A stratégia és a tevékenységek forrásait biztosító EU-s pályázatok tartalma az elmúlt években több alkalommal váltott ki vitákat szakmai körökben, aminek eredményeként folyamatos egyeztetések alakultak ki az érdekvédelem és a kormányzati szereplők között. Bár az érintett mintegy 24.000 fő fogyatékos személynek csak töredéke látássérült, az MVGYOSZ elnöke is fontos feladatának tekinti a kiváltási folyamatban való közreműködést.

2019. februárjában ismét napirendre került a stratégia módosítása, melynek kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyeztetett az országos érdekképviseleti szervezetekkel. A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló koncepció, melyet egy kormányhatározat tervezeteként terjesztettek elő, 2019-2036. közötti időszakra határozza meg a célokat és feladatokat, felülvizsgálva a 2017-ben a területre vonatkozóan elfogadott hosszútávú koncepciót. A felülvizsgálat célja, hogy a civil szféra véleménye és a kiváltási folyamat eddigi, mintegy hétéves időtartama során megszerzett tapasztalatok markánsabban jelenjenek meg.
A megújult stratégia láthatóan magában foglalja a korábbi változatokból esetleg kimaradt tevékenységeket és szempontokat, így az egyeztetés résztvevői annak tartalmával alapvetően egyetértettek. Az intézményi férőhely kiváltás megvalósítása során ugyanis nem csupán a kis létszámú lakóközösség és az akadálymentes lakókörnyezet kialakítása a cél, hanem a fogyatékos személyeket segítő szolgáltatások hozzáférhetővé tétele, a közszolgáltatások akadálymentesítése, munkavégzési lehetőség biztosítása, nem utolsó sorban pedig a helyi társadalom befogadó hozzáállásának megalapozása.

Vitát elsősorban a már a korábbi kiváltási stratégiával létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületnek (IFKKOT) a tervezetben meghatározott összetétele, feladat- és hatásköre, illetve működésének finanszírozása váltott ki.

Az érdekképviseleti szervezetek, köztük az MVGYOSZ – melyet a tanácskozáson dr. Nagy Sándor elnök képviselt – az előterjesztés módosítását javasolták több tekintetben. A korábbi pályázatok esetében többször adtak hangot az érdekvédők annak a meglátásuknak, hogy a nagy intézményt kiváltó kisebb lakóközösségek helyét olyan településrészen jelölték ki, melynek közösségi közlekedése és akadálymentessége nem kielégítő, illetve amely hátrányos helyzetben van a településen belül. Ezen helyzet megszűntetése érdekében a szervezetek nem elégszenek meg annak lehetőségével, hogy véleményezzék a pályázatok tartalmát, hanem a vétójog lehetőségével is élni kívánnak. A javaslattevők álláspontja szerint a testületnek emellett több ponton is kapcsolódnia kell a kiváltási folyamat előrehaladásának monitorozásába, legyen szó az egyes konkrét intézmények kitagolásától kezdve egészen a folyamat fenntarthatóságának vizsgálatáig.
A tervezet szerint héttagú testület létszámát kilencre javasolják növelni azzal, hogy az AOSZ, az ÉFOÉSZ, a MEOSZ, az MVGYOSZ, a SINOSZ és a Siketvakok Országos Egyesülete mellett a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum is legyen állandó, szavazati joggal rendelkező tagja. Figyelembe véve a stratégiában hivatkozott statisztikai adatokat, melyek szerint nagylétszámú bentlakásos intézményben ma Magyarországon közel 9000 fő pszichoszociális fogyatékossággal élő személy él, ez a követelés különösen indokolt. Az érdekképviseleti szervezetek ugyancsak állandó, szavazati joggal rendelkező tagként javasolják az EMMI fogyatékos emberek társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosának részvételét a testületben. Javasolják továbbá tanácskozási joggal bevonni a kitagolási folyamatban intézményfenntartóként erősen érintett Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának képviselőjét.

Mivel az IFKKOT a kormányhatározat tervezet alapján várhatóan komoly munkát végez és felelős döntéseket hoz majd, joggal merült fel az országos érdekképviseleti szervezetek képviselői részéről, hogy egy ilyen volumenű szakmai tevékenység csak fizetett szakértők bevonásával végezhető el felelősen és professzionálisan. A résztvevő érdekképviseleti szervezetek javaslata alapján ezért a kormányhatározathoz fűzött módosító indítvány kiegészült azon javaslattal, miszerint az IFKKOT éves munkatervet és költségvetési tervet készít, aminek alapján végzi feladatait.
Az érdekvédelmi szervezetek javaslataikat megküldik az EMMI illetékes főosztályának és várják annak válaszát.

Németh Orsolya