Mennyivel van kevesebb lehetősége a gyakorlatban egy fogyatékossággal élő személynek hozzáférni a minőségi szabadidős tevékenységekhez? Mennyivel van nagyobb veszélyben a mindennapok során a fogyatékossággal élő ember, mint mások?

„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)

Előző cikkünkben az oktatás és az egészségügy helyzetét jártuk körbe. Ebben a részben a művészet, a kultúra, a turizmus, a szórakozás hozzáférhetősége mellett a sportról és a fogyatékossággal élő személyek biztonságáról és védelméről is szó lesz.

A kikapcsolódás hozzáférhetősége

A hozzáférhető és inkluzív művészet, a kultúra, a sport, a szabadidős programok, a kikapcsolódást elősegítő tevékenységek, az idegenforgalom alapvető fontosságúak a társadalomban való teljes körű részvételhez, a jólét növeléséhez, az egyéni képességek kiaknázásához és javításához.

Az érintettek bevonásával több olyan felmérés is készült a közelmúltban, amelyek komoly hiányosságokat tártak fel a kultúra és a szabadidő aktív eltöltésére lehetőséget adó egyes területeken. Habár egyre több inkluzív sportlétesítmény jön létre, és egyre több országban – köztünk hazánkban is – válik elérhetővé a kultúra akadálymentesítése, ideértve a felirattal vagy audionarrációval ellátott tv-filmeket, az inkluzív mozivetítéseket és az egyéb akadálymentesített rendezvényeket, még mindig van hová fejlődnünk.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény olyan kétutas politikára szólít fel, amely a gyermekeknek és felnőtteknek szóló, általános és fogyatékosságspecifikus tevékenységeket is előmozdítja. Az Európai Bizottság ennek megfelelően erősíti az együttműködést a fogyatékos emberek sportszervezeteivel az érintettek részvételének támogatása céljából. Ezen túlmenően elősegíti a fogyatékossággal élő művészek alkotásainak láthatóságát. Az uniós finanszírozás – például a Kreatív Európa Program segítségével – pedig törekedni fog a kulturális örökség és a művészetek akadálymentesítésére, a nyomtatott művek hozzáférhetőségére.

Sajnos manapság is számtalan olyan audiovizuális mű (film, reklám stb.) lát napvilágot, amelyekben a fogyatékossággal élő személyek az emberi méltóságot sértő, a sztereotípiáknak alapot adó módon jelennek meg. Az Európai Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel és más hatályos szabályokkal összhangban ezek ellen is fellép.

Az Európai Bizottság ezenkívül:

  • tanulmányt készít a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. cikke végrehajtásának értékeléséről, hogy segítse a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek sportban, kultúrában és szabadidős tevékenységekben való részvételének és támogatásának fokozására irányuló szakpolitikákban,
  • partnerségre lép a Nemzetközi Paralimpiai Bizottsággal a sport területén a befogadás előmozdítása, valamint a sztereotípiák elleni küzdelem érdekében;
  • az Intelligens Turizmus Európai Fővárosa díjon keresztül továbbra is előmozdítja az akadálymentes turizmus fejlesztését.

A tagállamokat pedig a fogyatékossággal élő személyek művészi produktumainak népszerűsítésére és ösztönzésére, illetve láthatóságuk növelése céljából kiállítások és előadások szervezésére, ezek támogatására kéri fel a meglévő múzeumok és művészeti gyűjtemények akadálymentesítése mellett.

A fogyatékosság magasabb biztonsági kockázatot jelent

A legtöbb fogyatékossággal élő ember pusztán állapotánál fogva is jobban ki van szolgáltatva az őt potenciálisan érő veszélyeknek, mint mások. Ez hatványozottan igaz akkor, ha otthonától távol, egy speciális intézményben él, vagy ha nő, idős ember vagy gyermek az illető. Emellett gyakrabban tapasztalhatják, hogy gyűlöletbeszéd tárgyaivá válhatnak, illetve gyakrabban lesznek megfélemlítés vagy zaklatás áldozatai az oktatási intézményekben vagy a munkahelyeken.

A fogyatékossággal élő vagy egészségügyi problémákkal küzdő személyek körében magasabb az erőszak előfordulási aránya (17%, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 8%-ával), és nagyobb a zaklatás aránya (50%, szemben a fogyatékossággal nem rendelkezők 37%-ával). Emellett az emberkereskedelem, a koldulásra kényszerítés és a mögöttes céllal kötött házasságok kockázatának is jobban ki vannak téve.

A migránsok, a nemzetközi védelmet kérelmezők és a nemzetközi védelmet élvezők, többek közt a fogyatékossággal élő gyermekek biztonságát és jóllétét nem minden esetben védik a befogadóállomásokon vagy az őket befogadó egyéb létesítményekben. Az olyan katasztrófák, mint az árvizek és a földrengések, súlyosbítják az érintettek kiszolgáltatottságát, így helyzetükből nehezebben tudnak kitörni. Katasztrófák esetén az egyenlőséggel és akadálymentességgel kapcsolatos kérdéseket a meglévő vészhelyzeti tervekben és a polgári védelmi segítségnyújtásban egyaránt gyakran figyelmen kívül hagyják.

Sokkal közelebbi problémát jelent az éghajlatváltozás. Ha a változó éghajlat miatt infrastrukturális változtatásokra van szükség, az a fogyatékossággal élő személyekre is hatással lehet. Emiatt az érintettekre külön figyelmet kell fordítani a zöld átállás során.

Ehhez azonban többrétegű szakpolitikák kiépítésére van szükség. Az Európai Unió a bűnözéssel és az erőszakkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében új, erősebb jogi mechanizmust vezetett be. Emellett a 2020-2025-re szóló nemi esélyegyenlőségi és gyermekjogi stratégiák keretében további célzott intézkedésekkel segíti elő a biztonság és védelem növelését, a szakembergárda bővítését és a figyelemfelhívó kampányok sikerességét. Az Európai Bizottság arra is külön figyelmet fordít, hogy a bántalmazás és az erőszak elleni fellépés, az intézmények nyomon követése, valamint visszaélés esetén a szisztematikus azonosítás és nyomozás a jövőbeli új szakpolitikáknak is részét képezze.

A polgári védelmi műveletekre vonatkozó közös európai szabványok felé haladva a Bizottság be fogja építeni a figyelemfelkeltést a veszélyeztetett csoportok biztonságának javítása érdekében. Az uniós finanszírozás a fogyatékossággal élő személyek szükségleteire való figyelemfelhívásra lesz felhasználva a polgári védelmi fórummal és az uniós polgári védelmi tudáshálózattal tartott polgári védelmi találkozók révén. A Bizottság folytatni fogja a katasztrófahelyzetekre vonatkozó képzési programok finanszírozását, beleértve a fogyatékossággal élő személyek igényeit figyelembe vevő felkészültségi projekteket és gyakorlatokat, és megerősíti a megelőző intézkedések célzott nyomon követését.

Az Európai Bizottság ezenkívül:

  • 2024-ig iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a szakembereknek, köztük a rendőröknek, az erőszak fogyatékossággal élő áldozatainak nyújtott támogatás javítására vonatkozóan,
  • illetve felkéri az Alapjogi Ügynökséget, hogy vizsgálja meg az intézményekben lakó, fogyatékossággal élő személyek helyzetét az erőszakkal, bántalmazással és kínzással kapcsolatban.
  • A tagállamok ezen kívül felkérést kapnak az Európai Menekültügyi Rendszer által nyújtott vívmányok végrehajtására, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő, nemzetközi védelmet kérelmezők és nemzetközi védelemben részesülő személyek – köztük a fogyatékossággal élő személyek – sajátos szükségleteit a megfelelő gyakorlati védelem biztosítása érdekében,
  • valamint a kiszolgáltatott, köztük a fogyatékossággal élő személyek menedékjog iránti kérelmeivel foglalkozó védelmi tisztviselők és tolmácsok képzésének megkönnyítésére az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal való szoros együttműködésben.

A következő rész tartalmából

Mit tesznek a világ más részein a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítése érdekében? Milyen hatékony eszközök állnak az Európai Unió tagállamainak rendelkezésére a hatékony jogvédelem megvalósításához? Szükség van-e további eszközökre, és ha igen, milyen formában?

Maradjanak velünk!

Velegi Dorottya
jogi munkatárs