Módosul a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. Alapvetően bővül a felsőoktatási intézmények döntési szabadsága, 2024-től pedig a felvételi pontszámítási szabályok is megváltoznak.

A 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelettel módosított szabályok legtöbbje csak a 2024-től lép életbe, néhány módosítás azonban már a 2023. évi felvételik esetében is változást hoz, ezért az alábbiakban külön összefoglaljuk, hogy melyek azok a legfontosabb változások, amelyek már 2023-ban és melyek, amik csak 2024-ben lépnek életbe.

I. A 2023. évi felvételi eljárásban is alkalmazandó változások:

1. Jelentkezés elektronikus úton:
A jelentkezési kérelmet kizárólag ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel lehet benyújtani (tehát az elektronikus nyomtatványt kinyomtatni, aláírni és postai úton beküldeni már nem lehet).

2. Az emelt szintű érettségi vizsga felvételi követelményének eltörlése:
Az alap-, osztatlan képzésekre előírt emelt szintű érettségi vizsga felvételi követelmény megszűnik. Már a 2023. évi általános felvételi eljárásban is elfogadhatja a felsőoktatási intézmény az emelt szintű érettségi vizsgatárgy helyett a középszintű érettségi eredményét.

II. A 2024. évi felvételitől alkalmazandó változások:

1. Változások a felvételi pontszámításban:
A korábbi 500 pontos felvételi rendszer megmarad, így 100 pont a középiskolai tanulmányi eredmények, 300 pont az érettségi eredmények (amiből 100 pont a tanulmányi pont érettségi átlaga, 200 pont az érettségi pont) és 100 pont (ún. intézményi pont) a felsőoktatási intézmény által meghatározott felvételi követelmények alapján lesz adható.

1.1. A tanulmányi és érettségi pontokat érintő változás, hogy a felsőoktatási intézmény dönthet
a) a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv melletti ötödik középiskolai tantárgy figyelembevételéről a tanulmányi pontszámítás során,
b) az ötödik érettségi vizsgatárgy figyelembevételéről az érettségi átlag számításához,
c) az érettségi pont során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről.

1.2. A felvételi érettségi pontok száma emelt szintű érettséginél továbbra is egyenlő lesz az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Változás azonban, hogy a középszintű érettségi vizsga százalékos eredménye kevesebb érettségi pontot fog érni, az elért százalékos eredmény kb. kétharmada lesz a felvételi érettségi pontokként figyelembe vehető pontok száma. Így például 25%-os középszintű érettségi vizsga eredmény 17 érettségi pontot ér, 100%-os eredmény pedig 67 érettségi pontot (a pontos számokat a kormányrendelet 4. melléklete tartalmazza).

1.3. A többletpontok korábbi rendszere megszűnik, helyette a felsőoktatási intézmények adhatnak intézményi pontot, ezzel legfeljebb 100 pontot lehet szerezni.
A kormányrendelet ad egy példálózó felsorolást arról, hogy a felsőoktatási intézmény különösen milyen jogcímeken adhat intézményi pontot, ezek az alábbiak:
a) emelt szintű érettségi vizsga,
b) nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
c) felvételi vizsga, amely járhat személyes megjelenéssel, és lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, a részvételt a felsőoktatási intézmény feltételekhez kötheti,
d) kompetenciateszt,
e) nyelvvizsga vagy nyelvtudás,
f) tanulmányi és művészeti versenyek,
g) sporteredmények,
h) szakképesítés,
i) esélyegyenlőség,
j) munkatapasztalat,
k) részképzésben való részvétel, illetve
l) ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért.
Így megszűnik a fogyatékossággal élő felvételizőknek járó 40 többletpont is 2024-től, de a felsőoktatási intézmények adhatnak intézményi pontot az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.

1.4. A felvételi összpontszáma 500 pont annak a jelentkezőnek bármely általa választott intézményben meghirdetett képzésen – ha megfelel a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek –, aki
a) a Nemzetközi Olimpiai Játékokon, Sakkolimpián, Paralimpián, Siketlimpián 1–8. helyezést,
b) egy elismert olimpiai sportág hazai sportszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján felnőtt korosztály részére szervezett világbajnokságon 1–3. helyezést, vagy Európa-bajnokságon 1. helyezést ért el

2. Az egységes minimumponthatárok eltörlésre kerülnek (mesterképzés esetében is). A felsőoktatási intézmény határozhatja meg a minimumponthatárt a szakra történő felvételhez.

3. A többszintű külföldi érettségi vizsga legmagasabb szintjén tett vizsga automatikusan emelt szintű hazai érettségi vizsgának minősül.

4. A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga a külföldi, a nemzetközi, vagy az Európai érettségi bizonyítvánnyal, valamint az öt évnél régebben szerzett hazai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára váltja ki az emelt szintű érettségi vizsgát, amennyiben a felvételiző legalább 25%-os eredményt elér rajta. Ezt a vizsgát idegen nyelven is megszervezhetik a felsőoktatási intézmények.

5. Annak érdekében, hogy a felvételizők megfelelően és kellő időben tájékozódhassanak az új felvételi követelményekről, a kormányrendelet rögzíti az alábbiakat is:
A felsőoktatási felvételi tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzésre, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően a felsőoktatási intézmény által meghatározott
a) tantárgyak és érettségi vizsgatárgyak körét (tanulmányi pont),
b) érettségi vizsgatárgyak körét (érettségi pont), valamint
c) intézményi pont feltételeit.

Továbbá a kultúráért és innovációért felelős miniszter hivatalos kiadványa az adott évi felvételi eljárás előtt legalább két évvel meghatározza azoknak a tantárgyaknak és érettségi vizsgatárgyaknak a körét, amelyekből a felsőoktatási intézmény a fentebb jelzett tantárgyakat és érettségi vizsgatárgyakat kiválasztja.

dr. Weninger Magda
jogtanácsos