///Érdekképviseleti Híradó (2018. augusztus 6-16.)

Érdekképviseleti Híradó (2018. augusztus 6-16.)

2019-02-18T15:37:17+02:00

A hamarosan megszülető törvény célja a fogyatékossággal élő személyek és szervezeteik számára a szerzői joggal védett művekhez való hozzáférés megkönnyítése annak érdekében, hogy azokhoz a fogyatékos személyek a számukra értelmezhető formátumokban juthassanak hozzá. Igen fontos ez a rendelkezés a vak és gyengénlátó embereknek, hiszen így várhatóan mind a hangos, a Braille-, de az elektronikus könyvek hozzáférhetősége is egyszerűbbé válik, legalábbis ezt hivatott garantálni a 2013-ban elfogadott Marrakesi szerződés, melynek beépítését jelenti ez a törvény a magyar jogrendszerbe. Ez a törvény a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017. szeptember 13-i (EU) 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

 

A törvény módosítása azonban nem csupán a látássérülteknek jelent előnyt, hanem mindenkinek, akik – ahogy a törvénytervezet fogalmaz – “olvasási képességet érintő fogyatékossággal él”. Ebbe a körbe tartoznak értelem szerűen a diszlexiások, de ugyanígy a siket személyek is, akiknek nem a magyar, hanem a magyar jelnyelv az anyanyelvük. Előbbi célcsoportnak a látássérültekhez hasonlóan a hangoskönyvek jelenthetnek segítséget, utóbbiaknak pedig például a jelnyelvi videók tehetik értelmezhetővé az írott szövegeket.

 

A Marrakesi szerződés célja lehetővé tenni engedély kérése nélkül könyvek és más nyomtatott anyagok látássérültek és más olvasásra képtelen személyek számára hozzáférhető formátumú előállítását, továbbá e különleges formátumú példányok nemzetközi cseréjét a szerződéshez csatlakozott országok között. Ilyen különleges formátum a Braille-írás, a nagyított nyomtatás, a hangoskönyv és a speciális e-könyv is. A Marrakesi szerződést az EU is aláírta még 2014. áprilisában. Az EU rendelete és a Marrakesi szerződés valamennyi kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt vezet be. A jogosított szervezetek kijelölését az irányelv a tagállamokra bízza.

 

A magyar szerzői jogi törvény már a Marrakesi szerződés létrejötte előtt is széleskörű kivételt biztosított a fogyatékos személyek igényeit szolgáló szabad felhasználás kapcsán. Eszerint bármilyen fogyatékos személyek javára végzett, egyébként engedélyköteles felhasználás szabad felhasználásnak minősült. Azonban a törvény nem definiálta az érintett fogyatékossági csoportokat és a szabad felhasználás konkrét területeit. Ez a rendelkezés teszi már évtizedek óta lehetővé többek között az MVGYOSZ hangoskönyvtárának működtetését és a látássérült diákok speciális formátumú tankönyvekkel való ellátását is. A mostani módosítás a szabad felhasználás lehetőségét kiterjeszti az adatbázisok esetére is. Az új rendelkezések azonban továbbra sem teszik lehetővé, hogy azon fogyatékossági csoportok, akiket fogyatékosságuk az írott szövegek értelmezésében nem akadályoz, pl. hangoskönyveket készíthessenek szabad felhasználás keretében.

 

Az irányelv szerint az ún. jogosított szervezetek olyan szervezetek vagy intézmények, melyek jövedelemszerzési cél nélkül végeznek a kedvezményezettek számára speciális oktatási, képzési tevékenységet, akadálymentes olvasási lehetőségeket kínálnak vagy más módon biztosítják az információkhoz való hozzáférést, e tevékenységeik ellátására engedéllyel rendelkeznek, illetve az egyéb módon államilag elismert.

 

A szabad felhasználás egyik, talán legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység nem folytatható kereskedelmi célból. Nem kizárt azonban, hogy a hozzáférhető formátumú példány előállításával vagy egyéb felhasználásával kapcsolatos költségeinek ellentételezésére a jogosított szervezet igényt tartson. Fontos továbbá, hogy a jogosított szervezetek információt szolgáltassanak elérhetőségükre és a náluk rendelkezésre álló speciális formátumú művekre vonatkozóan. Ezen információkat az Európai Bizottsághoz kell eljuttatni, ezért kívánatos országonként egy központi jogosított szervezet kijelölése, mely ezeket az információkat gyűjti és továbbítja. A hozzáférhető formátumok exportját kizárólag a jogosított szervezetek végezhetik, vagyis egy kedvezményezett személy nem jogosult arra, hogy egy másik uniós tagállambeli kedvezményezett személy számára hozzáférhető formátumú művet juttasson el.

 

A művek hozzáférhető formátumba alakítása során előfordulhat, hogy az átalakításhoz szükséges változtatások sérthetik az eredeti mű integritását. Erre a törvénytervezet értelmében az arányosság figyelembe vételével, az átalakításhoz szükséges mértékben van lehetőség. Arra sajnos nem tartalmaz magyarázatot vagy példát a törvénytervezet indoklása, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis hogy például megengedi-e a törvény egy ábra szöveges magyarázatának beillesztését a mű szövegébe képaláírás vagy lábjegyzet formájában.

 

A törvényhez egy kormányrendelet is kapcsolódik majd Az olvasási képességet hátráltató fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól címmel. Ez definiálja a hozzáférhető példány, a jogosított szervezet és a kedvezményezett személy fogalmát. A rendelet tervezet értelmében a jogosított szervezet felelőssége a jogellenes felhasználás megakadályozása is, melynek keretében a kedvezményezettektől kérheti állapotuk igazolását. A jogosított szervezetek kötelesek tájékoztatást adni azon művekről, melyekből hozzáférhető formátumú példánnyal rendelkeznek, illetve azon jogosított szervezetekről és elérhetőségükről, melyektől hozzáférhető formátumú művet szereztek be vagy melynek részére ilyet juttattak el. A rendelet tervezet központi jogosított szervezetként az Országos Széchényi Könyvtárt jelöli meg.

 

Az MVGYOSZ érdekképviseleti munkája során rendszeresen kommunikálja a látássérült személyek számára hozzáférhető formátumú művek létrehozásának fontosságát és így a Marrakesi szerződés hazai jogrendbe való beépítésének szükségességét is. Dr. Nagy Sándor elnök üdvözölte a törvényjavaslatot és a kormányrendelet tervezetét. A szöveghez az MVGYOSZ csupán apróbb módosító javaslatokat tett, többek között felsorolva a hozzáférhetőnek minősülő formátumokat.

 

 

Az intézményi férőhely kiváltás, a köznyelvbe beszivárgott nevén “kitagolás” stratégiájának célja, hogy az állam a nagy bentlakásos intézményekben élő fogyatékos emberek számára emberibb, közösségi alapú, valódi társadalmi integrációjukat lehetővé tevő lakhatást és ellátást biztosítson. Erre a célra a következő években több milliárd forintot fordít a kormányzat elsősorban EU-s finanszírozásból, melynek eredményeként 2023-ra az intézményekből közösségi lakhatási formákba kiköltöző fogyatékos személyek száma eléri a 7500 főt.

 

Ezen cél érdekében került meghirdetésre az EFOP-2.2.5 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – Intézményi férőhely-kiváltás 2023-ig című pályázat, melyet június 1-jével felfüggesztettek. A felfüggesztés oka, hogy az intézményi férőhely kiváltást egy széleskörű egyeztetésre alapozva szeretné biztosítani a kormányzat és az Európai Unió, melynek célja a kitagolási folyamat minél eredményesebb megvalósítása és ezáltal az EU-s források lehető legcélszerűbb felhasználása. Ennek érdekében kérte Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár többek között az MVGYOSZ és a FESZT véleményét, javaslatait is.

 

A felhívás célja a kiváltásban érintett személyek szükségleteihez való teljes alkalmazkodás, az érintettek számára szükséges szolgáltatások biztosítása, az újra-intézményesítés kockázatának csökkentése, alternatív és innovatív támogatott lakhatási formák felkutatása nemzetközi jógyakorlatok alapján.

 

A kérdésben a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit KFT. (FSZK) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2018. augusztus 10-én egyeztetést tartott, melyen az MVGYOSZ képviseletében dr. Nagy Sándor is részt vett.

 

A résztvevő felek konszenzusos álláspontja, hogy a kitagolásra vonatkozó, 2017-től 2036-ig érvényes hosszútávú stratégiát felül kell vizsgálni. Szükségesnek tartják az alábbi szempontok beépítését és tevékenységek megvalósítását:

  1. Felmérést kell végezni a kiváltandó intézményekben élő személyek fogyatékosságára, képességeire és életkorára, az elérhető alapszolgáltatások befogadóképességére és a települések akadálymentességére, a területen elérhető szakmai szolgáltatásokra, pl. jeltolmácsolás, látássérültek elemi rehabilitációja, stb., valamint a jelenleg futó vagy tervezett szakmai támogató projektekre vonatkozóan.
  2. Jól felépített kommunikációs kampányra van szükség a kitagolási folyamat előkészítéséhez, illetve szükséges azon rendszerek áttekintése, melyek a fogyatékos emberek önrendelkezését, joggyakorlását és érdekképviseletét biztosítják, pl. gondnokság, támogatott döntéshozatal, ellátottjogi képviselet, stb.
  3. A kiváltási folyamat megvalósításához cselekvési tervet kell készíteni, mely nem csak a sokféle folyamat összehangolását teszi lehetővé, hanem transzparenssé és monitorozhatóvá is teszi azt. Emellett A cselekvési terv arra is lehetőséget biztosít, hogy a nem közvetlenül a kiváltáshoz tartozó, de arra hatást gyakorló egyéb tényezőket is figyelembe vegyen.
  4. Szükség van széleskörű szakmai egyeztetésre annak érdekében, hogy széles körben érthetővé és elfogadhatóvá váljon a kiváltás szükségessége.
  5. Elengedhetetlen, hogy a most létrehozandó rendszer hosszútávon is fenntartható legyen, erre már a cselekvési terv kidolgozása során is figyelmet kell fordítani.
  6. A “semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében a kiváltással foglalkozó testületbe be kell vonni a fogyatékos személyek országos érdekvédelmi szervezeteit.
  7. Ezen koncepció felülvizsgálata alapvetően meghatározza a vonatkozó pályázati kiírás tartalmát, ezért arra a stratégia felülvizsgálatát követően kerülhet sor.

 

A Siketvakok Országos Egyesülete képviseletében Kedves Éda ügyvezető kiemelte, hogy a nagylétszámú bentlakásos intézetekben élő fogyatékos személyek jelentős része halmozott fogyatékossággal él. Nem lehet azonban együtt kezelni a speciális kommunikációs szükségletű, pl. vak, siket vagy siketvak ellátottakat az ápolásra-gondozásra szoruló súlyosan egészségkárosodott kliensekkel. Ezeknek a személyeknek biztosítani szükséges az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat, a speciális kommunikációs eszközöket és segítséget, a szükséges terápiákat. Ezek hiányában nem beszélhetünk ezen célcsoport életminőségének javulásáról és hatékony önálló életvitelről. Fontos, hogy ezen fokozott támogatási szükségletű célcsoport is a kiváltás részét képezze. Kiemelten szükséges mindebben az érdekvédelmi szervezetek közreműködése és szolgáltatásaik, tapasztalataik alkalmazása.

 

Németh Orsolya