Hogyan reagált az MVGYOSZ érdekképviseleti szervezetként és munkáltatóként a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet kihívásaira? Hogyan képviselte és támogatta ebben a nehéz időszakban a látássérült embereket? Kiderül dr. Nagy Sándor elnök beszámolójából.
Március közepétől a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) igyekezett nem csupán lépést tartani a veszélyhelyzet, majd a kijárási korlátozás által állított kihívásokkal, hanem számos tekintetben előremutató módon reagált a vak és gyengénlátó emberek speciális igényeire a járvány időszakában. Ennek érdekében elsődleges feladatunk volt mindazon szolgáltatások működtetésének folyamatos és lehetőleg zökkenőmentes biztosítása, melyek nélkülözhetetlenek a látássérült emberek önálló életvitelének támogatásában, egészségük védelmében, valamint információhoz jutásuk és szabadidejük tartalmas eltöltésének biztosításában. Ennek megfelelően az elsők között gondoskodtak munkatársaink a Távszem szolgáltatás zavartalan működtetéséről, a telefonos és online ügyfélszolgálat biztosításáról, a segédeszközbolt és a hangoskönyvtár postai úton történő üzemeltetéséről, illetve az Okosklub és a jogsegélyszolgálat online elérésének biztosításáról. Ugyancsak folyamatos volt az újságok nyomtatása, de a lehetőségekhez képest zajlott a vakvezetőkutyák kiképzése, illetve távsegítség formájában a kölyöknevelés támogatása és az utógondozás is.
Munkatársaink teljesen vagy részben home office-ban végezték és végzik munkájukat, amihez szükség esetén informatikai eszközöket és technikai segítséget biztosítottunk részükre. Ezzel az MVGYOSZ munkakultúrájában olyan digitális platformok meghonosítása vette kezdetét, amelyekről korábban nem is álmodtunk, és melyekről azóta bebizonyosodott, hogy látássérült munkavállalóként is használhatóak és nagyban megkönnyítik a napi munkavégzést a nehezen közlekedő, a vidékről ingázó, a veszélyeztetett korú vagy krónikus betegséggel élő, illetve a kisgyermeket nevelő munkatársak számára. Most, hogy a korlátozások lazulnak, megkezdtük a személyesen igénybe vehető szolgáltatások újraindítását, illetve az arra való felkészülést, elrendelve az irodai munkavégzés során a fertőzésveszélyt minimalizáló biztonsági intézkedések betartását.
Jogász kollégáimmal közösen folyamatosan figyelemmel követtük a járványügyi helyzetre reagáló kormányzati rendelkezéseket, értelmezve és leegyszerűsítve azok tartalmát, valamint tájékoztatva a teendőkről a munkatársakat, a tagegyesületeket és a látássérült személyeket. A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) tagjaként részt vettünk abban a munkában, melynek során a társszervezetekkel célcsoport-specifikusan gyűjtöttük össze és kommunikáltuk az EMMI döntéshozói felé az egyes fogyatékossági csoportok kijárási korlátozásra, egészségügyi ellátásra és a veszélyhelyzettel járó egyéb lehetőségekre vonatkozó speciális igényeit és nehézségeit, valamint az ezen helyzetekben alkalmazandó segítő technológiákat.
Ugyancsak ezen nehézségeket felmérve végeztünk érdekképviseleti tevékenységet a Volán járatokon történő készpénzmentes jegyvásárlás esetében, melynek eredményeként a veszélyhelyzet idején a látássérült utasok ingyenesen vehetik igénybe a helyközi közlekedést. Tárgyalást kezdeményeztünk az online bevásárlás terén a fogyatékos emberek előnyben részesítése érdekében, ám ez a munkánk eddig nem járt kézzel fogható eredménnyel. Az Oktatási Hivatallal is felvettük a kapcsolatot, és igyekeztünk feltárni a látássérült diákok digitális munkarend során tapasztalt nehézségeit, illetve támogatni az idén érettségiző vak és gyengénlátó tanulókat a rendkívüli helyzetben rájuk vonatkozó speciális szabályozás értelmezésével.
Természetesen tevékenységünk egyéb területein sem állt meg a munka. Folytatódott a Hermina út 47. szám alatti műemlék székház felújításával és egy új szolgáltatóház építésével kapcsolatos projekt, melynek fontos mérföldköve, hogy a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette. Ennek eredményeként egyes ügyintézési határidők lerövidülnek, miközben néhány tekintetben az építési szabályok terén is kedvezményeket kapunk. A felújítás és az építkezés engedélyes tervei hamarosan elkészülnek.
Továbbra is az érdekképviselet kiemelt feladatának tekintem az egyenlő hozzáférés biztosítását, a közszolgálati honlapok, szoftverek és mobilalkalmazások akadálymentességének kiharcolását. Ennek érdekében – a már 2018 tavasza óta folyó egyeztetések újabb állomásaként – a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Megfelelőség Ellenőrzési Főosztályának vezetőjével folytattam személyes egyeztetést március közepén a közfeladatot ellátó szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak 2020-as akadálymentességi ellenőrzésére vonatkozó tervről. Az egyeztetésekbe természetesen folyamatosan bevonjuk az Informatika a Látássérültekért Alapítványt.
Igyekszünk nemzetközi kapcsolatainkat is fenntartani, ápolni. Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) új ügyvezetőjével, Lars Bosselmannal online találkozó keretében ismerkedtünk meg és osztottam meg vele az EBU továbbfejlesztésével kapcsolatos véleményemet, illetve bemutattam neki a szövetség tevékenységét. Szintén az EBU felkérésére megkezdtük egy budapesti esemény szervezését, melynek célja a magyar gyengénlátó emberek érdekképviseletével kapcsolatos munkát elindító, megerősítő akcióterv kidolgozása és egy az érintettekből álló, őket képviselő bizottság felállítása. Az esemény középpontjában álló fókuszcsoportos megbeszélés tervezett időpontja 2020 októbere, jelenleg az előkészítő egyeztetések folynak.
Megtisztelőnek és egyben igen fontosnak tartottam a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól érkezett felkérést, hogy vegyek részt a Vakok Állami Intézete igazgatói pozíciójára beérkezett pályázatok elbírálásában. A bírálóbizottság tagjaként márciusban már a második ülésen hallgattuk meg a pályázókat. A látássérült emberek érdekvédelmét országos szinten ellátó szervezet vezetőjeként számomra a pályázók szakmai programja volt érdekes, ezen belül is elsősorban az, hogy milyen módon kívánják biztosítani és továbbfejleszteni a felnőttként látássérültté váló személyek elemi rehabilitációját, illetve hogy a tartós rehabilitációs ellátást igénybe vevő személyek számára miként terveznek jobb életkörülményeket, nagyobb önállóságot és munkavállalási lehetőségeket teremteni.
A törvényi kötelezettségeknek megfelelően idén tavasszal is elkészült az MVGYOSZ éves beszámolója és közhasznúsági melléklete. Bár a május 21-ére tervezett küldöttgyűlés a veszélyhelyzetre tekintettel elmaradt, a 2019. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadására – a törvény adta keretek között – sor került. Az idén esedékes tisztújító közgyűlést, szintén a törvény adta kereteknek megfelelően, későbbre halasztottuk.
A veszélyhelyzet időtartama alatt több alkalommal is ellenőrizték támogatóink az általuk rendelkezésünkre bocsátott források felhasználását. Budapest Főváros Kormányhivatala a megváltozott munkaképességű munkatársak 2019. évi foglalkoztatását lehetővé tevő bértámogatás, az EMMI pedig a költségvetési támogatás 2018-as és 2019-es felhasználását ellenőrizte. A vizsgálatok sikeresen lezajlottak, és mindent rendben találtak. Tervezetként már elérhető a jövő évi költségvetési törvény, melynek kapcsán komoly lobbitevékenységet szükséges kifejtenünk annak érdekében, hogy a költségvetési támogatást változatlan feltételekkel kaphassa meg a szövetség.
