háztartásban együtt élő hozzátartozója (házastárs, szülő, gyermek stb.) igen, a járadékkal összefüggő családi kedvezményt ő is igénybe veheti.

Családi járulékkedvezmény

Ha az adózónak nincs annyi adóköteles jövedelme, hogy az őt megillető családi kedvezményt – akár önállóan, akár hozzátartozójával megosztva – igénybe vegye, 2014-től lehetőség van arra, hogy a nem érvényesített rész 16%-ával – legfeljebb azonban az őt terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék mértékével – az általa fizetendő adó- és járulékterheket csökkentse. A családi kedvezménytől eltérően, a járulékkedvezmény igénybevételére csak az jogosult, aki maga is biztosítottnak minősül. Ez a kedvezmény is érvényesíthető ugyanakkor együtt élő hozzátartozóval közösen, vagy megosztva, ha a másik személy is biztosított.

Személyi kedvezmény

Szemben a családi kedvezménnyel, a személyi kedvezmény nem az adóalapot, hanem az adóalap adóját csökkenti. Erre a kedvezményre a súlyosan fogyatékos személy jogosult, ebből a szempontból a rokkantsági járadékban részesülőt is súlyosan fogyatékosnak kell tekinteni. A kedvezmény mértéke havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (2019-ben havi 7450 Ft). A személyi kedvezményt – mint a neve is utal rá – kizárólag maga a rokkantsági járadékos veheti igénybe, ha személyi jövedelemadó kötelezettséggel járó bevétele van.

Közgyógyellátás és a rokkantsági járadék

A Szociális törvény (1993. évi III. törvény) rendelkezései alapján a rokkantsági járadékos személy is alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra. Ez azt jelenti, hogy térítésmentesen vehet igénybe bizonyos gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket – ideértve némely protetikai, fogszabályzó eszközt is –, illetve orvosi rehabilitációt szolgáló gyógyászati ellátásokat. A közgyógyellátást a járási hivatalnál kell igényelni, az arra való jogosultságot pedig a közgyógyellátási igazolvánnyal lehet érvényesíteni.

A járadék igénylése

A rokkantsági járadékot az érintett lakó, tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal nyugdíj megállapítására hatáskörrel rendelkező járási hivatalánál, a fővárosban, vagy Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. kerületi Járási Hivatalánál lehet igényelni. Az igényt írásban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni. A letöltött nyomtatvány akár számítógéppel elektronikusan, akár kinyomtatás után kézzel is kitölthető.

Az igény előterjesztésekor igazolni kell, hogy az érintett egészségkárosodásának mértéke a 70%-ot eléri. Ha erre vonatkozó határozat, szakhatósági állásfoglalás, vagy szakvélemény az igénylőnek nem áll rendelkezésére, akkor az eljárás során ezt a kérdést a hatóságnak vizsgálnia kell.

A megállapított rokkantsági járadékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja a jogosultnak.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A címben szereplő ellátás talán az egyik legrégebbi a jelenleg igénybe vehető juttatások közül, hiszen egy 1988 januárjától létező jogintézményről beszélünk.

Kik igényelhetik?

A rokkantsági járadék – szemben a nyugellátásokkal, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásaival – szolgálati idő, illetve biztosításban töltött idő hiányában is igényelhető. Arra ugyanis az a személy lehet jogosult, akinek egészségi állapota 25 éves korának betöltése előtt olyan mértékben megromlott, hogy egészségkárosodása legalább 70%-ban fennáll. Látható tehát, hogy ez az ellátás azoknak is segítséget jelenthet, akik fiatal korban egészségkárosodottá váltak, ugyanakkor életkoruknál fogva, vagy más okból dolgozni nem tudtak, ezért biztosítási idővel sem rendelkeznek. Nem jogosult viszont rokkantsági járadékra az, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban (az árvaellátás és az özvegyi nyugdíj is nyugellátásnak minősül),  valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások valamelyikében (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás) részesül. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos utalni arra is, hogy vannak viszont egyéb ellátások, mint pl. a fogyatékossági támogatás, vagy a magasabb összegű családi pótlék, amelyek ezzel az ellátással együtt is igénybe vehetők.

A rokkantsági ellátással ellentétben a rokkantsági járadék összege nem függ az igénylő jövedelmétől, azt a jogszabály egységesen határozza meg. A 2019. január 1-jétől megállapításra kerülő ellátás havi összege 37.350 Ft.

Itt kívánunk utalni arra, hogy a rokkantsági járadék teljes egészében mentes a végrehajtás alól. Ez azt jelenti, hogy ha a járadékosnak van valamilyen végrehajtható tartozása, az a járadék terhére nem tiltható le.

A járadékot, ha annak feltételei fennállnak, az igénybejelentés hónapját megelőző hatodik hónap első napjától, de legkorábban az igénylő 18. életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Munkavállalás a járadék mellett

Ebből a szempontból a rokkantsági járadékosok egyszerűbb helyzetben vannak a nyugdíjasokhoz, vagy megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülőkhöz képest, hiszen ők mindenféle korlátozás nélkül, bármilyen munkáltatónál vállalhatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy a járadék melletti munkavégzés esetén sem időbeli, sem pedig jövedelembeli korlátozás nincs.

További pozitívum, hogy – ellentétben a rokkantsági ellátásban részesülőkkel – a rokkantsági járadékosok munkajogi szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak, így rájuk a nem nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályok vonatkoznak. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a rokkantsági járadékos munkavállaló munkáltatója nem mondhatja fel a határozatlan időtartamú munkaviszonyt indokolás nélkül; továbbá a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén őt is megilleti a végkielégítés.

Ha a rokkantsági járadékos személyt akkreditált munkáltató kívánja foglalkoztatni, akkor vele összefüggésben is igénybe veheti mindazokat a támogatásokat, melyek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén megilletik.

Bonyolultabb a helyzet a szociális hozzájárulási adókedvezmény esetében, amelyet a munkaadó nem vehet igénybe pusztán azon az alapon, hogy a munkavállaló rokkantsági járadékos. Ehhez az szükséges, hogy az érintett személy rendelkezzen komplex minősítéssel is. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján ugyanis a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezmény szempontjából – egyebek mellett – az minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os, vagy kisebb mértékű. Ebből viszont az következik, hogy azoknak a rokkantsági járadékosoknak, akik még nem rendelkeznek komplex minősítéssel, célszerű ezt beszerezniük annak érdekében, hogy munkáltatójuk igénybe vehesse velük kapcsolatban az adókedvezményt.

(folytatjuk)

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint az bizonyára sokak által ismert, 2018. január 1-jétől egy új ellátás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása (a továbbiakban: támogatás) került bevezetésre. Ennek célja az volt, hogy a gyermeküket hosszú ideig ápoló, ezáltal keresőtevékenységet nem vagy csak korlátozott mértékben végző szülők számára plusz juttatást biztosítson, ami kompenzálhatja azt, hogy a munkából való kiesés miatt várhatóan alacsony nyugdíjra számíthatnak. Erre a havi 50.000 Ft összegű támogatásra az a már nyugdíjra jogosultságot szerzett szülő (a vérszerinti szülőn kívül az örökbefogadó, mostoha, illetve a gyermekvédelmi nevelőszülői jogviszony kivételével a nevelő szülő is) lehet jogosult, aki legalább 20 éven át saját háztartásában gondoskodott tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekéről, és vele összefüggésben a szociális törvény (1993. évi III. törvény) által rögzített ellátások valamelyikében (ápolási díj, gyermekgondozási segély stb.) részesült.

Tapasztalatok szerint a támogatás iránti igényt a hatóság számos alkalommal elutasította olyan esetekben is, amikor a 20 éven át tartó ápolás ténye nyilvánvalóan fenn állt. Ennek oka a szabályozásban keresendő, ami a támogatás megállapítását a hosszú ideig tartó ápolás esetén is csak akkor teszi lehetővé, ha az érintett szülő a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekkel összefüggésben legalább 10 éven át gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesült és azt legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjként folyósították, illetve a korábbi, valamint jelenlegi rendelkezések alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült (1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pont.)

Ez a szigorú feltételeket rögzítő szabályozás azt eredményezte, hogy mindazok elestek ettől a viszonylag magas összegű támogatástól, akik – bár gyermeküket akár 20 évnél hosszabb ideig is ápolták – a fent felsorolt ellátásokban korábban valamilyen okból nem részesültek, például azért, mert azt nem igényelték meg, minthogy nem gondolhattak arra, hogy ez a döntésük egy későbbi szabályozás miatt rájuk nézve ilyen hátrányos következménnyel jár majd.

Előfordult például olyan eset is, hogy valakinek azért utasították el a támogatás iránti kérelmét, mert 39 évi gondozást követően gyermeke olyan időpontban halt meg, amikor a mostani szabályozás szerinti ápolási díj még nem létezett, ezért e feltételt teljesíteni nem volt képes.

Az Alkotmánybíróság 25/2019. (VII. 23.) abhatározatában annak Alaptörvénybe-ütköző volta miatt megsemmisítette a szociális törvény 44/A. § (1) bekezdésének bizonyos szövegrészeit (ennek részletezésétől ezúttal eltekintünk), illetve a hatóságok, bíróságok által is alkalmazandó alkotmányos követelményként mondta ki, hogy „a törvény alkalmazása során a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket teljesíti.”

Döntése indokolásában az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy önkényes és ezáltal az Alaptörvénnyel ellentétes a támogatásra vonatkozó szabályozás olyan értelmezése, amely kizárólag a törvényben nevesített ellátási formák valamelyikének korábbi igénybevételével tekinti igazolhatónak, hogy az igénylő legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét.

Az Alkotmánybíróság döntéséről elmondható, hogy az több szempontból is pozitív változást hozott a szociális törvény tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó szabályainak értelmezése, alkalmazása során.

Ezek a következőkben foglalhatók össze:

Az Alkotmánybíróság hátrányos megkülömböztetésként értékelte azt, hogy a tartós ápolás tényének bizonyítására kizárólag a fent felsorolt ellátások igénybe vétele szolgálhat alapul, ezért egyértelművé tette, hogy ez a feltétel más módon, illetve bizonyítási eszközzel is igazolható. Ilyen bizonyíték lehet például egyfelől a gyermek orvosi állapotára vonatkozó dokumentáció, vagy ha vele kapcsolatban valamilyena szociális törvényben fel nem sorolt ellátást állapítottak meg; de bizonyítékként szóba jöhet annak igazolása is, hogy az ápolás időszakában a szülő nem állt napi 4 órát meghaladó munkaidejű munkaviszonyban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban.

A támogatás igénylőjének tehát azt kell valamilyen módon, akár a most említett bizonyítékokkal igazolni (önmagában az igénylő saját nyilatkozata ebben az esetben nem elegendő), hogy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekét legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta úgy, hogy ezen idő alatt nem rendelkezett napi 4 órát meghaladó munkaviszonnyal vagy más foglalkoztatási jogviszonnyal.

Mint, ahogy azt az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta, ezen követelmények teljesülésének vizsgálata minden esetben az egyedi ügyben eljáró hatóságok, illetőleg bíróságok feladata, mely szervek ugyanakkor nem utasíthatják el az igényt pusztán azon az alapon, hogy a szülő nem rendelkezett azokkal az ellátásokkal, amelyeket a törvény feltételként szab a támogatás megállapításához.

A támogatásra azok a szülők is jogosultak lehetnek, akiknél a 20 évet elérő tartós ápolás esetleg több gyermek gondozásával valósult meg, ezen időszakokat ugyanis együttesen kell figyelembe venni.

Aggályosnak, a szabályozás hiányosságaként értékelte az Alkotmánybíróság, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatását nem vehetik igénybe azok, akik az ápolást nem szülőként, hanem más hozzátartozóként (testvér, nagynéni stb.) végzik/végezték mondjuk azért, mert a szülő időközben elhunyt. Ők ugyanúgy elszenvedhették azokat a hátrányokat (jövedelem csökkenés) amelyek kompenzálását a támogatás szolgálja, ugyanakkor diszkriminatív módon arra mégsem tarthatnak igényt.

E probléma orvoslása, a támogatás kiterjesztése viszont az Alkotmánybíróság álláspontja szerint csak a szabályozás teljeskörű felülvizsgálatával volna megoldható.

Az Alkotmánybíróság határozataannak kihirdetését követő naptól, azaz július 24-től hatályos, vagyis ettől kezdve a szociális törvény támogatásra vonatkozó szabályainak értelmezése, alkalmazása során a hatóságoknak, bíróságoknak eljárásaikban már az abban foglaltak szerint kell eljárni. Ebből pedig az is következik, hogy ha valakinek támogatásra való igényét korábban kizárólag az említett ellátások hiánya miatt utasították el, azonban a tartós ápolás tényét valamilyen más módon tudja igazolni, akkor érdemes igényét újból előterjeszteni.

Végül emlékeztetőül néhány információ a támogatás igénylésével kapcsolatban:

A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról rendelkező 383/2017. (XII. 12.) kormányrendelet alapján a támogatás megállapítása és folyósítása iránti kérelmet az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél, azaz a nyugdíj ügyben eljáró járási hivataloknál lehet előterjeszteni az e célra rendszeresített adatlapon, vagy elektronikus űrlapon, ami a nyugdíjbiztosítási szerv honlapján, illetve a kormányzati portálon érhető el.

A támogatás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, azt a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Ezen a héten két közlekedéssel kapcsolatos üggyel is foglalkoztunk. A minisztérium mellett a MÁV elnök-vezérigazgatójához fordult az MVGYOSZ a budapesti pályaudvarok, állomások felújítása kapcsán. Mint ismeretes jelenleg is több vasúti létesítmény – köztük a Keleti pályaudvar – felújítása zajlik a főváros területén. A szövetség ennek okán első ízben 2019. május 15-én kereste meg levélben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztályának főosztályvezetőjét, valamint a minisztérium Piacfelügyeleti és Utasjogi Főosztály Vasúti Igazgatási Szervének vezetőjét. Ekkor arra vonatkozóan kértünk tájékoztatást, miként valósul meg a beruházás során a látássérült utasok akadálymentes közlekedését, tájékozódását megkönnyítő taktilis vezetősávok kialakítása. A minisztérium válaszlevelében a MÁV Zrt.-től kapott információk alapján arról tájékoztatott, hogy a vasút társaság tervezi új taktilis és veszélyt jelző sávok kialakítását az újra aszfaltozott járófelületeken. A megvalósításhoz szükséges tervezés folyamatban van. Mint írták, a MÁV Zrt. a terveket rövid időn belül egyeztetni fogja az érintett szervezetekkel. Mivel sem ebben a konkrét kérdésben, sem pedig a MÁV által a budapesti pályaudvarokon, állomásokon folytatott egyéb felújításokkal kapcsolatban a mai napig nem adott tájékoztatást, holott tudomásunk van arról, hogy azok jelenleg is zajlanak, ezért ezúttal a MÁV elnök-vezérigazgatójához fordultunk megkeresésünkkel. Felhívtuk a figyelmet a vasúttársaságokra, illetve állomások üzemeltetőire vonatkozó rendelkezésekre:

Az Európai Parlament és a Tanács vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről rendelkező 1371/2007/EK rendelete a hozzáférhetőséggel kapcsolatban kötelezettséget rögzít az állomások, a peronok, a járművek és más létesítmények fogyatékos emberek részére történő hozzáférhetővé tételére vonatkozóan.

A Fot. (1998. évi XXVI. törvény) alapján a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A törvény 8. §-a szerint a közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek – beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is – alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

Hangsúlyoztuk, hogy a felújítás, beruházás során már a tervezés fázisában figyelemmel kellene lenni az akadálymentesítés szempontjaira, és arra, hogy a látássérültek számára legmegfelelőbb módon kerüljön kialakításra az adott létesítmény, jelen esetben a vasút állomások, pályaudvarok. Ha utólag, már a felújítás megtörténtét követően derül fény arra, hogy az akadálymentesítésre esetleg mégsem megfelelően került sor, akkor ez a beruházónak további költségeket, munkálatokat, a látássérült utasoknak pedig további nehézségeket okoz a közlekedés, tájékozódás során.

Megkeresésünkben, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére is továbbítottunk, egyfelől részletes tájékoztatást kértünk a Budapesten zajló felújításokra vonatkozóan, illetve kezdeményeztük annak lehetővé tételét, hogy akadálymentesítéssel foglalkozó szakembereink ellenőrizhessék, véleményezhessék az akadálymentesítésre vonatkozó terveket, valamint a már megvalósult munkálatokat.

A helyi utazási kedvezmény érvényesítésével kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához fordultunk. Szövetségünknél több látássérült utas kérte közbenjárásunkat annak érdekében, hogy amennyiben kizárólag Budapesten történő közlekedéshez a MÁV-START Zrt. járatait veszik igénybe, akkor ne kelljen kedvezményes jegyet váltaniuk a MÁV-START meghatározott vonataira, ide értve a Kőbánya-Kispest és Nagyvárad tér közötti M3 metrószakasz felújításának ideje alatt a Budapest-Nyugati – Ferihegy vagy ennek belső viszonylatában közlekedő járatokat is, ugyanis egyébként látássérültségük okán a fővárosi helyi közlekedésre díjmentesen jogosultak. Ez a gyakorlat különösen annak fényében tekinthető aggályosnak, hogy tudomásunk szerint a fővárosi helyi közlekedésben léteznek olyan bérlet típusok, amelyek a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről rendelkező 85/2007. (IV. 25.) kormányrendelet által meghatározott jogosultak számára lehetővé teszik a főváros területén a MÁV-START Zrt. járatainak bizonyos feltételek szerinti használatát oly módon, hogy arra nem szükséges külön jegyet váltani, hanem azokra a bérletek érvényesek.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról rendelkező 2003. évi CXXV. törvény értelmében, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző helyzet megoldása érdekében kezdeményeztük olyan gyakorlat kialakítását, hogy a kormányrendelet alapján kedvezményre jogosult látássérült, illetve súlyosan fogyatékos utasok más jogosultakkal azonos módon, külön jegyvásárlás nélkül vehessék igénybe helyi közlekedésük során a MÁV-START Zrt. járatait.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Mint ismeretes, a szövetség már évek óta komolyan törekszik arra, hogy a médiaszolgáltatások (például a tv műsorok) a látássérült felhasználók számára is teljeskörűen akadálymentesen elérhetőek legyenek. Az akadálymentesítésre vonatkozó szabályozásra ugyanakkor eddig az volt jellemző, hogy az kizárólag a hallássérültek szempontjait érvényre juttató rendelkezéseket tartalmazott. Ez azt jelenti, hogy a törvény a közszolgálati, illetve bizonyos esetekben a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltatót arra kötelezte, hogy naponta meghatározott időtartamban – egyebek mellett – a közérdekű közlemények, hírműsorok, filmek, játékok, fogyatékos embereknek szóló műsorok, illetve közszolgálati célokat szolgáló műsorok magyar nyelvű felirattal – például teletext szolgáltatáson keresztül – vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhetőek legyenek.

A szövetség több alkalommal tett javaslatot az akadálymentesítésre vonatkozó szabályozás látássérült felhasználókra történő kiterjesztésére, ám mostanáig ezek a kezdeményezések eredménytelenek maradtak.

Az ezúttal a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat az akadálymentesítési követelmények teljesítését már nem csak a hallássérültek, hanem a többi fogyatékos személy vonatkozásában is kötelezettségként írja elő, persze csak bizonyos esetekben, feltételek fennálltakor.

Sajnálatos módon az egyébként a fogyatékosokat is érintő törvény tervezetét az érdekképviseleti szervezetekkel nem egyeztették, azt részünkre meg sem küldték, így nem volt mód arra, hogy megfelelő időben, még az előterjesztés végleges szövegének kialakítása előtt kifejthessük a véleményünket. Így csupán arra maradt lehetőség, hogy a már parlament előtt lévő tervezetre vonatkozóan tehessünk észrevételeket, javaslatokat.

A tervezet a közszolgálati, illetve – legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában – a jelentős befolyásoló erővel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatót kötelezné arra, hogy a 18:30-21:30 közötti idősávban a hazai gyártású műsorait a látássérült nézők számára – például hangalámondás vagy hangos feliratozás útján – hozzáférhetővé tegye.

Az általunk előterjesztett javaslat ugyanakkor arra irányul, hogy ne csak a hazai gyártású műsorok hozzáférhetővé tételére vonatkozzon a kötelezettség, továbbá, hogy évente növekedjen az az időtartam, amely alatt az akadálymentesítési követelménynek meg kell felelnie a szolgáltatónak, 2022-től pedig az már minden műsora vonatkozásában elvárható legyen.

A törvény alapján az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatói kötelesek az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni. Javasoltuk, hogy e cselekvési tervet a szolgáltatók kötelesek legyenek előzetesen egyeztetni az akadálymentesítéssel érintett fogyatékos személyek érdekeit képviselő országos szervezetekkel is.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

2019. július 1-jén lép hatályba a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23. ) IM rendelet, amely az e tárgyban korábban kiadott 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletet váltja fel.

Az új szabályok alapján a közjegyzők eljárásáért, munkájáért fizetendő díjak valamelyest emelkednek, ugyanakkor a rendeletbe egy, a látássérültek szempontjából fontos rendelkezés is bekerült.

Mint ismeretes a jelenlegi jogi környezet meglehetősen szigorú szabályozást tartalmaz az olvasásra, illetve nevük aláírására valamilyen okból nem képes személyek írásbeli nyilatkozat tételével kapcsolatban. Ez a gyakorlatban abban nyilvánul meg, hogy ezek az emberek – köztük látássérültek – sok esetben csak közjegyző előtt tehetnek jognyilatkozatot (például végrendeletet), vagy köthetnek meg bizonyos szerződéseket. Tipikusan ide tartoznak például az ingatlan átruházására vonatkozó jogügyletek, amelyekhez írni, vagy olvasni nem képes személy esetében mindig közjegyzői okiratba foglalás szükséges. Ez a helyzet – amellett, hogy sokszor körülményesebbé, bonyolultabbá teszi az érintettek ügyintézését – további költségeket is jelent számukra a közjegyzői munkadíj megfizetése miatt. Részben ez is az oka annak, hogy a szövetség – a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) együtt – több fórumon jelezte már ezeket a problémákat, illetve tett konkrét javaslatokat is a rugalmasabb, az egyéni érdekeket jobban szem előtt tartó szabályozás kialakítására.

Talán ennek is szerepe volt abban, hogy a most hatályba lépő fent említett IM rendelet úgy rendelkezik, hogy az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatának közokiratba foglalásáért a munkadíjat a feléig le kell szállítani (IM rendelet 7. § (2) bekezdés.) Ez a díjcsökkentés vonatkozik az ügyérték alapján megállapított munkadíjra, vagyis amikor az adott jogügyletben szereplő érték, például egy ingatlan adás-vétele esetén a szerződésben rögzített érték a díj alapja. De ezt alkalmazni kell arra az esetre is, amikor az adott ügylet értéke nem állapítható meg, (például végrendelet készítése), ilyenkor a munkadíjat a közjegyzői okirat elkészítésére vonatkozó eljárásra fordított idő alapján állapítják meg.

Ezt a változást egyrészt üdvözlendőnek tartjuk, hiszen – ha már mindenképp igénybe kell venniük a közjegyző szolgáltatását a látássérülteknek, az legalább ily módon kisebb anyagi terhet jelent a számukra. Másrészről viszont nem lehetünk elégedettek ezzel a megoldással, a szabályozás ugyanis ettől még nem lett rugalmasabb, az egyéni igényekhez jobban igazodó.

A cél végső soron olyan szabályozás kialakítása, ami – azzal együtt, hogy védi a fogyatékos emberek jogbiztonságát – a mostaninál több választási lehetőséget biztosít számukra annak eldöntésére, hogy szeretnének-e egy adott szerződést, nyilatkozatot közokiratba foglaltatni vagy más formában készíttetnék azt el.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

(2019.05.24)

Ez alkalommal azt a – sokak által megfogalmazott – kérdést járjuk körül, hogy aki vállalkozóként, esetleg társasvállalkozás tagjaként szeretne munkát végezni – a kérdést most elsősorban adózási oldalról vizsgálva – erre milyen lehetőségei vannak. Különös figyelmet fordítunk ebből a szempontból most azokra, akik a vállalkozást valamilyen ellátásban részesülőként folytatnák.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

Azoknak a vállalkozóknak, akik működésük, tevékenységük során nem tudnak költségeket elszámolni, illetve akiknek vállalkozásból származó jövedelme éves szinten a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, érdemes lehet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választani (KATA.) Az adózás eme formáját  az egyéni vállalkozók, illetve egyéni cégek mellett ,az ügyvédi irodák, valamint azok a betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják, amelyeknek csak természetes személy tagjai vannak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról rendelkező 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: KATA törvény) szerint az adózók e tételes adó megfizetésével egy sor közterhet teljesítenek, vagyis mellette nem kell pl. a személyi jövedelemadót, járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, társasági adót, stb. megállapítani, bevallani, illetve megfizetni.

Akik főállásúként választják ezt az adót, azok havonta 50.000 Ft-ot kötelesek fizetni, illetve esetleg vállalhatják ennél még magasabb, havi 75.000 Ft tételes adó fizetését is, minek köszönhetően ezzel teljeskörűen biztosítottá válnak, vagyis jogosultak lesznek valamennyi, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásra, szolgáltatásra (például az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásaira: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyed, de a munkanélkülieknek járó ellátásokra, szolgáltatásokra is és a nyugdíjhoz szolgálati időt szereznek, stb.) 50.000 Ft tételes adó fizetése esetén 94.400 Ft, 75.000 Ft adó vállalásánál pedig 158.400 Ft. képezi az alapját ezeknek az ellátásoknak, azaz ezek az összegek számítanak ilyenkor az adózó havi jövedelmének.

Azok, akik nem főállásúként tartoznak a KATA hatálya alá, ugyan havonta csak 25.000 Ft tételes adót fizetnek, viszont ennek fejében nem válnak biztosítottá. Ez azt jelenti, hogy ők például keresőképtelenség esetén táppénzt nem kapnak, és erre az időre nyugdíjhoz sem szereznek szolgálati időt.

Főállású, vagy nem főállású kisadózó

A KATA törvény ebben az esetben azt sorolja fel tételesen, kik azok, akik nem minősülnek főállású kisadózónak. Akik nem tartoznak bele ebbe a felsorolásba, azokat főfoglalkozásúnak kell tekinteni.

Nem főállású kisadózó például – a teljesség igénye nélkül, a jellemzőbbeket kiemelve -, aki a vállalkozása mellett heti legalább 36 órás foglalkoztatási jogviszonyban áll (neki ez lesz a főállása); továbbá, aki nyugdíjas; aki korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíban részesült, jelenleg pedig rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátást kap; illetve,akinek a komplex minősítés alapján egészségkárosodása 50%, vagy ennél magasabb mértékű és rokkantsági ellátást kap; végül, aki közép vagy felsőfokú oktatási intézményben folytat tanulmányokat.

Ebből viszont az következik, hogy – ha csak nincs másik foglalkoztatási jogviszonya, vagy nem nyugdíjas – a KATA szempontjából főállásúnak kell tekinteni azt, aki nem a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, hanem például rokkantsági járadékot, vagy csak fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát stb. kap.

Adószámmal rendelkező magánszemély tevékenysége

Magánszemélyként nemcsak mint egyéni vállalkozó, hanem bizonyos esetekben mint adószámmal rendelkező is végezhetünk tevékenységet. Ebben az esetben általában csak személyi jövedelemadó terheli a bevételünket, az is igaz viszont, hogy költségeket elszámolni csak annyiban lehet, hogy a bevétel 90%-a tekinthető jövedelemnek, ez alapján kell adóznunk. Nem egyszerű viszont annak megválaszolása, mikor, milyen tevékenység végezhető ilyen módon. Az e tekintetben nem túl részletes jogi szabályozás, illetve a kialakult gyakorlat alapján az kimondható, hogy az ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás, valamint a szellemi szabadfoglalkozásnak tekinthető tevékenységek (például nyelvoktatás, óraadóként történő oktatás, korrepetálás stb.) folytathatók ebben a formában is. Egyéb esetben viszont egyedileg kell eldönteni, hogy a tevékenység, amit végzünk, vagy végeznénk rendszeresnek, vagy inkább csak alkalmanként folytatottnak minősül-e. Rendszeres, üzletszerű, nyereségorientált tevékenység folytatására ugyanis csak vállalkozóként van lehetőség.

Általánosságban elmondható, hogy a választott tevékenység befolyásolja, hogy azt milyen formában lehet gyakorolni (vállalkozóként, – ide értve a társasvállalkozást is -, vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként).

E körben az adószám/vállalkozói igazolvány kiváltásakor kapható pontos információ, a megjelölt tevékenység vonatkozásában.

Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vállalkozás által végzett tevékenység esetében kell, hogy legyen olyan személy a vállalkozásban, aki a megfelelő képesítéssel rendelkezik a tevékenység gyakorlására. A vállalkozónak, vagy a vállalkozás (társas vállalkozás) vezetőjének kell – szükség szerint felhívásra – igazolnia, hogy az adott tevékenység végzéséhez rendelkezik megfelelő képesítéssel, vagy ő, vagy más az adott vállalkozásban tevékenységet végző személy. A képesítési követelménynek természetesen az adószámmal rendelkező magánszemély esetében is  – értelemszerűen – a gyakorolt tevékenységhez kapcsolódóan kell érvényesülnie.

Ha valaki nincs még tisztában azzal, hogy az általa folytatni kívánt tevékenység mennyire lesz majd rendszeres, nyereség termelő munka, akkor először próbálkozhat adószámos magánszemélyként ezt folytatni, később pedig bármikor áttérhet az egyéni vállalkozói jogviszonyra.

Az önálló tevékenység folytatásához szükséges adószámot a NAV-nál kell igényelni, ahol tisztázható az is, hogy az adott tevékenység folytatására ilyen formában van-e lehetőség.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

(2019.04.12)

Több gépjárműre vonatkozó kedvezmény, támogatás létezik, melyeket súlyosan mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal rendelkező személyek vehetnek igénybe. Ezek némelyikével többen találkoztak már, éltek is vele, sokan kérdeznek róla, ezért arra gondoltunk, hogy hasznos lehet egy átfogóbb, részletesebb ismertetés a témában. Témák: gépjármű adómentesség, személygépkocsi szerzési támogatás, parkolási igazolvány.

További részleteket .pdf formátumban elolvashatja ide kattintva.

(2019. március 29.)

Tapasztalataink szerint még mindig sok téves információ kering azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben, milyen adókedvezmények illetik meg a fogyatékos illetve egészségkárosodott adózókat, valamint az ellátásban részesülőket. Ezúttal ezeket a rendelkezéseket járjuk körül részletesebben, bízva abban, hogy sikerül az esetleges félreértéseket tisztázni. Személyi kedvezmény, családi kedvezmény, Szociális Hozzájárulási Adó kedvezmény.

Néhány praktikus és fontos információ adóbevallás idején 03 29

Amennyiben időpontot szeretne kérni jogi tanácsadásra, vagy további kérdése van, az alábbi űrlap kitöltésével írjon nekünk: