//Beszámoló az EBU 11. közgyűléséről

Beszámoló az EBU 11. közgyűléséről

2019-12-06T20:07:55+02:002019. december 06.|

Az MVGYOSZ mind a Vakok Világszövetségének (WBU), mind annak 6 regionális szervezete egyikének, az Európai Vakok Szövetségének (EBU) tagja.

A négyévente megtartott közgyűlés helyszíne 2019. október 27-30. között Róma volt. Az MVGYOSZ képviseletében dr Nagy Sándor elnök és Ollé Attila nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs vettek részt a közgyűlésen. A részvétel az EBU támogatásával történt (szállás- és étkezési költségek), az MVGYOSZ-nek csak az utazást kellett megszerveznie.

Alábbiakban olvasható a közgyűlés rövid összefoglalója:

Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) 11. közgyűlésének házigazdája az UICI, azaz az Olaszországi Vakok és Gyengénlátók Szövetsége volt. A 41 EBU-s tagország közül 33 ország + megfigyelői státuszban Izrael képviseltette magát a közgyűlésen, 74 képviselője által, plusz az EBU 5 tisztségviselője és 8 elnökségi tagja volt jelen.

A közgyűlés áttekintette és elfogadta az EBU elmúlt 4 éves tevékenységéről szóló beszámolót, a pénzügyi jelentést, illetve a 2020-2023. évi stratégiai tervet.

 

Az elmúlt és a következő négyéves időszak néhány kiemelt fontosságú témája:

– A látássérültek „könyvéhségének” (book famine) leküzdése az akadálymentesen hozzáférhető formátumú művek határokon túlnyúló cseréjét lehetővé tevő Marrakesi Szerződés révén.

– A „csendes járművek” jelentette veszélyek a látássérültek szempontjából, illetve ennek csökkentése hangjelző rendszer (AVAS) kötelező beszerelése révén. Kampánytevékenység annak érdekében, hogy az AVAS-t ne lehessen kikapcsolni. Fokozott figyelmet kell fordítani és megoldást találni az újabb technológiával működő elektromos járműveknek (E-rollerek, E-deszkák, Segway stb.) a látássérülteket különösképpen érintő kockázataira.

– A fogyatékossággal élők, különösképpen a látássérültek másokkal egyenlő joga a szavazásokon – választóként, vagy akár jelöltként – akadálymentesen történő részvételére.

– A kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés jegyében mindent el kell követni annak érdekében, hogy kötelező legyen a filmek – különösképpen az EU-s finanszírozással készülő alkotások – audiófeliratozása, ugyanúgy, mint a hallássérültek számára kötelezően készítendő feliratozás!

– A Braille-írás-olvasás fontosságának hangsúlyozása és oktatásának és használati lehetőségeinek biztosítása. A legújabb technológiák mellett sem szabad elfeledkezni a Braille-nak az egyéb képességek és készségek kifejlesztésében és fenntartásában betöltött fontos szerepéről!

 

A Közgyűlés által elfogadott határozatok:

2019-1:

I.: A WBU 6 regionális szervezetének egyikeként az EBU támogatja a Vakok Világszövetségének (WBU) a Látássérültek Oktatásával Foglalkozók Nemzetközi Tanácsával, ICEVI közösen rendezett, következő közgyűlését, melynek helye és ideje: Madrid, 2020.06.17-24., címe: World Blindness Summit – Changing what it means to be blind. A WBU közgyűlés célja az, hogy a vakok és gyengénlátók érdekeinek figyelembevételével segítse az ENSZ Fenntartható Célok és a Fogyatékossággal Élők Jogairól Szóló ENSZ egyezményben leírtak végrehajtását;

Az EBU arra ösztönzi az EBU nemzeti tagszervezeteit, hogy

II. képviselőik révén vegyenek részt a WBU közgyűlésén;

III. lehetőségeikhez mérten támogassák egyéb WBU tagszervezetek részvételét;

IV. képviselőik révén jelöltessék magukat WBU tisztségekről szóló szavazásokon;

V. Az EBU arra ösztönzi a segítőtechnológiákkal foglalkozó európai piaci résztvevőket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt és állítsanak ki a WBU közgyűléshez kapcsolódó „TIFLOINNOVA” kiállításon.

2019-2:

Az EBU számos tagszervezetének alapszabálya korlátozza azt, hogy a választott tisztségviselők hány alkalommal választhatóak újra. Ez a szabályozás jól szolgálja a szervezetek megújulását, illetve újabb, tehetséges szakemberek bekerülését. Bár az EBU is igen sokra értékeli az évek során összegyűjtött tapasztalatok fontosságát, lépést kell tartani a változó időkkel, és az EBU szervezetén belül is tükröződnie kell a vakok és gyengénlátók minél szélesebb körének! Az EBU Alapszabály V. cikk 1. fejezet 1.4 pontja csak annyit mond ki, hogy „az elnökség bármelyik tagja újraválasztható”, arra azonban nincs szabály, hogy az elnökség tagjai és az elnök hányszor választhatóak újra.

Figyelemmel a fentiekre az EBU elnökségének ki kell vizsgálnia azt, hogy mik azok az okok vagy/és mechanizmusok, amelyek megakadályozzák azt, hogy kiegyensúlyozott lehessen az EBU elnökségen belüli képviselet;

A vizsgálat eredményeit és az annak megfelelő ajánlásokat az EBU elnökségnek még a 2023. évi közgyűlés előtt el kell juttatnia minden tagszervezete számára úgy,hogy azok a jelöléseik kialakításánál figyelembe tudják venni ezeket az ajánlásokat!

2019-3:

A közgyűlésen ismertetett, 2020-2023. évi stratégiai terv is megállapítja, hogy az EBU-nak mindent el kell követnie az alulreprezentált csoportok bevonása érdekében. A kérdés már több közgyűlés alkalmával is felmerült, jelentős javulás azonban ez idáig nem következett be. Ebből adódóan több kérdés is felmerül, pl. az, hogy mik ennek az okai; a tagszervezetek szerkezete vagy természete; mi az oka annak, hogy a tagszervezetek nem javasolnak jelölteket minden csoportból.

A közgyűlés határozata szerint olyan alapszabály-módosítási javaslatot kell kidolgozni, mely szerint az EBU elnökség megválasztott tagjai csak kettő egymást követő négy évre választhatók meg!

2019-4:

A látássérült nők a hátrányos megkülönböztetés legkülönfélébb formáival kénytelenek szembesülni, mind a nemzeti tagszervezeteken, mind magán az EBU-n belül. A nemek szerinti egyenlő képviselet továbbra is igen fajsúlyos probléma!

A 11. közgyűlés határozata szerint a 2019.06.14-16. között Malmőben megtartott EBU GEAR konferencián közzétett, „Malmői EBU-nyilatkozatnak” megfelelően az EBU:

  1. A jelenleg is létező „Nők EBU-s hálózat, 2019-2023. között levelezőlistaként történő működtetése mellett egy, a nemi egyensúllyal foglalkozó állandó bizottságot/munkacsoportot állít fel;
  2. Támogatást nyújt ahhoz, hogy személyes találkozók történjenek a nemi egyensúly tárgyában, legalább négyévente, a közgyűléshez kapcsolódóan, sőt lehetősége szerint az elnökségi terminus közepén is;
  3. A 2019-2023. közötti periódusban alapszabály-módosítást kell készíteni egy kvóta-rendszer kidolgozásával annak érdekében, hogy az EBU elnökségen belül érvényesüljön a legkülönbözőbb korú nők és férfiak egyenlő arányú képviselete!

A közgyűlés egyetértett azzal a szlovén-dán javaslattal, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy a 2020. évi WBU közgyűlés mottóját – World Blindness Summit, azaz vakok világtalálkozója – lehet-e és hogyan úgy módosítani, hogy abban a vakok mellett a gyengénlátók is szerepeljenek.

A skandináv országok és a spanyol ONCE javaslata az, hogy az EBU székhelye Párizsból kerüljön át Brüsszelbe. Ezt egyrészt az EU-s döntéshozókhoz való közelebbi működés, másrészt a várhatóan alacsonyabb működési költségekkel indokolták.

Philippe Chazal, az EBU kincstárnoka felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a költözéssel járó plusz-költségekről (párizsi iroda felszámolása, költöztetés költségei, párizsi iroda alkalmazottainak végkielégítése, stb.)! Nem kizárt, hogy a költözés miatt a tagdíjakat is emelni kellene (10-25%-kal)! Részletes költségelemzést kell készíteni!

A közgyűlés elutasította a tagdíjak emelésének gondolatát.

Andre Félix, az EDF külső kommunikációért felelős munkatársa arról tájékoztatott minket, hogy az egységes Európai fogyatékossági kártya 9 európai ország részvételével folytatott pilot-projektje 2019 végén fejeződik be. Személyes tapasztalatai szerint a kártya jól működik, ő például Olaszországban és Brüsszelben is igénybe tudta venni a helyi, fogyatékossággal élők számára nyújtott kedvezményeket (pl. múzeumi belépők). Várakozásai szerint a projekt értékelése után az Európai Bizottság valószínűleg a projekt kiterjesztése mellett fog dönteni, ami azt jelenti, hogy felajánlják egyéb uniós országok számára is a rendszerhez való csatlakozás lehetőségét. A döntés persze továbbra is tagállami hatókörben marad, ezért valószínűleg komoly lobbi-tevékenységre lesz szükség az egyes tagországokban.

A közgyűlés jó alkalmat biztosított újabb személyes kapcsolatok kialakítására (lengyel, finn, svéd, spanyol, olasz látássérült szervezetek).

Ollé Attila

nemzetközi referens

Ugrás a lap tetejére