///Érdekképviseleti híradó (2018. június 11-18.)

Érdekképviseleti híradó (2018. június 11-18.)

2019-02-18T15:30:04+02:00

A vállalat a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjaként, a többi magyarországi hírközlési szolgáltatóval együttműködve, egy szándéknyilatkozat kiadását tervezi, mely a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés biztosítására vonatkozó vállalásaikat fogja tartalmazni. E célból tájékozódnak a fogyatékossággal élő ügyfeleket képviselő szervezetek körében, hogy a már meglévő tapasztalatokat és fejlesztési javaslatokat feltárják.

 

Az egyeztetésen a Szövetség részéről Angyal Gábor szakmai vezető vett részt, azonban az előre megküldött kérdéssor mentén több munkatársunk is megosztotta tapasztalatait a témában. A kérdések körbejárták a látássérült ügyfelek szempontjából az akadálymentesség főbb területeit, beleértve az ügyfélszolgálatok, honlapok és a hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eszközök hozzáférhetőségét és használhatóságát is. A kutatás érinti továbbá a jogi szabályozás vonatkozó elemeit, a nemzetközi szinten már megvalósult jó gyakorlatokat és az érintettek egyéb speciális igényeit is.

 

A szakmai vezető a tárgyalás során legfontosabbnak tartotta leszögezni, hogy a weboldalak, szoftverek és applikációk akadálymentes hozzáférhetőségét kizárólag az egyetemes tervezés eszméje szerint történő fejlesztés, vagyis az ISO40500 szabványnak való megfelelés garantálja. Örvendetesnek tartja, hogy a Telekom törekszik a látássérült ügyfelekkel való szerződéskötés során a minél akadálymentesebb folyamat kialakítására. Ennek keretében az ügyfélszolgálatokon képernyőolvasó szoftverrel ellátott számítógépek biztosítását is célul tűzték ki, aminek segítségével a látássérült ügyfelek önállóan képesek lesznek a szerződések szövegének elolvasására és értelmezésére. Jelezte ugyanakkor, hogy erre nem csupán ez az eszköz lehet alkalmas, hanem a látássérült ügyfél saját okostelefonja is, ami beolvashatja a szerződés szövegét akár egy QR-kódból, a gyengénlátók pedig saját kézinagyítójuk segítségével ismerhetik meg a dokumentumok tartalmát. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a megoldás nem minden látássérült ügyfél számára lesz hozzáférhető, hiszen sok idős vak vagy aliglátó személy nem használ számítógépet vagy okostelefont, ők a jövőben is inkább a személyi segítséget, azaz például a felolvasást fogják preferálni. A Magyar Telekom jelenleg lehetővé teszi valamennyi látássérült ügyfele számára, hogy a szerződéskötést követő nyolcadik napig jelezze elállási szándékát. Ez lehetőséget ad arra, hogy akkor se érje kár a vak vagy gyengénlátó ügyfeleket, ha a szerződés szövegét az aláíráskor nem volt lehetőségük teljes egészében megismerni és értelmezni.

 

Az MVGYOSZ példamutatónak tekint minden olyan kezdeményezést, mely a törvényi előírásokat meghaladó mértékben biztosítja a fogyatékos személyek számára az egyenlő esélyű hozzáférést. Álláspontunk szerint a fogyatékos emberek számára vonzó, ha a szolgáltatók maximálisan odafigyelve speciális szükségleteikre alakítanak ki részükre szolgáltatásokat, ilyen például a Magyar Telekom által az MVGYOSZ tagjai részére biztosított kedvezményes díjcsomag is.

 

A megbeszélésen természetesen a nehézségekről is szó esett. A szakmai vezető külön felhívta a Telekom munkatársainak figyelmét a látássérült emberek aláírási jogosultsága kapcsán gyakran kialakuló anomáliákra, valamint az ügyfélszolgálatokon rendszeresített sorszámkiadó autómaták és ügyfélhívó rendszerek önálló használatának nehézségére. Ugyancsak gondot okoznak a látássérült felhasználóknak azok a hírközlési szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eszközök, melyek nem felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének. Tipikusan ilyenek egyes mobiltelefonok, az okos televíziók és a set top boxok. Angyal Gábor szerint fontos, hogy valamennyi termékcsoportból kínáljanak a szolgáltatók olyan típust, ami gyengénlátóként vagy akár teljesen vakon is használható. További lehetőséget teremthet a televízióműsorok teljes tartalmához való egyenlő esélyű hozzáférésre egy olyan okostelefonos applikáció kifejlesztése, melynek segítségével a látássérült nézők hozzáférhetnek azokhoz a képernyőn megjelenő feliratokhoz is, melyek a műsorokban szóban nem hangzanak el.

A Mastercard évek óta több kategóriában meghirdeti a magyarországi pénzintézetek körében az Év bankja pályázatot. 2018-ban a kategóriákat ki kívánják egészíteni az “Év akadálymentes bankja” címmel is, melynek megvalósításához a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsától (FESZT) kértek szakmai segítséget. Az MVGYOSZ, mint a FESZT tagja, a programmal kapcsolatos egyeztetésre létrejött munkacsoportba jelen sorok íróját delegálta. A munkacsoport 2018. június 12-én tartott megbeszélést, melyen részt vettek a mozgássérült, hallássérült, látássérült és az affáziás embereket képviselő országos szervezetek delegáltjai és a pályázatot megvalósító PR-ügynökség képviselője.

 

A résztvevő érdekvédők elmondták, hogy egy bank akadálymentességének számos aspektusa lehet a bankfiókok fizikai akadálymentességétől kezdve az elektronikus vagy telefonos banki szolgáltatásokon át a fogyatékos emberek számára nyújtható, egyenlő hozzáférést biztosító szolgáltatásokig. Ezek teljeskörű vizsgálata nagy erőforrásokat igényelne, amire a pályáztató valószínűleg nem kíván komoly anyagi és időbeli lehetőséget adni. Ennek hiányában, csupán egy pályázati dokumentációból viszont nem rajzolható reális kép a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről.

 

A MEOSZ képviselője, Miklós Katalin szakmai vezető szerint nem célszerű díjazni azokat az akadálymentesítési beruházásokat, melyek törvényi kötelezettség alapján jöttek létre, így például nem fogja jutalmazni a pályázat az akadálymentesen bejárható bankfiókokat. Ugyanakkor azt javasolta, hogy a programban legyen szempont a bankok akadálymentesítési tevékenységének belső monitoring rendszerének értékelése, már ha van ilyen. Fontosnak tartotta továbbá a “semmit rólunk nélkülünk” elv hangsúlyozását és alkalmazását a pályázat teljes folyamata során. Ennek jegyében nem csupán a pályázatot előkészítő munkacsoportban vesznek részt a fogyatékos személyek szervezeteinek képviselői, hanem zsűritagként is értékelik majd a beérkező pályázatokat.

 

Az MVGYOSZ képviseletében azzal a javaslattal éltem, hogy ne a teljeskörű banki szolgáltatási paletta akadálymentességét díjazza a pályázat, hiszen ma Magyarországon nincs olyan bank, amely minden célcsoport számára teljeskörűen hozzáférhető volna. Ugyanakkor több hazai pénzintézet rendelkezik olyan jó gyakorlatokkal, innovatív szolgáltatási elemekkel, melyek díjazásra és ezáltal népszerűsítésre érdemesek lehetnek. A többi résztvevő támogatta a javaslatot, így ebben a kategóriában várhatóan innovációs díj kerül odaítélésre, mely egy-egy szolgáltatás kapcsán adható át és mely ösztönzőleg hathat a többi pénzintézetnek is hasonlóan innovatív szolgáltatások kialakítására. Ennek kapcsán a jelenlévők több ötletet is megfogalmaztak, pl. a siket személyek számára fontos lenne, hogy a bankkártyájukat SMS-ben is letilthassák, illetve valamennyi fogyatékossággal élő csoportnak segítség lenne egy olyan kedvezményes személyi hitel, melyet a többszázezres vagy milliós összegbe kerülő, az OEP által nem támogatott segédeszközök, pl. hallókészülékek, kerekesszékek, Braille-kijelzők megvásárlására fordíthatnak.

 

A munka a pályázati kiírás véglegesítésével és a zsűri összeállításával folytatódik a nyár folyamán.

Az MVGYOSZ az Európai Vakok Szövetsége (European Blind Union – EBU) tagja. Eként kaptunk meghívást Szlovéniába, a Low Vision services, a global right – setting the standards in Europe (Szolgáltatások gyengénlátóknak, egy globális jog – sztenderdek felállítása Európában) című szakmai konferenciára. A 2018. június 14-17. között megrendezett esemény volt az első olyan konferencia az EBU történetében, mely kifejezetten a gyengénlátó emberek speciális igényeivel, nehézségeivel és rehabilitációjuk lehetőségeivel foglalkozott. A konferencián 24 ország több mint 70 képviselője vett részt, hazánkat az MVGYOSZ két munkatársa, Puskás Anett és Németh Orsolya képviselte.

 

Európában a gyengénlátás több mint 30 millió embert érint, azaz egy közepes méretű európai ország lakosságának megfelelő létszámú csoportot, akiknek a hangja mégis ritkán hallható. Ahogy az hazánkban is jellemző, a vak személyek nehézségeinek, igényeinek és képességeinek kommunikációja jóval erősebb, miközben a népességen belül a gyengénlátók közel tízszer annyian vannak. E tény hatására jött létre évekkel ezelőtt az EBU keretein belül a gyengénlátó emberekkel foglalkozó munkacsoport, mely természetesen gyengénlátó érdekvédőkből és szakemberekből áll.

 

A konferencia a gyengénlátók perem helyzetbe kerülésének okainak és következményeinek feltárása mellett összetett problémaként járta körül mindennapos nehézségeiket, rehabilitációjuk országonként változó lehetőségeit és korlátait, társadalmi részvételük jellemzőit. Általános konklúzió, hogy a gyengénlátás definíciója országonként jelentősen eltér, ahogy a szemészorvosok is eltérő módszerekkel és mérőszámokkal jellemzik azt. Ennek megfelelően minden országban más-más feltételekkel juthatnak látásjavító eszközökhöz és funkcionális látásrehabilitációs szolgáltatásokhoz: míg egyes helyeken kizárólag a megmaradt vízust veszik alapul, máshol az egyén életminőségének megváltozására helyeznek hangsúlyt. Országonként változó az is, hogy a látássérültek rehabilitációja milyen intézményi és szakmai feltételek között, milyen finanszírozás mellett folyik. Abban azonban egyetértettek a résztvevők, hogy a látássérültség nem állhat a minőségi élet útjába, nem szabad hagyni, hogy akadálya legyen a teljeskörű társadalmi részvételnek. Ezért az európai szintű sztenderdek kidolgozása és kommunikálása mellett fontos cél volt az egyes országokban működő jó gyakorlatok megosztása, terjesztése is.

 

A tanácskozáson elhangzottakról és a magyar delegáltak által tapasztaltakról a Vakok Világa augusztusi számában olvashatnak részletes tudósítást.

 

Németh Orsolya