Egyrészt a nyugdíjas munkavállalók esetében ott is megszűnik a jövedelemkorlát, ahol az korábban létezett. Eddig a minimálbér 18-szorosát nem haladhatta meg a munkából származó éves jövedelme annak, aki a nyugdíjkorhatár betöltése előtt sajátjogú nyugdíjasként folytatott kereső tevékenységet (pl. a nők kedvezményes nyugdíja mellett.) Ha mégis meghaladta, akkor a nyugdíját a következő hónaptól az adott év végéig szüneteltetni kellett. Mostantól – járulék fizetés hiányában – korlátozás nélkül kereshet az is, aki a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjasként dolgozik.
A jogszabályváltozás kevésbé pozitív következménye, hogy nem jár a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelés annak, aki nyugdíjasként dolgozik, azonban nem fizet nyugdíjjárulékot.
Akiket a változások nem érintenek
Nem szűnt meg a járulékfizetési kötelezettség azokra a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjban részesülőkre vonatkozóan, akik egyéni vállalkozóként, vagy valamilyen társas vállalkozás tagjaként folytatnak kereső tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy rájuk az említett éves kereseti korlát továbbra is vonatkozik, de cserébe ők ezután is jogosultak a 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre is.
Mivel sokan kérdezték fontos kitérni arra, hogy a járulékfizetés alóli mentesség nem vonatkozik a megváltozott munkaképességűek ellátásában (rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátás) részesülőkre, ezért ők továbbra is kötelesek járulékot fizetni, ha ellátásuk mellett kereső tevékenységet folytatnak. Ebből következik ugyanakkor, hogy a rájuk irányadó keresetkorlát (azaz, hogy jövedelmük 3 egymást követő hónapban nem haladhatja meg az adott évre érvényes minimálbér, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tagja esetében a garantált bérminimum 150 %-át) továbbra is fennáll. Ami viszont pozitív, hogy Ez az időtartam az öregségi nyugdíj szempontjából szolgálati időnek számít.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
