Igen aktuális ez a téma nem csak a vonatkozó EU-s irányelv hazai jogrendbe illesztésének sürgető volta miatt, de azért is, mert jelenleg is számos elektronikus ügyintézési és információs felület fejlesztése zajlik EU-s forrásból, melyek kapcsán az MVGYOSZ és az Alapítvány is folyamatosan kommunikálja az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának szükségességét.

 

A véleményt alkotók általánosságban megállapították, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas a fogyatékos emberek honlapokhoz és alkalmazásokhoz való teljeskörű hozzáférésének elősegítésére. A tervezet számos kivételt engedélyez az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása alól, aránytalan teher fennállása esetén lehetőséget ad az egyenlő hozzáférési követelmény nem teljesítésére, miközben az “aránytalan teher” fogalmát nem definiálja. Hiányosnak látják továbbá a nem teljesítés esetére vonatkozó szankciókat, melyekre konkrét javaslatokat fogalmaznak meg.

 

A tervezet egyik legkérdésesebb pontja magának az érintetti körnek a meghatározása. A törvénytervezet ugyanis az Államháztartásról szóló törvény alapján határozza meg a közszférába tartozó szervezeteket, ami sokkal szűkebb kört jelent, mint a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározottak. Vagyis nem csupán a közfeladatot ellátó szervezetekre, hanem a közszolgáltatásokat nyújtókra is szükséges kiterjeszteni a jogszabály hatályát. Emellett a törvény hatályát abban az értelemben is a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni, hogy minél több, a nyilvánosság számára hozzáférhető információhoz és alkalmazáshoz akadálytalanul hozzáférhessenek a fogyatékos személyek is. Az MVGYOSZ nem fogadja el azt az általánosnak tűnő megoldást, hogy azokat a honlapokat nem kell akadálymentesíteni, amik nem kifejezetten a fogyatékos emberek számára készülnek. A véleményezők álláspontja szerint minden szolgáltató közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg azzal, hogy a vonatkozó szabványoknak nem megfelelő, azaz nem akadálymentes honlapokat vagy alkalmazásokat fejleszt, publikál és tart fenn, hiszen a fogyatékos személyek éppúgy igényelhetnek információkat vagy szolgáltatásokat például az állatvédelemmel, közösségi közlekedéssel, közüzemi szolgáltatásokkal, kereskedelmi akciókkal vagy emberi jogokkal kapcsolatban, mint bárki más. Indokoltnak tartják tehát a törvény hatályát kiterjeszteni mindazon szervezetekre, melyek mindenki által azonos feltételekkel igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtanak.

 

Fontos kitétel, hogy nem elegendő csupán az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, hanem az ügyintézési felületek, mobilalkalmazások használhatóságát is biztosítani szükséges. Elvárt a helyben telepített ügyintézési rendszerek, így például a vasúti jegyautomaták vagy ATM-ek akadálymentességének jogszabályi előírása is.

 

Teljesen hiányzik a törvényből a nyilvános információk körének pontos definiálása. A gyakorlatban így lehetetlenné válik annak meghatározása, hogy mit takar ez például egy iskola esetében. Elképzelhető eszerint, hogy míg a beiratkozással kapcsolatos információkat elérhetővé kell tenni akadálymentesen, addig az elektronikus napló esetében, amire egy ép látású gyermek látássérült szülője vagy egy látássérült diák is joggal kíváncsi lehet, ezt már nem biztosítják.

 

A véleményezők arra is felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a nyilvánosság számára nem elérhető honlapok és alkalmazások akadálymentes kialakításával lehetővé tennék a fogyatékos informatikusok munkába állását és minél önállóbb munkavégzését. Különösen indokolt lépés lenne ez, hiszen ezen a területen is gyakran küzdenek munkaerőhiánnyal a szervezetek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az akadálymentesség követelményeinek meghatározása során, melyet várhatóan egy végrehajtási rendeletben tesznek majd közzé, az Európai Szabványügyi Testület által frissen kiadott EN 301549 számú szabványban foglaltakat kell figyelembe venni.

 

A véleményt alkotók javasolják, hogy a kormány az érintett honlapok és alkalmazások akadálymentességének ellenőrzésére az Egyenlő Bánásmód Hatóságot jelölje ki, illetve hogy ennek állományát bővítse az informatika területén akadálymentesítési tapasztalatokkal rendelkező szakértőkkel, mivel ennek a hatóságnak már komoly gyakorlata van az egyenlő hozzáférési kérdésekkel kapcsolatosan.

 

Németh Orsolya