Június elsejétől a tagok személyes jelenlétével is tartható közgyűlés, küldöttgyűlés. Az új szabályozás a május 31-én megjelent 289/2021. (V. 31.) kormányrendeletnek köszönhető.

A jogszabály a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) kormányrendeletet módosítja.

Közgyűlés, küldöttgyűlés tartása

A döntéshozó szervek összehívására, határozathozatalra mostantól több módon is lehetőség nyílik:
1. Mindenekelőtt összehívható a küldöttgyűlés, közgyűlés a tagok személyes jelenlétével.

2. Arra is lehetőség van, hogy a közgyűlést, küldöttgyűlést úgy tartsák meg, hogy azon a tagok egy része személyesen, másik része pedig online módon, elektronikus hírközlő eszköz használatával legyen jelen.

3. A továbbiakban is tartható közgyűlés, küldöttgyűlés úgy, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesznek részt. A közgyűlés, küldöttgyűlés ülését az egyesület erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le, és készíti el az ülés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, akkor jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen a tagok egy része személyesen, másik része pedig elektronikus eszköz útján vesz részt, akkor a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá. Ha a létesítő okirat az elektronikus hírközlő eszközök használatával kapcsolatos szabályairól nem rendelkezik, e szabályokat az elnökség feladata kidolgozni, illetve azokról a tagokat tájékoztatni. Az ennek során alkalmazandó szabályokat az 502/2020. (XI. 16.) kormányrendelet 4. §-a rögzíti.

4. Amennyiben az elnökség kezdeményezi, a jövőben is mód van arra, hogy a közgyűlés ülés tartása nélkül hozzon határozatot. A döntéshozatal utóbbi két formájának különösen abban az esetben van helye, ha a közgyűlés, küldöttgyűlés az érintettek létszáma miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások következtében előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett, vagy ha az egészségügyi kockázat ezzel csökkenthető.
Ha az alapító okirat az ülés tartása nélküli döntéshozatal szabályairól nem rendelkezik, ezeket is az elnökség feladata kidolgozni, illetve azokról a tagokat tájékoztatni. A részletszabályokra vonatkozó rendelkezéseket szintén a fent hivatkozott kormányrendelet rögzíti.

Korábban hozott döntések felülvizsgálata, tisztségviselők megválasztása

Ha az elnökség június elsejét megelőzően – a veszélyhelyzeti eltérő szabályozás alapján – olyan kérdésben hozott döntést, amely egyébként a közgyűlés, küldöttgyűlés hatáskörébe tartozott volna, akkor e döntést ezúttal is a közgyűlés napirendjére kell tűzni. A rendkívüli ülést ennek érdekében legkésőbb 2021. október 15-éig meg kell tartani.
Amennyiben az utólagos közgyűlési határozat a korábbi döntést megváltoztatja, esetleg hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
Az elnökség a hozott döntéseiért természetesen ezúttal is kártérítési felelősséggel tartozik az egyesülettel szemben.

Úgyszintén 2021. október 15-éig összehívott ülésen kell intézkedéseket tenni az egyesület vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának megválasztása iránt is, ha megbízatása 2021. június elseje előtt megszűnt és a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbítására, vagy új személy megbízására nem került sor.
A megbízatás fentiek szerinti megszűnése esetén, az legfeljebb 2021. október 15-éig állhat fenn.

Az elnökség működése, döntéshozatala

Az elnökség üléseit – azon túl, hogy azon a tagok személyesen vesznek részt – ezután is megtarthatja akár elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is; de akár írásbeli egyeztetést is folytathat és az irányítással kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja.
Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
A felügyelőbizottság működésére is a most ismertetett rendelkezések az irányadók.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos