Dr. Juhász Gabriella tanító és jogász egy személyben, lelkes és odaadó felolvasó. Ismerjük meg közelebbről!
Séta a fejemben
A nevem Dr. Juhász Gabriella, 1972-ben születtem. Budaörsön élek férjemmel és két, már felnőtt gyermekemmel. Tanító, egyszakos magyartanár és jogász vagyok, de elsősorban pedagógusnak tartom, vallom magam. Egy budapesti magániskolában tanítok alsó tagozatos gyermekeket, de már hosszú évek óta oktatok a Milton Friedman Egyetem Szenior Akadémia programjában is. A Szenior Akadémia számos külső helyszínén is dolgozom vendég előadóként. Így a szombatjaimon gyakran megtalálható vagyok Pestlőrincen, Pomázon, vagy akár Bátonyterenyén is. Az előbbi helyeken a kicsik, ez utóbbin az 50 év felettiek várják a velem töltött órákat. Az általános iskolában tanítóként tanítok, míg az egyetemen jogászként, joggal kapcsolatos ismereteket hallgathatnak a kurzusaimra járók. Továbbá már kiforrott, hosszú esztendőkre visszanyúló kapcsolatom van két ügyvédi irodával, ahol szakjogászként számítanak a kollégák a munkámra.
Szeretek egyszerre sokféle feladattal megbirkózni, így a fent felvázolt munkaköreim inkább inspirálnak, és további hasznos feladatok, projektek kipróbálására sarkallnak. Ennek az intellektuális kutatásnak az egyik nagy felfedezése, hogy rábukkantam a Bodor Tibor Kulturális Egyesületre, illetve a felolvasók közösségére. Tulajdonképpen sorsszerűnek éreztem a találkozást. Mióta hatévesként megtanultam olvasni, állandó, elmaradhatatlan útitársaim a könyvek. Imádok olvasni! Szenvedéllyel olvasok gyakorlatilag mindent, ami a kezem ügyébe akad! Folyamatosan 2-3 könyvet olvasok, a legkülönfélébb műfajokból válogatva. Éppúgy imádom a szakirodalmat, mint a szórakoztató irodalmat.
Amikor rátaláltam az egyesületre, a döntésem nem volt kérdéses. Csupán a rendkívül feszes időbeosztásomban kellett megtalálnom a réseket, ahol felolvashatok. Imádom ezt a fajta időtöltést! Ajándéknak tekintem a felolvasással eltöltött órákat. Elsősorban a hangoskönyvek hallgatóságának, de kicsit magamnak is. Az elmúlt időszakban három felolvasásom került be a könyvtár állományába. Azonban még messze nem érzem magam profi felolvasónak – az elején járok a professzionalizmus felé vezető úton. Hiszem, hogy minden könyv csiszol a technikámon, alázatra és tiszteletre nevel a könyvek, a hallgatók iránt.
A könyveket meghallgatókra rokon lélekként tekintek, hiszen a könyv, a betű szeretete közös bennünk! Felemelő érzés ez! Ebből merítek erőt további felolvasások elvállalására.
A családom és a munkáim mellett nagyon kevés időm van hobbikra. Szerencsés vagyok, mert a legfontosabb kedvteléseim egyben a munkáim: imádok tanítani, ismeretet átadni, és a jog útvesztőiben nyomozni, segítve válaszaimmal másokat.
Évtizedek óta gyűjtök antik magán- és közokiratokat – elsősorban oktatással kapcsolatosakat. Bizonyítványokat, mesterleveleket, okleveleket egyaránt.
Szabadidőm a családomé! Velük utazgatok, kirándulgatok. Igyekszem sokat mozogni – pár éve a futás lett a fő mozgásfajtám. Pedagógus Kollégáimmal idei célunk csapatban az Ultrabalaton teljesítése.
Jó érzés a Bodor Tibor Kulturális Egyesület önkéntesének lenni! Veletek teljesebbnek érzem magam. Hogy miért? Mert az egyesület az olvasók közössége!
Szerb Antal mondata tökéletes zárásként: „Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik a műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó.”
Ebben rejlik a mi erőnk!
A portrét szerkesztette és összeállította: Árvay Mária
