//Elfogadta a parlament a szövetség által kezdeményezett jogszabály-módosítást

Elfogadta a parlament a szövetség által kezdeményezett jogszabály-módosítást

2019-11-30T18:20:06+02:002019. november 30.|

Mint ahogy arról november 1-jén már beszámoltunk, az MVGYOSZ kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező 1997. évi CXLI. törvény 33. § (3) bekezdésének módosítását. Javaslatunk arra irányult, hogy az írásra és/vagy olvasásra képtelen személyek (ide sorolódnak a vakok is) ne csak közjegyzői okirati formában tehessenek nyilatkozatot, illetve köthessenek szerződést ingatlan átruházására vonatkozóan. A javaslat előterjesztése során hangsúlyoztuk, hogy a polgári törvénykönyv (Ptk) az írni és/vagy olvasni nem tudó személyek esetében az érintett személyre bízza annak eldöntését, hogy írásbeli jognyilatkozatát közokirati, vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formában teszi-e meg. Ehhez képest is indokolatlan és súlyos korlátozást jelent az ingatlanokra vonatkozóan kizárólag a közjegyzői okiratot megkövetelő szabályozás.

Az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról rendelkező 2019. évi LXXXII. törvény, melyet a napokban fogadott el a parlament, az ingatlan-nyilvántartási szabályokat – az MVGYOSZ javaslatával megegyezően – az alábbiak szerint módosította: „Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozata alapján a jogügylet akkor kerülhet bejegyzésre, ha a jognyilatkozat megfelel a 32. § (3) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek” (1997. évi XCLI. törvény 33. § (3) bekezdés.).

A 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítás alapján az írni és/vagy olvasni nem képes személyek ingatlanra vonatkozó jogügyleteiket választásuk szerint akár közokiratba (közjegyzői okirat), akár teljes bizonyító erejű magánokiratba is foglaltathatják. Teljes bizonyító erejű magánokirat kizárólag olyan okirat lehet, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el (Ptk 6:7. § (4) bekezdés.)

Az olvasni nem képes felek esetében azonban mindig kötelező eleme lesz a szerződésnek, nyilatkozatnak, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

A tulajdonjogra, haszonélvezeti jogra, a használat jogára, telki szolgalmi jogra, vételi jogra, eladási jogra, illetve jelzálogjogra vonatkozó jogügylet, ha azt magánokiratba foglalták ezután is csak akkor alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha azt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyezte.

Az elmondottakat összegezve: januártól az írni vagy olvasni nem képes személyek ingatlanra vonatkozó jogügyleteiket nemcsak közokiratba, hanem például ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba is foglaltathatják, ez kizárólag saját döntésükön múlik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos