Az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz alapján alaptörvény-ellenesnek mondta ki és megsemmisítette a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rokkantsági ellátás tárgyában hozott ítéletét.

 

Bár egyedi ügyben született döntésről van szó, mégis fontos hírt adni róla, hiszen a probléma érintheti mindazokat, akik az alább részletezett ügyhöz hasonló helyzetbe kerülnek.

Az ügy érintettje 2011. december 31-éig (a rokkantsági nyugdíjrendszer megszűnéséig) nyugellátásban részesült, amit 2012. január 1-jétől megváltozott munkaképességűeknek járó ellátássá minősítettek át, 2019. január 31-éig rehabilitációs ellátásra volt jogosult. Még ennek megszűnése előtt újabb igényt nyújtott be a hatósághoz.

Az alkotmánybírósághoz végül azért fordult panasszal, mert az ügyében eljárt közigazgatási hatóság – melynek döntését utóbb a bíróság helyben hagyta – annak ellenére állapított meg részére a korábbihoz képest lényegesen alacsonyabb összegű ellátást, hogy állapotában javulás következett volna be. Mindez a számok nyelvén annyit jelent, hogy az érintett felülvizsgálatát megelőző hónapban rehabilitációs ellátásként még 70.175 Ft-ot kapott, a felülvizsgálatot követően pedig csupán 46.940 Ft rokkantsági ellátást állapítottak meg számára.

Egyedi ügyben az fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, akinek ügyében olyan bírói döntés született, ami sérti az alaptörvényben biztosított jogát, és már kimerítette a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, vagy jogorvoslati lehetőséget a törvény az adott ügyben nem biztosít.

Az Alkotmánybíróság a 24/2020. (X. 15.) számú határozatában az egyedi ügyben született döntés esetében azt sérelmezte, hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság az ítéletében nem vette figyelembe a megváltozott munkaképességűek ellátásaira vonatkozó rendelkezéseket, köztük azt, hogy ha nem következett be állapotjavulás, akkor a megállapított ellátás összege nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság kirívó jogsértésként értékelte, hogy a bíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesüléséhez szükséges indokolási kötelezettségének nem tett eleget, amennyiben nem adott magyarázatot arra, miért nem alkalmazta az adott ügyben irányadó hatályos jogi normákat.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján jutott arra az álláspontra, hogy a bíróság támadott ítélete a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközött, s ezért alaptörvény-ellenes. A bíróságnak az ítélet megsemmisítése miatt új eljárást kell lefolytatnia, melynek során természetesen az Alkotmánybíróság döntésében foglaltak szerint kell eljárni.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos