///Érdekképviseleti Híradó (2018. március 5-9.)

Érdekképviseleti Híradó (2018. március 5-9.)

2019-02-18T15:12:01+02:00

Magyarország 2012. után idén május 1-jéig kapott határidőt az újabb országjelentés elkészítésére, a bizottság által megfogalmazott kérdések megválaszolására. A jelentést a kormány számos országos fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezet – köztük természetesen az MVGYOSZ – bevonásával, az Igazságügyi és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös koordinációjában készíti el.

 

A javaslatcsomag előkészítésében Szövetségünket dr. Nagy Sándor elnök képviselte, aki az Emberi Jogi Kerekasztalnak, ezen belül a Fogyatékossággal élők jogaiért felelős tematikus munkacsoportnak is tagja. A vak és gyengénlátó emberek képviseletében az elnök elsősorban az egyenlő hozzáférés és az önrendelkezés jogának fontosságát emelte ki az egyeztetések és a javaslatok megfogalmazása során. Ezek az elvek a bizottság által vizsgált valamennyi terület (egészségügyi ellátás, szociális és támogató szolgáltatások, oktatás, munkavállalás, polgári és politikai jogok érvényesülése) szempontjából jelentőséggel bírnak, vagyis a látássérült emberek alapvető joga, hogy az általuk igénybevett szolgáltatásokat a lehető legnagyobb önállósággal használhassák, egyes szolgáltatások igénybevételéről maguk hozhassanak döntést, illetve hogy megkapják a lehetőséget az egyenlő esélyekkel történő társadalmi részvételre. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű a közszolgálati honlapokhoz és az elektronikus adatlapokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, továbbá a gyógyászati segédeszközök finanszírozási körének bővítése az önálló életvitelt és munkavégzést megkönnyítő segítő technológiákkal. Az önrendelkező életvitel alapja az önálló jognyilatkozat tétel, melynek biztosítása érdekében az MVGYOSZ az írásképtelen személyek jognyilatkozat-tételének szabályozását javasolja felülvizsgálni és alternatív megoldási módokat bevezetni, pl. ügyvédi ellenjegyzés, számozott aláírás-bélyegző vagy elektronikus aláírás használata. Továbbá az aláírásra képes vak személyek dönthessék el, hogy miként jegyzik az okiratokat. Ilyen módon megszűntethető lenne a vak személyek hátrányos megkülönböztetése az ingatlan ügyletek lebonyolítása vagy a postai küldemények átvétele során. A Szövetség elnöke javasolta szélesíteni a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét oly módon, hogy a látássérültségük miatt a munkaerő-piacról kiszoruló gyengénlátó emberek is részesüljenek a speciális igényeikből adódó többletköltségeiket fedező szociális ellátásban. A munkavállalással kapcsolatos javaslatok között szerepel az MVGYOSZ és több társszervezet azon felvetése is, hogy a komplex minősítés során D vagy E kategóriába sorolt, továbbá a fogyatékossági támogatásban, rokkantsági ellátásban részesülők is igényelhessék a munkáltatót járulék-kedvezményre jogosító rehabilitációs kártyát. Ugyanígy szükséges a nyílt munkaerő- piaci munkáltatók konkrét ösztönzése fogyatékos munkavállalók alkalmazására az alkalmazásukkal járó többletköltségek, pl. egy képernyőolvasó szoftver beszerzésének finanszírozásával.

 

A jelentés elkészítésének munkálatai 2017. szeptemberében kezdődtek, az egyes témaköröket egy-egy munkacsoporti ülésen tárgyalták meg a résztvevők. A civil szervezetek március 8-ai ülésükön elfogadták az elkészült jelentést, egyúttal kérték az Emberi Jogi Munkacsoportot, hogy terjessze a javaslatot érdemi megvitatásra az Országos Fogyatékosságügyi Tanács és a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság elé.

 

 

A látássérült személyek elemi rehabilitációja évtizedek óta eredményesen működik hazánkban, de még mindig nem áll mögötte stabil, kiszámítható állami finanszírozás és erős szakmódszertani háttér. Ennek kialakítása érdekében az elemi rehabilitációs tevékenységet végző civil szervezetek, valamint a Vakok Állami Intézete és a Minisztérium évek óta dolgozik egy, a siketek számára a jelnyelvi tolmácsolást és annak finanszírozását biztosítóhoz hasonló jogszabályi háttér kidolgozásán. Az elmúlt egy évben ismét beindult az ezzel kapcsolatos előkészítő munka, melyben az MVGYOSZ-t képviselve az elnök is részt vesz. A jogszabályt előkészítő munkacsoport legutóbb március 9-én pénteken ülésezett.

 

Az MVGYOSZ rendkívül fontosnak tartja az elemi rehabilitációs szolgáltatások kiszámítható biztosítását, hiszen ez a lehetőség jelent kiutat a felnőttként látásukat vesztő személyek számára a bezárkózásból és teremti meg egy társadalmilag is hasznos élet esélyét, ide értve a munkavállalást, az aktív közösségi részvételt és akár a társadalmi szerepvállalást is. Éppen ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a szolgáltatás fenntartható, gazdaságos működtetésének kialakítását, valamint egy erős módszertani háttér biztosítását, melyre legalkalmasabbnak a Vakok Állami Intézetének tapasztalati és szakmai hátterét látjuk. Fontosnak tartja a Szövetség, hogy a szolgáltatás minél több látássérült személy számára hozzáférhető legyen függetlenül az elvesztett vagy megmaradt látás mértékétől, a veleszületett vagy szerzett látássérültségtől és az életkortól is. Problémaként merül fel, hogy a civil és az állami fenntartók gyakran konkurenciaként tekintenek egymásra, miközben az együttműködés vinné leginkább előre a vak és gyengénlátó emberek rehabilitációjának ügyét. Az MVGYOSZ álláspontja szerint törekedni kell az országos lefedettség biztosítására, de ezzel párhuzamosan szükséges gazdaságossági szempontokat is figyelembe venni.

 

A jogszabályalkotás folyamatában igen fontos kérdéskör a látássérült személy definiálása, mivel ennek megfogalmazása jogszabályonként és szakterületenként változó, egyes esetekben orvosi szempontokon, máskor bizonyos ellátásokra való jogosultságon alapul. A pontos definiálás célja nem csak a szolgáltatáshoz való hozzáférés minél szélesebb, de még valóban a jogosultakat lefedő körének meghatározása, hanem általában véve a látássérültség jogi kategóriájának definiálása, amire a későbbiekben várhatóan számos más jogszabály hivatkozhat majd.

 

Németh Orsolya