A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet számos vonatkozásban érinti a munkavállalókat, a munkavállalást, illetve a civil szervezeteket is.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghozott és 2020. április 21-én kihirdetett rendelet tagegyesületeink, illetve olvasóink széles köre számára legfontosabb pontjait az alábbiakban részletezzük.
Beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos könnyítés
A civil szervezetek esetében is meghosszabbodik a 2019-es tárgyévre vonatkozó számviteli beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) kötelezettség határideje. A kormányrendelet értelmében, ha ezek a határidők 2020. szeptember 30-ig hosszabbodnak meg, amennyiben 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között lennének esedékesek (a civil szervezetek esetében ez a helyzet áll fenn). Ez egyben azt is jelenti, hogy az ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét szintén ettől a naptól kell számítani.
A fizetés nélküli szabadságon lévők is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra
A „munkavállalás koronavírus-járvány idején” című, 2020. március 30-án a MVGYOSZ honlapján megjelent írásunkban a fizetés nélküli szabadság kapcsán arról adtunk hírt, hogy ennek időtartama alatt a munkavállaló – biztosítás hiányában – egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie, amit munkáltatója is átvállalhat.
Mostantól a helyzet annyiban változik, hogy az új szabályozás a veszélyhelyzet fennállásának időszakára vonatkozóan már rögzíti, hogy a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az ennek fedezetét szolgáló egészségügyi szolgáltatási járulékot 2020. május 1-jétől nem a munkavállaló, hanem munkáltatója köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
A munkáltató kérelmére ugyanakkor az adóhatóság a járulék megfizetésére halasztást engedélyezhet a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
Béren kívüli juttatásként magasabb összegű Széchenyi Pihenő Kártya adható
A kormányrendelet alapján erre az évre vonatkozóan növekedett a Széchenyi Pihenő Kártya formájában nyújtható béren kívüli juttatásnak minősülő támogatás mértéke. Ez annyit jelent, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás eddigi évi 225 ezer forint helyett legfeljebb 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt támogatás az eddigi 150 ezer forint helyett legfeljebb évi 265 ezer forint, míg szabadidő alszámlájára utalt támogatás az eddigi 75 ezer forint helyett legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak, azaz vonatkoznak rá kedvezőbb adózási szabályok.
Ha a munkáltató ezt a támogatást április 22. és június 30. közötti időszakban nyújtja a munkavállalónak, akkor annak összege után nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni.
Szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése
Végül arról is érdemes még szót ejteni, hogy július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap eddigi 17,5 %-áról 15,5 %-ra változik.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
jogtanácsos