//Amit a vakvezetőkutyákról tudni kell

Amit a vakvezetőkutyákról tudni kell

2019-03-13T12:02:28+02:00

A Vakvezetőkutya-kiképző Központ

Az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központja 1978 óta működik. A magyarországi vakvezetőkutya kiképzés megálmodója és létrehozója Vitéz Lovag Rithnovszky János, aki a 70-es évek második felétől időt, fáradságot nem kímélve és az ügyért komoly áldozatokat hozva teremtette meg az ehhez szükséges feltételeket. Neki köszönhető, hogy évtizedek óta ugyanott, Csepelen működik a központ. Munkásságának elismeréseként a 2015-ben átadott új tanpálya az ő nevét viseli.

Csoportkép A kiképzőkkel és a vakvezetőkutyákkal

Az elmúlt negyven évben az MVGYOSZ tapasztalt kutyakiképzői több. mint 800 vakvezetőkutyát képeztek ki és vizsgáztattak le. Fontos, hogy a lehető legtöbb igénylőnek adhasson a szövetség vakvezetőkutyát. A központ értékrendjében azonban a minőség elsőbbséget élvez a mennyiséggel szemben, hiszen a látássérült gazda élete múlhat a kutyán.

Mit tud egy vakvezetőkutya? És mit nem?

Kép: Egy férfi vakvezetőkutyájával és egy fehérbottal, épp átsétál egy gyalogosátkelőn.A vakvezetőkutya feladata, hogy a látássérült embert biztonságosan vezesse a közúti forgalomban. Megállással jelzi az akadályokat, majd biztonságosan kikerüli azokat, utat keres bonyolultabb akadályok, például útlezárások vagy a járdán parkoló autók esetén, valamint meghatározott objektumokat, például gyalogátkelőt, lépcsőt, ajtót, buszmegállót, ülőhelyet, stb. megkeres és bejelez a gazda részére.

A vakvezetőkutya nem taxi és nem GPS, vagyis nem vezeti el a gazdát A pontból B pontba, a látássérült gazdának kell tudnia tájékozódni és a megfelelő vezényszavakkal irányítani a kutyát. A kutya nem tesz mást, mint akadálytól akadályig biztonságosan elvezeti a látássérült személyt.

A kutyák színlátása nem teljesen bizonyított , de nem csak ez az oka annak, hogy a vakvezetőkutya nem a jelzőlámpa színétől függően kel át gazdájával a zebrán, hanem a gazdának kell tudnia a forgalom és / vagy a hangjelzést adó jelzőlámpa hangját figyelve, hogy mikor kelhetnek át a zebrán. A vakvezetőkutya természetesen nem tudja leolvasni a tömegközlekedési eszközök viszonylatszámát, ebben a helyzetben a látássérült személynek kell segítséget kérnie. Vészhelyzetben a vakvezetőkutya „értelmes engedetlenséget” mutat, vagyis szükségszerűen felülbírálja a gazda döntését, ezzel megvédve annak testi épségét.

Miről lehet felismerni egy vakvezetőkutyát?

A vakvezetőkutyák legfontosabb ismertető jele a hám, amit munka közben folyamatosan viselnek. A vakvezetőkutyák hámja egységesen piros színű és látható rajta a kiképző intézmény logója. A vörös kereszt, mint a vakvezetőkutya megkülönböztető jelzése ma már nem elfogadott!

Kép:Egy vakvezetőkutya hámban várakozik gazdájára fekvő pozícióban

Ha a kutyán rajta van a hám, akkor dolgozik még abban az esetben is, ha éppen nem vezeti a gazdáját, hanem helybenmaradásban várakozik. Ilyenkor a kutyával kontaktusba kerülni, például szólítgatni, hívogatni, etetni vagy simogatni tilos! Ha a kutya nem viseli a hámot, akkor nem dolgozik, ilyenkor ugyanolyan kutya, mint a többi, legfeljebb engedelmesebb, szófogadóbb. Etetni viszont ekkor is szigorúan tilos, illetve legfeljebb a gazda engedélyével szabad.

A vakvezetőkutya igazolvánnyal rendelkezik, melyet az oltási könyvvel együtt a gazda köteles mindig magánál tartani. Ez jogosítja fel arra, hogy a segítőkutyákra vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelően gazdájával együtt bárhova bemehessen, hogy a közösségi közlekedés járművein ingyenesen és szájkosár nélkül utazhasson.

A kiképzett és levizsgázott vakvezetőkutyák listája megtalálható a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZE) honlapján (www.matesze.hu).

Hogyan zajlik a kiképzés?

A Vakvezetőkutya-kiképző Központban négy program keretében folyik a munka:

  1. A tenyésztési programban a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő tenyészszuka és fedezőkan kiválasztására, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, megfelelő temperamentumú és idegrendszerű kölykök szülessenek.
  2. Nyolc hetes korukban a kicsik átkerülnek a Kölyöknevelési Programba. Ennek során önkéntes kölyöknevelő családokhoz helyezik ki őket, akik vállalják, hogy a kölyköket városi körülmények között megismertetik idegen állatokkal, emberekkel, tömegközlekedési eszközökön utaztatják őket és hozzászoktatják a szobatisztasághoz, a nyugodt, barátságos viselkedéshez.
  3. A Kiképzési Program a megfigyeléssel kezdődik. Az egy év körüli kutyák a Központba visszakerülve szűrővizsgálatokon és pár hetes megfigyelésen esnek át, hogy kiderüljön, alkalmasak lesznek-e a vakvezető munkára. Amennyiben igen, megkezdődik a kb. 6 hónapig tartó kiképzésük, mely során a kiképzők kezei alatt minden napos utcán történő gyakorlással megtanulják az alapvető engedelmes és vakvezető feladatokat. A kutya és a látássérült gazda közös munkája egy 5 napos bentlakásos átadó tanfolyammal kezdődik, majd egy-másfél hónapos lakóhelyi átadó tanfolyammal folytatódik. A vakvezetőkutya-gazda páros a sikeres Közlekedésbiztonsági vizsga után önálló közlekedésre alkalmasnak minősül.
  4. A levizsgázott kutyákat életük végéig nyomon követik az Utógondozási Programban, melyben mind a félévenként bekért, állatorvos által kitöltött egészségügyi ellenőrző lappal, mind az évente többször megrendezésre kerülő Utógondozási napokkal biztosított a vakvezetőkutyák megfelelő egészségi állapota és munkájuk minőségi szinten tartása.

Nem segédeszköz, hanem társ

Elengedhetetlen a jó és szoros kapcsolat a látássérült gazda és vakvezetőkutyája között. A vakvezetőkutya nem eszköz, hanem élőlény, társa egy látássérült embernek élete végéig, ezért gazdájának nem csupán dolgoznia kell vele, hanem biztosítani számára testi és lelki szükségleteinek kielégítését, így a pihenést, játékot, megfelelő minőségű táplálékot és orvosi ellátást is. Különösen fontos feladata a gazdának a kutya szőrzetének ápolása, rendszeres fésülése, valamint a munkahelyi és otthoni környezet tisztántartása, a kutya ápolt, gondozott megjelenésének biztosítása.