A napokban a Facebookon közzétett egyik posztunk kapcsán sok követőnkben felmerült a kérdés, hogy vajon mitől függ, hogy egy kiskutyából lehet-e vakvezetőkutya. Ezért most erről mesélünk.

Vk kolyok allatorvos

Fekete kölyök kutyának tablettát ad az állatorvos, a kiképző két kézzel tartja a kutyát

Ma már sokan tudják, hogy bizonyos kutyafajták, méretük és képességeik okán, alkalmasabbak vakvezetőnek, mint mások. Egyáltalán nem véletlen, hogy a legtöbb munkakutya-típus esetében megvannak a népszerű fajták, melyek azonban a tapasztalatok felgyülemlésével és a tudomány fejlődésével időnként le is cserélődnek. Így lehetséges, hogy míg a XX. században hosszú évtizedekig a németjuhász volt gyakorlatilag egyeduralkodó a vakvezetőkutyák között, mára a labrador retriever örvend szinte kizárólagos népszerűségnek.

 

A fajta azonban egyáltalán nem minden. Ahogy minden más munkakutya esetén, a vakvezetőkutyáknál is fontos a megfelelő vérvonal, a munkájuk jellegéhez

Vk kolyok kikepzo 10 ujjat mutat

Fekete kölyök kutyának a 10 ujját mutatja a guggoló kiképző

illeszkedő temperamentum, továbbá természetesen a kifogástalan egészségi állapot. És még ezek együttes fennállása sem jelent garanciát arra, hogy az ezen adottságokkal rendelkező egyedekből egytől egyig jó vakvezetőkutya válik.

A vakvezetőkutya feladata az egyik legösszetettebb a munkakutyák között. Mindennapjai során számos különféle helyen, helyzetben és feladatban kell helytállnia. Részt kell vennie a gyakran zajos és váratlan akadályokkal vagy történésekkel teli utcai forgalomban, utaznia kell autóban vagy a közösségi közlekedés járművein, be kell lépnie üzletbe, hivatalba, lakásba, irodába, oktatási vagy egészségügyi intézménybe. Találkoznia kell ismerős és idegen emberekkel, felnőttekkel, gyerekekkel, idősekkel; olyanokkal, akik szeretik a kutyákat és olyanokkal, akik tartanak tőlük. Találkoznia kell más állatokkal is, például házikedvencként tartott kutyával, macskával, nyúllal, madárral, olykor másik vakvezetőkutyával. Emellett madarak, macskák vagy kutyák bármikor szembejöhetnek az utcán is, miközben ő vezető munkáját végzi. Előfordul, hogy egészen különös helyekre visz az útja, például egy kilátó tetejére, két irodaépület közti üvegfalú függőfolyosóra, ingatag fahídra, rácsos lépcsőre vagy a vízen himbálódzó hajóra. Neki pedig nem csupán fegyelmezettségét kell megőriznie minden ilyen helyzetben, hanem még felelős feladatát is el kell látnia, azaz az akadályok jelzésével és kerülésével, illetve a megfelelő támpontok és helyek megtalálásával biztonságosan kell vezetnie látássérült gazdáját. Ebből a fegyelmezett magabiztosságból nem zökkentheti ki sem egy mentőautó szirénája, sem egy elé guruló labda, sem egy felé nyújtott finom falat.

 

A fentiekből már bizonyára sokan következtettek arra, hogy mi mindent kell vizsgálni akkor, amikor a vakvezetőkutyának alkalmas kölykök kiválasztásáról döntenek a kiképzők. Egyáltalán nem mindegy, hogy a kutya hogyan reagál erős zajokra, váratlan fény- és hanghatásokra, idegen állatokra, játékra, kisgyermekekre, furcsa járású idősekre, bizonyos természeti jelenségekre. Meg kell figyelni, hogyan viseli a magasságot, az alatta mozgásba jövő vagy instabil felületeket, a járművek váratlan manővereit. Természetesen mindezt megismertetik velük már az önkéntes kölyöknevelők is, ezért is fontos, hogy a nevelés során minél ingergazdagabb környezetet biztosítsanak a kiskutyák számára. A leendő vakvezetőkutyák részben tehát megszokhatják és meg is szokják ezt a sokféle ingert és helyzetet, ám lehetnek olyan erős félelmeik vagy olyan sajátos viselkedési mintázataik, melyek oldása nehéz vagy szinte lehetetlen.

Vk kutya kolyok varakozo pozicioban

Világos színű labrador kölyök várakozó pozícióban

Az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központjának munkatársai a Kölyöknevelési Program keretében egy etológiai tapasztalatokon alapuló kölyökkori tesztsorozatot alkalmaznak annak eldöntésére, hogy a nálunk születő vagy az általunk megvásárolni tervezett kölykök közül melyek lesznek jó eséllyel alkalmasak vakvezetőkutyának. Ezek a vizsgálati módszerek több lépésben mérik a kölykök különböző környezeti ingerekre adott reakcióit és azok változását. A tesztelés során a szakemberek alaposan megfigyelik az emberrel való kapcsolatfelvételt, a környezeti ingerekre adott reakciókat, illetve a kiskutyák válaszát az eléjük állított mesterséges problémákra. A teszteredményeken felül nélkülözhetetlen vakvezetőkutya-kiképző munkatársaink jelentős tapasztalata, illetve az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központjának elmúlt több mint negyven éves története során felhalmozódott szaktudás ahhoz, hogy a legmegfelelőbb egyedeket választhassuk ki és vonjuk be a kiképzési programba.

 

Természetesen egy nyolchetes kölyökről még nem tudhatjuk biztosan, hogy segítőkutyaként milyen területen dolgozhat majd a legnagyobb hatékonysággal, ám ezek a tesztek és megfigyelések már ilyen kis korban is valószínűsítenek egyfajta általános alkalmasságot. Mindennek pedig azért van nagy jelentősége, mivel a vakvezetőkutyák kiképzésére rendkívül sok időt és energiát, nem utolsó sorban jelentős anyagi forrásokat kell fordítani a biztos siker érdekében. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kiskutyákba fektetik munkatársaink ezt a rengeteg erőforrást.

A kölykök nyolchetes koráig elvégzett tesztelés természetesen még csak az első állomás a vakvezetőkutyává válás rögös, de izgalmas útján. Az ezt az akadályt sikerrel vevő kiskutyákra még számos egészségügyi és egyéb alkalmassági próba vár egészen addig, míg másfél-kétéves koruk környékén a kiképzésből egy látássérült ember mellé kerülhetnek, mint komoly, felelős és felkészült négylábú segítőtársak.

Németh Orsolya

szakmai vezető