A tájékoztatóra valamennyi fogyatékosügyi országos érdekvédelmi szervezet meghívást kapott, ám a Motiváció Alapítvány irodájában megtartott rendezvényen csak az MVGYOSZ képviseltette magát.

 

A Munkaesély Munkaerőpiaci Szolgáltatók Országos Szövetsége 2008-ban létrejött közhasznú társadalmi szervezet, mely a foglalkozási rehabilitációs célú munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek érdekében tevékenykedik. Alapvető célkitűzése, hogy Magyarország területén, a tagszervezetei tevékenysége révén növelje a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási szintjét. Tevékenységeivel hozzájárul, hogy a munkáltatók reális képet alkossanak a célcsoport foglalkoztatásának társadalmi fontosságáról és előnyeiről. E célok elérése érdekében a szövetség országos hálózatot épít, módszertani fejlesztéseket végez, képviseli tagszervezeteinek érdekeit, szolgáltatásokat nyújt számukra, lobbi- tevékenységet folytat a hálózat által nyújtott szolgáltatások fenntarthatósága érdekében és előmozdítja a tagjai közötti tapasztalatcserét és együttműködést. A szervezet tagja többek között a Napraforgó Közhasznú Nonprofit Kft., a Motiváció, a Kézenfogva, a Fehér Bot és a Salva Vita Alapítvány, melyek látássérült személyeknek is nyújtanak foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat.

 

A megbeszélés témája a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók jelenlegi helyzetének értékelése és a jelenlegi szolgáltatási rendszer problémáinak feltárása volt. A megbeszélés célja, hogy a Munkaesély Szövetség (MESZ) az érdekvédelmi szervezetekkel összefogva nagyobb nyomatékot tudjon adni céljainak, az érintettek pedig minőségibb foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz jussanak.

 

A MESZ elnöke részletesen ismertette a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatási rendszer jelenlegi, meglehetősen szétaprózott és nehézkes működését. A jelenlegi rendszer legfőbb kritikája, hogy szétválasztódik a “diagnózis” és a végrehajtás, vagyis maga a rehabilitáció. Az állami rehabilitációs szerveknél felállított elemzés és értékelés alapján készülő rehabilitációs javaslatban foglalt szolgáltatások egy részét nyújtják a kormányhivatalokkal szerződésben álló civilek, ám a szolgáltatás folyamatában számtalanszor kiderül, hogy további segítségre, netán egészen más jellegű beavatkozásokra van szükség a megváltozott munkaképességű egyén sikeres rehabilitációjához. Az is gyakran előfordul, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevő személy több helyen kap különféle segítségeket a munkaerő-piacra való reintegrációhoz, tehát egyik szolgáltató sem lát rá az egyén teljes és valós helyzetére, így a rehabilitáció nem lehet komplex, a szakemberek team-munkája nem valósul meg. A rendszerre általában jellemző, hogy nagyok a területi egyenetlenségek, így előfordul, hogy míg egyes szolgáltatókhoz egyáltalán nem irányítanak ügyfeleket, mások túl sok feladatot kapnak. Ugyanakkor a szolgáltatók kompetenciái sem egységesek, egyes civil szervezetek egyik vagy másik speciális célcsoport támogatása területén rendelkeznek nagyobb tapasztalattal és saját módszertannal.

 

A foglalkozási rehabilitáció területén folyamatosan újabb és újabb kiemelt projektek indulnak, melyekben gyorsan kívánnak látványos eredményeket, nagy indikátor-számokat elérni. Ennek következtében általában azon célcsoport tagokra irányul intenzívebb támogatás, akik kisebb segítséggel is reintegrálhatók, miközben a nagyobb támogatási igényű megváltozott munkaképességű személyek gyakran ki is esnek ezekből a rendszerekből. Korábban foglalkozási rehabilitáció alatt egyértelműen a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést értették, ma már úgy gondolják, hogy mindenkit a képességeinek megfelelően kell foglalkoztatni, nyílt vagy védett körülmények között. A megbeszélés egyik résztvevőjének javaslata alapján célszerű volna a könnyebben rehabilitálható egyéneket az állami szolgáltatói struktúra keretében ellátni, a magasabb támogatási szükségletű személyeket pedig a civil szolgáltatókhoz irányítani. A MESZ tagjai fontosnak tartják a sajátos nevelési igényű fiatalokat, az inaktív megváltozott munkaképességű személyeket és a közmunka rendszeréből kikerülőket is bevonni a szolgáltatásokba. A civil szolgáltatók nagy előnye, hogy régre visszanyúló kapcsolatokat alakítottak ki számos munkáltatóval, így köztük már kiépült az ügyfeleik elhelyezését megkönnyítő bizalom.

 

Az MVGYOSZ képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megváltozott munkaképességű személyeket a képzettségüknek megfelelően szükséges rehabilitálni. Ezzel a MESZ vezetősége is egyetért, fontosnak tartják a karriermenedzsment és az átképzések lehetőségének biztosítását is, ami a jelenlegi rendszerben nem elérhető. Olyan országos hálózat kiépítése a cél, melyben a szolgáltatók tapasztalatuk és lehetőségeik szerint differenciáltan nyújtanak támogatást a célcsoportnak. Azért lobbiznak, hogy a szolgáltatási rendszer finanszírozása pályázati rendszerben valósuljon meg.

 

Németh Orsolya