///Érdekképviseleti Híradó (2018. március 23-április 6.)

Érdekképviseleti Híradó (2018. március 23-április 6.)

2019-02-18T15:17:43+02:00

A konzultáció témája az Európai Parlament és a Tanács Vasúti személyszállítást igénybevevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletében előírt segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének gyakorlati megvalósulása, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és a GYSEV-nél ezzel kapcsolatosan felmerült nehézségek és megoldási javaslatok voltak.

 

A vasúttársaság képviselője elmondta, hogy az elmúlt évben mindössze néhány esetben tettek utasaik panaszt az egyenlő esélyű hozzáférés hiányosságaival kapcsolatban, ugyanakkor- bár ez nem gazdasági érdekük, szeretnék és kötelezettségük is segíteni a mozgásukban korlátozott személyek utazását. Erre a célra szállító szolgálat bevezetését határozták el, mely a vasútállomásra vagy a céltelepülésre szállítja az elsősorban mozgáskorlátozott igénylőket. A konzultáción részt vevő fogyatékosságügyi szervezetek képviselői azonban kifogásolták az önálló használat biztosításának hiányát, illetve azt, hogy a szállító szolgálatot a fogyatékossággal élő utasok nem az ép utasokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe, mivel azt például meghatározott idővel az utazást megelőzően kell igényelni. Ugyanakkor a GYSEV képviselője elmondta, hogy az állomások többségén a vasúti szabványok miatt kivitelezhetetlen a fizikai akadálymentesítés, személyzet pedig nincs is az állomások nagy részén. Ez a helyzet nem csupán a kerekesszékkel közlekedők, hanem a látássérültek számára is problémákat vet fel, például sok helyen nehézséget jelent a megfelelő vágány megtalálása vagy a síneken történő biztonságos átkelés. A mozgássérült utasok segítésére a MÁV már évekkel korábban bevezetett egy rendszert, amely egyre inkább működik, ugyanakkor a látássérült utasokat még senki sem segíti például a pályaudvarokon történő tájékozódásban vagy az intercity vonatokon a lefoglalt helyük megtalálásában.

 

A résztvevők igyekeztek arra a szempontra is felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés, ha nem is elsősorban gazdasági érdek, de mindenképpen humánus szempont, emberi jogi kérdés.

 

A résztvevők megállapodása értelmében az utasjogi konzultáció az egyszeri alkalomból állandó fórummá alakul, melynek jövőbeni üléseire a MÁV képviselői is meghívást kapnak, mivel ezen az ülésen is sok tapasztalat és fejlesztési javaslat merült fel az ő szolgáltatásaikkal kapcsolatban is.

 

 

A GDPR, vagyis az EU új adatvédelmi jogszabálya hónapok óta foglalkoztatja mindazon szervezeteket, amelyek személyes adatokat kezelnek és tárolnak, ide értve a kormányzati szerveket, egészségügyi intézményeket, forprofit szolgáltatókat és civil szervezeteket egyaránt. Bár a személyes adatok kezelése és tárolása terén eddig is szigorú elvárásoknak kellett megfelelniük mindezen szervezeteknek, a jelenlegi magyar szabályozást az új EU-s normatíva sok tekintetben felülírja és szükségessé teszi mind a jogharmonizációt, mind az adatkezelők felkészülését az új szabályozásnak való megfelelésre. Az új törvény nem csupán a személyes adatok védelmét hivatott garantálni, hanem azt is, hogy az állampolgárok informáltak legyenek azzal kapcsolatban, hogy személyes adataikat mely szervezetek milyen céllal és mennyi ideig tartják nyilván.

 

Az MVGYOSZ és tagegyesületei jelenleg több mint 14.000 látássérült személy adatait kezelik, köztük olyan különleges adatokat is, mint az egészségi állapotra és fogyatékosságra vonatkozó információk. Szükséges tehát nekünk is felkészülnünk a GDPR hatályba lépésével érkező változásokra, melyekről azonban még a szakértők is csak részleges információkkal rendelkeznek. A hatékony felkészülés érdekében a SINOSZ és az MVGYOSZ munkatársai egy közös tájékoztatón és megbeszélésen ismerkedtek április 4-én az új adatkezelési és tárolási szabályokkal, illetve az ezek bevezetésére való felkészülés lépéseivel. A változások fényében szükséges lesz megvizsgálnunk a már működő adatkezelési folyamatainkat és rendszereinket, illetve ezt a tudást szeretnénk majd átadni a tagság személyes adatainak jelentős részét kezelő tagegyesületeknek is. Az eredményes felkészülés adatvédelemmel foglalkozó jogász és szakértők bevonását teszi szükségessé, mellyel kapcsolatban a Szövetség munkatársai keresik a leggazdaságosabb lehetőséget.

 

Németh Orsolya