A jogi személyekre, köztük az egyesületekre is vonatkoznak azok a mai naptól hatályos újabb átmeneti rendelkezések, melyek a veszélyhelyzet megszűnésével kerültek bevezetésre.

 

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezései közül elsősorban azokat tárgyaljuk részletesebben, amelyek az MVGYOSZ-t, illetve a szövetség tagegyesületeit is érinthetik.

Mint ismeretes, korábban a 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet április 11-étől állapított meg a veszélyhelyzet idején a jogi személyekre, azon belül az egyesületekre is vonatkozó, a polgári törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől eltérő szabályokat. Ezekről a szabályokról „Az egyesületek működésére vonatkozó eltérő szabályok veszélyhelyzet idején” című írásunkban adtunk tájékoztatást.

A parlament, illetve a kormány döntése értelmében a kihirdetett veszélyhelyzet 2020. június 18-ával megszűnt, ezzel egyidejűleg ugyanakkor számos átmeneti szabály látott napvilágot, melyek az élet szinte minden területét, így a jogi személyek működését is érintik.

A jogi személyek, köztük az egyesületek, legfeljebb idén december 31-éig működhetnek az újabb, alább részletezett átmeneti szabályok szerint.

 

A rendkívüli közgyűlés, küldöttgyűlés 90 napon belüli összehívása

A törvény rögzíti azokat az eseteket, melyek fennálltakor a veszélyhelyzet megszűnésétől (június 18.) számított 90 napon belüli időpontra mindenképp rendkívüli közgyűlést (küldöttgyűlést) kell összehívni. Az egyesületeknél ennek két okból kell sorra kerülnie:

  1. Mint arról korábbi tájékoztatónkban is szót ejtettünk, a 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején bizonyos, az egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben kivételesen az elnökség is hozhatott döntést. Dönthetett például a számviteli beszámoló elfogadásáról, vagy egyéb, a törvényes működés fenntartása érdekében, illetve a felelős gazdálkodás körében felmerült halaszthatatlan ügyekben. A most hatályba lépett törvény is megerősíti, hogy az ily módon született döntéseket a 90 napon belüli időpontra összehívott rendkívüli közgyűlés elé kell tárni, mely azt újfent megtárgyalja. Ha a közgyűlés a korábbi döntést megváltoztatja, esetleg hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Azt is fontos ennek kapcsán megjegyezni, hogy ha az elnökség a közgyűlés által utólag felülvizsgált döntésével az egyesületnek kárt okozott, annak megtérítéséért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint tartozik felelősséggel.
  2. Úgyszintén a 90 napon belül összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére kell tűzni a vezető tisztségviselő (elnök, elnökség, felügyelőbizottság) választásának kérdését, ha mandátumuk, például annak határozott időtartama lejárta miatt a veszélyhelyzet ideje alatt, esetleg a veszélyhelyzet lejártát követően megszűnt és meghosszabbításáról nem történt döntés. A vezető tisztségviselő megbízatása ebben az esetben a közgyűlés most részletezett új döntésének meghozataláig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig marad fenn, ezen időpontig köteles tisztségét ellátni.

 

Legfontosabb az éves beszámoló elfogadása

Bár a veszélyhelyzeti intézkedések 2020. szeptember 30-áig adnak haladékot a jogi személyeknek a beszámoló nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási kötelezettség teljesítésére, azonban az átmeneti szabályok arra ösztönöznek, hogy a közgyűlés mindenekelőtt ennek elfogadása tárgyában hozzon döntést. A rendelkezések értelmében ugyanis, ha az egyesület létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, e döntés meghozataláig egyéb ügyben kizárólag a tagok egyhangú döntése esetén hozhat határozatot, máskülönben az ilyen határozat érvénytelennek minősül. Ha az adott egyesület létesítő okirata a beszámoló elfogadásához nem ír elő legalább háromnegyedes szótöbbséget, akkor természetesen a fenti szabály rá nem vonatkozik.

 

Rugalmas ülésezési, döntéshozatali szabályok

December 31-éig továbbra is lehetőség lesz arra, hogy az egyesület döntéshozó szerve (közgyűlés, küldöttgyűlés) ülését úgy tartsa meg, hogy azon akár minden tag, akár a tagok egy része elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével, azaz nem személyesen vesz részt, illetve – az elnökség erre irányuló kezdeményezése esetén ezután is sor kerülhet ülés nélküli döntéshozatalra (írásbeli szavazás.) Ezt a lehetőséget a törvény elsősorban olyan helyzet esetén tartja alkalmazhatónak, ha az év folyamán később bevezetendő járványügyi korlátozások miatt az ülés tervezett időpontjában nem volna lehetőség a tagok teljes létszámban való személyes megjelenésével történő döntéshozatalra. Ha az egyesület ebben az évben a fent leírtak szerint kíván ülésezni, döntéseket hozni, de a létesítő okirata nem tartalmaz az elektronikus eszköz útján történő ülésezésre, illetve az írásbeli szavazásra vonatkozó szabályokat, azokat az elnökség feladata kidolgozni a 2020. évi LVIII. törvény 106. §-ában foglalt szabályok betartása mellett. Fontos elv, hogy az elnökségnek, elnöknek ilyenkor is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal, döntésekkel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjanak.

Hangsúlyozzuk, hogy ha az egyesület létesítő okirata már rendezi például a videókonferencia útján való ülésezést, illetve az írásbeli döntéshozatali eljárást, akkor az egyesületnek a most részletezett átmeneti szabályok helyett a saját szabályainak betartásával kell eljárnia!

 

Jognyilatkozatok

Kizárólag ez év végéig a törvény lehetőséget ad arra, hogy – ha ezt az egyesület létesítő okirata is megengedi – a tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat (ilyen jognyilatkozat például a tag írásbeli szavazata, stb.) akár elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhessék. A természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

Mivel a természetes személy tagok esetén a most említett, e-mailben foglalt nyilatkozat nem felel meg az írásbeli jognyilatkozat törvény szerinti követelményeinek, ezért ez a megoldás is legfeljebb december 31-éig fogadható el az egyesületek működése során. A törvény erre az átmeneti időszakra vonatkozóan viszont rögzíti, hogy a 109. § szerinti elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

A tájékoztató a 2020. június 18-án hatályos szabályozás alapján készült.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos