Országos rendezvénysorozatot indított útjára 2020. január 17-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapesten, a Várkert Bazárban. A konferencia háziasszonya Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője, házigazdája pedig Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára volt.
Fülöp Attila
„Miért? – tette fel a kérdést nyitóbeszédében Fülöp Attila, majd így folytatta: a folyamatosan erősödő magyar gazdaságnak, valamint a közös társadalmi felelősségvállalásnak köszönhetően egyre nagyobb erőket mozgósíthatunk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítésére. Olyan nemzetgazdasági érdek ez, amelynél a legnagyobb gazdasági vállalatok, a hazai kisvállalkozások és az állam érdekei összeérnek”.
Egy frissen elvégzett hazai kutatás azt bizonyítja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók nem csupán a munkahelyi közösségre vannak pozitív hatással, hanem gazdaságilag is értéket jelentenek, hiszen az ebben a formában dolgozók között alacsonyabb a fluktuáció, rendkívül megbízhatóak és kiemelkedő a monotonitástűrő készségük.
Nemcsak a közel tízezer munkavállalót foglalkoztató állami tulajdonú KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE és SZEFO cégek a bizonyítékai annak, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók gazdasági hozzáadott értéke kiemelkedő, hanem a versenyszférában ezen a területen tapasztalatot szerzett vállalatok is így látják. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint 300 cég gyártat termékeket az állami cégekkel, köztük magas szinten jegyzett nemzetközi márkák.
Bár az elmúlt években komoly fejlődést sikerült elérni ebben a foglalkoztatási formában, hiszen a foglalkoztatottak aránya csaknem megduplázódott néhány év alatt, becslések szerint még csaknem 150 ezren vannak olyanok, akik megfelelő segítséggel munkába állíthatóak.
2020-ban a kormány szeretné még szorosabbra fűzni a szociális területen is a piaci és az állami szektor felelősségvállalását, becsatornázva ebbe a folyamatba a terület kiemelkedő nemzetközi szaktekintélyeit. Ennek első alkalma volt a Várkert Bazárban megrendezett ÉrtékPlacc nemzetközi konferencia.
Az ÉrtékPlacc azonban nem csupán egy konferencia, hanem egy közös virtuális és fizikai tér is, amellyel az egész országot bejárják majd, hogy egy olyan hely jöjjön létre, ahol érintett és munkáltató egymásra találhat, ahol bárki – mint egy piacon – megnézheti, megtapinthatja vagy kipróbálhatja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyet csúcsminőségben állítanak elő, illetve nyújtanak a megváltozott képességű emberek.
Mennyit ér az értékteremtés? Elsőként ezt a kérdést elemezték a konferencia előadói. Jonathan Kaufman (USA), Pulitzer-díjas újságíró, egyetemi professzor írásaiban népszerűsíti a megváltozott munkaképességű (mmk) munkavállalók foglalkoztatását. Meggyőződése, hogy értéket állítanak elő. Ez pedig mind a társadalomra nézve, mind pedig a gazdaságra nézve előnyös.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára előadásában azt emelte ki, hogy az mmk dolgozók által gyártott kiváló minőségű termékek a nemzetközi piacon is értékesíthetők. Németországból a Rissmann GmbH ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy eredményesen együttműködnek magyarországi védett szervezetekkel csomagolóanyag termékek gyártásában, a Nanushka operatív igazgatója pedig arra volt büszke, hogy a cégük divattermékeit nemzetközileg híres sztárok viselik.
Foglalkoztatni vagy jótékonykodni olcsóbb? A második körben erre a kérdésre adtak választ az előadók. Az Audi Hungária Zrt. képviselője egy jó gyakorlatot mutatott be, amelynek lényege, hogy folyamatosan figyelik a munkavállalók egészségi állapotát. Ha kisebb mértékű egészségkárosodást észlelnek, akkor új munkakörbe helyezik a dolgozót annak érdekében, hogy a további állapotromlást megelőzzék. Az E. ON Hungária Zrt. és a Robert Bosch Kft előadói azt hangsúlyozták, hogy hisznek a mmk munkavállaló értékteremtő munkájában, ezért szívesen alkalmazzák őket.
A konferencia harmadik fő témája az volt, hogy vajon gazdaságos-e a felelősségvállalás? Először Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter fejtette ki álláspontját, miszerint az állami, nagy közszolgáltató cégeknek is fontos feladatuk az mmk dolgozók foglalkoztatása. Ezt követően Csizi Péter, a KÉZMŰ-ERFO-FŐKEFE ügyvezető igazgatója mutatta be röviden a cégcsoportulást. Közel kilencezer mmk munkavállaló dolgozik náluk, akik magas színvonalú munkát végeznek. Termékeik közül sokat külföldön is értékesítenek, egyebek mellett ők a Rissmann GmbH beszállítói is. A Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona előadásában nem a foglalkoztatást, hanem a munkahely megközelítésének fontosságát emelte ki. A cég arra törekszik, hogy minél több akadálymentes busz álljon az utasok rendelkezésére.
Hosszútávú befektetés? – a konferencia zárásaként ezt a témakört járták körül előadásaikban az előadók. Az OTP Jelzálogbank Zrt. vezérigazgatója, Becsei András szintén az akadálymentesítés fontosságát hangsúlyozta, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója, Bánhegyi Zsófia pedig beszámolt a spanyol ONCE szervezettel kialakult együttműködésről, melynek eredményeként kidolgozták az mmk munkavállalók foglalkoztatását.
Az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója, Dominique Ducoux felszólalását érintettként állította össze, hiszen – mint kifejtette – a családjában is él mmk személy. Két fő szempontot emelt ki az mmk emberek foglalkoztatását illetően: egyrészt értékteremtő munkát végeznek, másrészt pedig alkalmazásuk esetén nem kell a cégnek megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulási adót.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a résztvevők a következő kérdésekre keresték a választ: Miért hiszek benne? Miért más ugyanolyannak lenni?
Nagy Sándor
