Először tartott online rendezvényt az MVGYOSZ. Az Együtt a jövőnkért online találkozó célja a látássérült diákok tapasztalatainak feltárása volt a digitális oktatás és az érettségik kapcsán. A tapasztalatok birtokában diák és tanár együtt tehet az egyenlő hozzáférésért.
Az Együtt a jövőnkért című beszélgetéssorozat 2020-as első alkalmának témáját az élet, a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet adta. Az eseményre meghívott diákok és szakemberek a digitális oktatás és a 2020-as szokatlan körülmények között zajló érettségi vizsgák tapasztalatairól beszélgettek az MVGYOSZ történetének első virtuális eseményén. A rendezvényen való részvétel mindenki számára akadálymentes volt, sok olyan diák és szakember is csatlakozni tudott a beszélgetéshez, akik a nagy távolság vagy a közlekedési nehézségek miatt egy budapesti személyes találkozón biztosan nem tudtak volna részt venni.
Az érettségi vizsgák “akadálymentesítése” kapcsán sok gyakorlati kérdés merült fel. Hogyan kell kérnie egy látássérült diáknak, hogy írásban vagy szóban vizsgázhasson? Hogyan történik az írásbeli érettségi feladatok adaptációja? Ki és hol végzi el ezt? Milyen formátumban lehet adaptált feladatlapot igényelni? Használhatják-e saját számítógépüket az érettségizők a vizsgán? Mik az előrehozott érettségi feltételei? Hogyan zajlanak az érettségi vizsgák a mostani rendkívüli helyzetben? Ezekre a kérdésekre a szakemberek és a most érettségiző diákok közösen adták meg a válaszokat egymásnak és az érdeklődőknek. Az idén érettségizők többnyire pozitív tapasztalatokról számoltak be.
Puskás Anett ifjúsági referens örömmel tájékoztatta a diákokat arról, hogy az Oktatási Hivatal az MVGYOSZ rendelkezésére bocsátotta az elmúlt 11 év érettségi vizsgáinak látássérült tanulók számára adaptált elektronikus feladatlapjait. Nagyon fontos ez a lehetőség az érettségi előtt álló látássérült diákoknak, hiszen míg ép látású társaik szabadon hozzáférhetnek az elmúlt évek feladatsoraihoz és így pontosan tudják, mire számíthatnak a vizsga napján, addig a vak diákokban számos nyugtalanító kérdés merülhet fel az adaptáció minőségével és használhatóságával kapcsolatosan. Egy gyógypedagógus szerint ugyanakkor problémát okoz, hogy a gyengénlátó vizsgázóknak készülő dokumentumokat egy egységesen megadott betűtípussal és mérettel nyomtatják, nem pedig a tanulók egyéni igényei szerint, pedig ennek aligha van technikai akadálya.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos beszámolt az MVGYOSZ és az Oktatási Hivatal között folyó egyeztetések fejleményeiről. Az érdekképviseleti tevékenység fontos eredménye az a szabályozás, mely szerint az idegen nyelv emelt szintű érettségit mostantól abban az esetben is elismerik nyelvvizsgaként, amennyiben annak teljesítéséhez a sajátos nevelési igényű tanuló plusz időkeretet vett igénybe. Korábban erre vonatkozóan indokolatlanul rugalmatlan volt a szabályozás, ám az a kitétel most is érvényes, hogy az egyenértékűség elismeréséhez a vizsga minden részét teljesíteni kell.
Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy az Országlicenc program idén is folytatódik, vagyis a látássérült személyek és a velük foglalkozó intézmények ezentúl is ingyenesen igényelhetik a Jaws, a Zoomtext és a Fusion szoftvereket. Egy kérdésre válaszolva külön felhívta a figyelmet ez utóbbi programcsomagra. A Fusion egyesíti a képernyőolvasó és a képernyőnagyító szoftverek előnyeit, így jó szolgálatot tesz azoknak a gyengénlátó felhasználóknak, akik szívesebben használnak egeret, mint billentyűparancsokat, miközben hosszabb szövegek elolvasásához, illetve szemük gyors kifáradása miatt igénylik a képernyőolvasó szoftverek adta előnyöket is. Nagyon hasznos lehet ez a szoftver most, amikor a digitális oktatás miatt a gyermekeknek egész napokat kell a számítógép előtt tölteniük.
A gyengénlátó diákok oktatásával foglalkozó szakemberek külön felhívták a hallgatóság figyelmét a napi sok órás képernyőnézés okozta ártalmakra az amúgy is veszélyeztetett látássérült gyermekek esetében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a digitális oktatás során figyelemmel kéne lenniük a tanároknak és az iskoláknak, de akár az oktatásért felelős legmagasabb szintű döntéshozatali szerveknek is a gyermekek szemének egészségére, alkalmazva a felnőttek képernyő előtti munkavégzésére vonatkozó közismerten szigorú szabályozást.
A digitális oktatással kapcsolatosan vegyes tapasztalatokról számoltak be az érintettek. Egyes iskolákban a tanórákat online formában, órarend szerint megtartják, míg máshol csak néhány tanár vállalkozik erre, vagy egyáltalán nincs online oktatás, csak írásban érkezik meg a tanulnivaló a diákokhoz. A látássérült tanulók helyzetét megnehezíti ugyan, hogy nem minden online oktatásban alkalmazott platform használható képernyőolvasóval, előnyük ugyanakkor, hogy nekik a számítógépen való tanulás nem jelent újdonságot. Szuhaj Mihály azt is elmondta, hogy az alapítvány munkatársai jelenleg a Zoom nevű rendszerhez készült oktatóanyag honosításán dolgoznak, ami képernyőolvasóval jól használható.
Sok családban probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és számú informatikai eszköz az otthoni tanuláshoz. Az alapítvány az erre rászoruló látássérült gyermekeket a veszélyhelyzet idején felújított használt számítógépek és szoftverek ingyenes adományozásával segíti. Eddig 14 ilyen számítógépet adtak át és további 12 vár kiosztásra.
Németh Orsolya
