//Százéves az MVGYOSZ

Százéves az MVGYOSZ

2018-11-19T10:55:55+02:002018. június 03.|

Kép: Kutyaiskola kiképzői kutyáikkal gyarkolatoznak

Ebben az évben centenáriumot ünneplünk.

A Centenáriumi év ünnepélyes megnyitására – melyet a fogyatékosügyi szakma és a média nagy érdeklődése kísért – 2018. január 4-én, a Braille-írás világnapján került sor. A dátum önmagában is üzenet értékű. Louis Braille, a vakok pontírásának kidolgozója 1809. január 4-én született, a róla elnevezett speciális írásrendszer pedig nem csupán a vak embereket leginkább szimbolizáló, az ép látású emberek többségének érdeklődését felkeltő eszköz, hanem a látássérült emberek számára a tanulás, a munka, a kultúra, az informálódás, vagyis a világ és a társadalom felé utat nyitó találmány is. Az MVGYOSZ céljai között kiemelt helyen szerepel a Braille-írás ismertté tétele, a Braille-kultúra ápolása, valamint a pontírás XXI. századi létjogosultságának erősítése és kommunikációja. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is Braille-írásos levélben köszöntötte a Szövetség elnökét és tagságát.

Elnöki beszéd

Dr. Nagy Sándor elnök ünnepi beszédében utalt az MVGYOSZ létrejöttének előzményeire: “Már 100 évnél korábban is létezett hasonló szervezet (például egy 1856-os adat szerint a Pesti Vakok Intézete, évekkel később pedig a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd 1896-ban megalakult a Vakokat Gyámolító Országos Egylet), ám a ma is folyamatosan működő szövetség története 1918-ban kezdődött.”

Dr. Nagy Sándor elmondta, hogy a Szövetség

“sohasem volt abban a helyzetben, nem is lehetett, hogy erővel szerezzen érvényt az általa képviselt emberek akaratának, illetve jogainak. A társadalmi párbeszéd során úgy kellett érdekeinket érvényesítenie, mint egy jó gyermeknek a demokratikusan működő családjában. Mert miként cselekszik a gyermek? Növekedése során fokozatosan jelzi igényeit a gondoskodó szülőknek: Kérek szépen új ruhát, kérek szépen zsebpénzt, szeretnék szórakozni, szeretnék tanulni, szeretnék dolgozni.

És miként élt a szövetség a társadalmi párbeszéd adta lehetőséggel? Kérte, hogy a vak és gyengénlátó emberek méltó körülmények között élhessenek, tanulhassanak, dolgozhassanak, szórakozhassanak. A gyermekek azonnal megkaptak mindent a szüleiktől? Bizony nem. Így volt ez a szövetség esetében is. Kitartó érdekképviseleti munkával, sok-sok tárgyalással, sok-sok kompromisszum árán mégis elértük, hogy a látássérült emberek életminősége folyamatosan javuljon.”

Az eseményt megtisztelte jelenlétével a stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt is, aki örömmel jelentette be azt a Parlament által nemrég egyhangúlag elfogadott jogszabályt, mely a Braille-kijelzők és nyomtatók áfáját 2018-tól 5%-ra csökkenti. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról nem beszélhetünk autonóm és önrendelkező életvitelük feltételeinek megteremtése nélkül. Ehhez az kell, hogy a látássérült emberek is aktív, egyenjogú, egyenrangú, látható és hallható tagjai legyenek társadalmunknak.

Az MVGYOSZ fontos a kormánynak

A kormány fontos partnerének tekinti a százéves MVGYOSZ-t és további együttműködési szándékáról biztosította a megjelenteket. Mindketten gratulációjukat és köszönetüket fejezték ki az MVGYOSZ felé, mely Magyarország egyik legrégebbi érdekvédelmi szervezeteként párbeszédet folytat a kormányzattal, aminek eredményeként a látássérült személyek társadalmi helyzete folyamatosan javul.

Az államtitkár szerint míg száz éve a fogyatékos emberben a hiányt, a deficitet látta a társadalom és a kormányzat is, addig ma erőforrásként tekintenek rájuk. Üdvözölte a Szövetség által megálmodott és nyertes pályázat keretében kidolgozott Távszem szolgáltatást, mely az infókommunikációs akadálymentesítés révén sokszorozza meg és juttatja el valamennyi rászoruló látássérült személyhez a segítő szolgáltatásokat, ezzel javítva életminőségüket.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője ismertetve a Centenáriumi év programjait elmondta, hogy egy százéves szervezet nem öreg, hanem dinamikus fejlődésre és megújulásra képes az eltelt évszázad tapasztalataira építve. Az elmúlt száz év során a magyar látássérült emberek rengeteg értéket teremtettek, amiben a Szövetség folyamatosan segítette őket, nélkülük a társadalom kevésbé lenne színes és gazdag. A centenáriumi év célja, hogy bemutassa, hogy a vak és gyengénlátó emberek is egyre inkább integráns tagjai a társadalomnak. Ahogy azt a Szövetség missziója is deklarálja: “együtt formáljuk élhetőbbé a világot.”

Az Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett zajló Centenáriumi év alkalmából megvalósuló programok között lesz vakvezetőkutyás találkozó, sportrendezvény, nemzetközi konferencia, mesemondó verseny, irodalmi műsor, ezen kívül az MVGYOSZ Braille- és hangoskönyvtárának állományát 100 új művel tervezik gyarapítani, az ünnepségsorozatot pedig a Centenáriumi év nagykövetei, Szendi Szilvi és Peller Károly közreműködésével megvalósuló operett gála koronázza meg.

Nyitó ünnepség videója

A nyitóünnepség keretében került sor az MVGYOSZ hangoskönyvtárának ünnepélyes névadójára. Az 1961. óta működő hangoskönyvtár nevét egyik legismertebb és legaktívabb önkéntes felolvasójáról, Bodor Tibor színművészről és tanárról kapta.

Az ünnepélyes megnyitó a Centenáriumi év nagykövete, Peller Károly színművész által adott zenés műsorral, valamint a programsorozatot beharangozó kisfilm levetítésével zárult.

Dr. Nagy Sándor zárszavában azon meggyőződésének adott hangot, hogy érdemes odafigyelni a vak és gyengénlátó emberek igényeire és jól dolgozva képviselni azokat. Örömét fejezte ki a Centenáriumi év iránt már most megnyilvánuló hatalmas érdeklődésért, továbbá köszönetet mondott az anyagi támogatásért, amivel több cég is segíti a programsorozat létrejöttét.

A százéves jubileum programjainak főtámogatója a Wesper KFT.