Mit tesz az Európai Unió azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek új munkához jussanak, megtarthassák régi munkahelyüket és továbbképzéseik sikerrel záruljanak? Megszerezheti-e egy aktív korú fogyatékos személy a nyílt munkaerőpiacra lépéshez szükséges alapvető készségeket a jelenlegi oktatási rendszerben?
„A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a jó munkahelyi körülményekhez, az önálló élethez, az esélyegyenlőséghez, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessenek közösségük életében. Mindenkinek joga van a korlátok nélküli élethez. Közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljes körű részvételüket.” (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke)
Az előző részben a politikai jogok gyakorlását, az önálló élethez való jogot és a tisztességes életminőséghez való jogot tekintettük át. Ebben a részben a 2021. március 3-án publikált új EU fogyatékosságügyi stratégia 4.2. és 4.3. pontjai alapján megnézzük, milyen szinten áll az Európai Unióban a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása, milyen intézkedések segítik a régi munkahelyek megtartását és az újak megszerzését, valamint hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikai rendszerei mennyire működnek sikeresen.
Új munkahely, új készségek
Az EU-ban a fogyatékos személyek 50,8%-a foglalkoztatott, míg ez az arány a fogyatékossággal nem rendelkezők esetében 75%. A fogyatékossággal élő személyek 37,6%-a inaktív, míg ez az arány a fogyatékossággal nem rendelkezők esetében 17,6%.
Ahogy azt az Európai Készségfejlesztői Program is leírja, ahhoz, hogy egy fogyatékossággal élő személy a nyílt munkaerőpiacon el tudjon helyezkedni, szükséges olyan készségekkel rendelkeznie, amelyekkel a nem fogyatékossággal élőkkel szembeni hátrányait képes kompenzálni. E készségek megszerzéséhez viszont a tagállamoknak egy olyan nemzeti készségfejlesztési stratégiát kell létrehozniuk, ami összhangban áll az ENSZ fogyatékosügyi egyezményével (CRPD) és referál a fogyatékossággal élők egyéni szükségleteire. A tagállamok feladata az is, hogy mindenkinek egyenlő esélyekkel biztosítsák a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és hogy olyan képzéseket tegyenek elérhetővé, amelyeken a fogyatékossággal élő emberek is ugyanúgy részt vehetnek, mint mások. A képzési politikákat a fogyatékossággal élők igényeihez kell igazítani az észszerű alkalmazkodás elvének megfelelően.
A hazánkban a 2007. évi XCII. törvényben kihirdetett CRPD második cikke alapján az „ésszerű alkalmazkodás” azon elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.
Egy közelmúltban lefolytatott vizsgálat rávilágított, hogy habár az általános szakképzéshez való jog elviekben mindenkit megillet, az akadálymentesség, a tanulók támogatásának elégtelensége és az ésszerű alkalmazkodás hiánya miatt sok EU tagállam rengeteg fogyatékossággal élő diákja azért kerül speciális szakiskolába az általános iskola befejezését követően, mert egyszerűen nincs más lehetősége tanulmányainak folytatására. Aki egy ilyen iskolából kerül ki, annak több nehézséggel is szembe kell néznie, ha a nyílt munkaerőpiacon szeretne munkát vállalni egy úgynevezett védett foglalkoztató helyett. Ráadásul ezek a szakiskolák – néhány üdítő kivételtől eltekintve – nem készítik fel a tanulóikat a felsőoktatási felvételire, ami tovább növeli a köztük és az áhított jó munkahely között tátongó szakadékot.
A szakképzésről szóló tanácsi ajánlás az akadálymentes hozzáférést és az inklúziót támogató szakképzési programok kidolgozására kéri fel a tagállamokat. A tanulószerződéses gyakorlatok tekintetében is várható némi fejlődés. E körben komoly szerep hárul a pályaorientációs tanácsadókra és a tagállamok foglalkoztatási szolgálataira annak érdekében, hogy felvilágosítsák az érintetteket az aktuálisan elérhető lehetőségekről. Az Európai Bizottság – együttműködve az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, felhívja az érintettek figyelmét a sorstárssegítés fontosságára.
A 2021-27-re szóló digitális oktatási cselekvési terv alapján a tagállamok külön támogatást kapnak a kisegítő technológiák és a hozzáférhető tanulási környezet fejlesztéséhez.
A minőségi és fenntartható munkahelyekhez való hozzáférés elősegítése
Figyelembe véve, hogy a fogyatékossággal élő személyek még mindig nagyobb arányban munkanélküliek, mint a fogyatékossággal nem élők, azt sem felejthetjük el, hogy a foglalkoztatásban való részvétel a gazdasági autonómia és a társadalmi elfogadás legjobb indikátorai. Ennek megfelelően különösen aggasztó, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók hamarabb hagyják ott meglévő munkahelyüket egy biztosabb, ám kevesebbet fizető védett munkahelyi pozícióért még akkor is, ha ezek nem mindig biztosítják a megfelelő munkakörülményeket, a munkavállalók jogai korlátozottabban érvényesülnek, és fizetésük is alacsonyabb.
Bár Magyarországon senkit sem lehet jogképességétől megfosztani, mert minden ember a születésétől fogva jogképes, ez nincs mindenhol így. A gondnokság alá helyezett értelmi sérült személyek még gondnokuk segítségével sem lehetnek önfoglalkoztatók, nem lehet vállalkozásuk, sőt, egyes országokban munkát sem vállalhatnak.
Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat a vonatkozó foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásában, a statisztikai eszközök fejlesztésében és a jó gyakorlatok cseréjében a foglalkoztatási egyenlőségről szóló uniós irányelvnek megfelelően.
Az Európai Bizottság továbbra is biztosítani fogja, hogy a tagállamok szigorúan érvényesítsék a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelvben foglalt jogokat, és 2021-ben jelentést készít az irányelv alkalmazásáról. A jelentés azt is vizsgálja majd, hogy a tagállamok betartották-e a Bizottság azon ajánlását, hogy az irányelv alkalmazási körén belül vegyék fontolóra egy egyenlőséggel foglalkozó szerv kinevezését a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron és szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció kezelésére. Hazánk ennek a kötelezettségnek eleget tett, hiszen nálunk – a korábbi Egyenlő Bánásmód Hatóság megszűnését követően, annak hatáskörét átvéve – az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egyenlő bánásmódért felelős főigazgatósága biztosítja az érintettek számára a jogvédelmet.
A szociális szervezetek hálózata működésének előmozdítása révén az Európai Bizottság támogatja a tagállamok foglalkoztatáspolitikáját annak érdekében, hogy növekedjen a fogyatékossággal élőknek nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások minősége, lehetőségük nyíljon a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni, és új munkahelyek nyíljanak meg a számukra.
Az ágazat helyzete jelentősen eltér az EU-n belül. Annak érdekében, hogy a tagállamok támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásának erősítéséhez, az uniós közbeszerzési jogszabályok fenntartott szerződésekről rendelkeznek, az uniós versenyjog pedig egyedi állami támogatást tesz lehetővé a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez. Ezzel párhuzamosan a tagállamok „inkluzív vállalkozói” politikákat is kidolgoznak, amelyek az alulreprezentált csoportokat, például a nőket, a fiatalokat vagy a fogyatékossággal élő személyeket célozzák meg.
2022-ben a Bizottság az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatával, a szociális partnerekkel és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel való együttműködésre irányuló, a fogyatékossággal élő személyek jobb munkaerőpiaci eredményeire vonatkozó csomagot terjeszt elő. A csomag iránymutatást nyújt és támogatni fogja a foglalkoztatási és integrációs szolgáltatások kapacitásainak erősítéséről, a munkaerő-felvételi kilátásoknak a megerősítő intézkedések és a sztereotípiák elleni küzdelem révén történő előmozdításáról, az ésszerű alkalmazkodás biztosításáról, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosításáról, valamint krónikus betegségek vagy balesetek esetén a szakmai rehabilitációs programokról, a védett foglalkoztatásban található minőségi munkahelyek felkutatásáról, továbbá a nyitott munkaerőpiachoz vezető utakról szóló, kölcsönös tanulást.
Az Európai Bizottság ezenkívül:
- 2021-ben végrehajtási jelentést tesz közzé a foglalkoztatási egyenlőségről szóló uniós irányelvről, és adott esetben jogalkotási javaslatot tesz, különösen az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének megerősítése érdekében,
- 2021-ben a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet tesz közzé a szociális gazdaságot támogató környezet javítása érdekében, beleértve a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos, a szociális vállalkozásokon keresztüli lehetőségeket és a nyílt munkaerőpiaci integrációt.
Az Európai Bizottság az alábbiakra kéri fel a tagállamokat:
- 2024-ig a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási arányának növelésére, valamint a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási aránya közötti különbségek csökkentésére irányuló célok meghatározására a szociális jogok európai pillérének végrehajtásáról szóló, az Európai Tanács általi jóváhagyásra javasolt cselekvési tervben 2030-ra meghatározott, kiemelt foglalkoztatási cél elérésének elősegítése érdekében,
- a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási szolgálatai kapacitásainak megerősítésére, és e célból a szociális partnerekkel és az érdekvédelmi szervezeteikkel folytatott munka fokozására,
- az önfoglalkoztatás és a vállalkozás megkönnyítésére, többek között az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek számára is azáltal, hogy jogi és üzleti ügyekben támogatást nyújtanak többek közt az uniós alapok felhasználásával.
A következő rész tartalmából
Miért és miben kell szociális rendszereinket fejleszteni? Akadálymentesen elérhetőek-e az igazságszolgáltatási, a jogvédelmi, és a biztonságot segítő szolgáltatások egy fogyatékossággal élő ember számára? Mindenki sejtheti a választ. De ha kíváncsi az EU ezirányú konkrét intézkedéseire, tartson velünk!
Velegi Dorottya
jogi munkatárs
